5
Gotna jébaaba yaalan du taakwat kéga wakweké dé yo
Gwalepa duwat kwekére wakweké méné yo. Derét waatimarék yaké méné yo. Méné yéknwun kudi ména yaapat wakweménékwa pulak, méné gwalepa duwat yéknwun kudi wakweké méné yo. Kéga ména mawuléba waké méné yo: “Nébikara du wuna wayéknaje pulak de ro. Gwalepa taakwa wuna néwaa pulak de ro. Nébikara taakwa wuna nyangegu pulak de ro. Rado yéknwun mawulé yaké wuné yo deké.” Waga wate derét miték wakweké méné yo.
Dukiyaataakwa
Nyaan kéraamarék taakwana du kiyaado de kawi taakwa kapmu radaran guné wani taakwaké miték véké guné yo. Dukiyaataakwana baadi gwalgu radaran de léké miték véké de yo, lé baadi radaka deké miték vélén pulak. Wan deku jébaa. Akwi du taakwa deku néwepa maamuguké wawo miték véké de yo. Yado Got véte deké mawulé yaké dé yo. Dukiyaataakwa nyaan kéraamarék ye kawi raléran lé kéga waké lé yo, “Got wunéké miték véké dé yo.” Naate wate dérét waanabate lé gaan nyaa dérét waatasaakuké lé yo, léké miték véduké. Yalu Gotna jébaaba yaalan du taakwa wani taakwaké miték véké de yo. Dukiyaataakwa deku sépéké male sanévéknwudaran deku mawulé sépélak téké dé yo. Tédu Gotké sanévéknwumarék yaké de yo, kiyaan du taakwa Gotké sanévéknwumarék yadakwa pulak. Gotna jébaaba yaalan du taakwa wani taakwaké miték vémarék yaké de yo. Méné dukiyaataakwat wani kudi wakweké méné yo. Wakweménu de véknwute yéknwun mawulé yate miték raké de yo, akwi du taakwana méniba. Gotna jébaaba yaalan du taakwa deku kémké miték vémarék yadaran de Gotna kudi véknwumarék yate wani kudiké kuk kwayu. Waga yadaka deku kapéredi mawulé Gotna jébaaba yaalamarék yan du taakwana kapéredi mawulat dé talaknak. Wan kapéredi mu yakwa du taakwa.
Dukiyaataakwa wupmalemu (60) kwaaré yédu gwalepa ye ralu méné léku yé kaviké méné yo nyégaba. Kavitakne guné léké miték véké guné yo. Lé déknyényba nakurak du wale male raléran guné léké miték véké guné yo. 10  * Yi 13:2 Lé yéknwun mawulé yate du taakwa wale yéknwun jébaa yaléran de léké waké de yo, “Wan yéknwun taakwa.” Naate wado guné léké miték véké guné yo. Lé baadiké déknyényba miték véte, nak gena du taakwaké kadému kwayéléran guné miték véké guné yo léké. Lé léku yéba kevérékmarék yate Gotna du taakwat kutkalé yaléran guné léké miték véké guné yo. Du taakwa géraado lé deku mawulat kutkalé yate de wale jébaa yate, kés pulak nak pulak yéknwun jébaa yasaakuléran guné léku yé nyégaba kavitakne guné léké miték véké yo.
11-12 Dukiyaataakwa nébikara taakwa radaran guné deku yé nyégaba kavimarék yate deké miték vémarék yaké guné yo. De taale waké de yo, “Naané kawi taakwa raké naané yo. Kawi rate Krais Jisasna jébaa male yaké naané yo. Adél naané wo.” Naate watakne sal kukba nak mawulé yate, du raké tépa mawulé yadaran Krais Jisaské wakwedan adél kudi kulaknyényké de yo? Kulaknyénytakne Kraiské kuk kwayédo waké de yo, “Wan yénaa kudi wakwekwa taakwa.” Naate waké de yo. 13  * 2 Te 3:11 Dukiyaataakwa nébikara rate, jébaa yamuké wulkiyaa yate, de akwi gat wulae yéte, jébaa kaapuk yadakwa. Yate bakna rate de kudi sébul wabulu nak du taakwaké. Sébul wabulte nak du taakwana jébaaké sanévéknwute de bulu. Deku jébaaké kaapuk sanévéknwudakwa. Waga bulte kapéredi kudi de bulu.
14  * 1 Ko 7:9Dukiyaataakwa nébikara rate kawi taakwa ramarék yaké de yo. De nak du wale rate baadi kérae gaké raségéte miték raké de yo. Waga wuné mawulé yo. De waga yadaran naana maama derét véte, Krais Jisasna jébaaba yaalan du taakwaké kapéredi kudi wamarék yaké de yo. 15 Dukiyaataakwa las bulaa Gotna kudi kulaknyénytakne de Setenna kudi véknwu. Wani muké sanévéknwute wuné wani kudi ménat wakweyo. 16 Taakwa Krais Jisaské miték sanévéknwute léku kémba rakwa taakwana du kiyaadu lé wani taakwaké miték véké lé yo. Krais Jisasna jébaaba yaalan du taakwa wan jébaa yamarék yaké de yo. Dukiyaataakwa nyaan kéraamarék ye bakna raléran Krais Jisasna jébaaba yaalan du taakwa léké miték véké de yo.
Némaan du
17 Némaan du Krais Jisasna jébaa yado guné deké yéwaa kwayéké guné yo. Némaan du yéknwun jébaa yate Krais Jisasna jébaaba yaalan du taakwaké miték védo guné déku jébaaba yaalan du taakwa deké yéwaa las wawo kwayéké guné yo. De apa yate Krais Jisasna kudi wakwete, déku jébaaké gunat miték yakwatnyédo guné deké yéwaa las wawo kwayéké guné yo. 18  * 1 Ko 9:9-11 Déknyényba Gotna nyégaba jébaa yate yéwaa kéraadaranké, du dé nak kéga kavik: Bulmakawu jébaa yate wit sék akipérido deku kudi gipatamarék yaké guné yo. De wani jébaa yate wit sék las de mé ko. Waga kavidéka nak du dé Gotna nyégaba kéga kavik: Jébaa yakwa du jébaa yatakne yéwaa kéraaké de yo. Waga dé déknyényba kavik Gotna nyégaba.
19 Sal du nak kéga waké dé yo? “Wani némaan du kapéredi mu débu yak.” Naate wadéran méné waga wan duna kudi véknwumarék yaké méné yo. Du vétik kupuk waga wadaran méné deku kudi véknwuké méné yo. 20  * Ep 5:11Némaan du las kapéredi mu yadaran méné derét némaanba wakweké méné yo, akwi némaan duna méniba. Wani némaan du véknwute wup yate de kapéredi mu yamuké, méné kapéredi mu yan duwat némaanba wakweké méné yo.
21 Méné wani kudi mé véknwu. Got, Krais Jisas, Gotna kudi kure giyaakwa du waga de wunat vu. Védaka deku méniba téte ménat némaanba wuné wakweyo, wani kudi véknwuménuké. Méné duna kudiké kutdéngmarék yate, yadén muké bari “Kapéredi mu,” naamarék yaké méné yo. Taale déku kudi véknwutakne kutdéngte kukba déké kudi wakweké méné yo. Méné akwi du taakwat nakurak kudi wakweké méné yo. Ména du taakwat nak kudi, nak du taakwat nak kudi wakwemarék yaké méné yo. 22 Taale duna jébaa vétakne déku kudi véknwutakne déké kutdéngké méné yo. Wani du yéknwun du radéran méné kutdéngte déku maaknaba taaba kutte waké méné yo, “Méné némaan du raké méné yo. Némaan du rate Krais Jisasna jébaa yaké méné yo.” Naate dérét waké méné yo. Wani duké kutdéngmarék yate bari wani kudi wamarék yaké méné yo. Méné déké kutdéngmarék yate wani kudi dérét waménu, dé némaan du rate kapéredi mu yadéran, déké, ménéké wawo, “Wan kapéredi mu yakwa du” naaké de yo. Méné yéknwun mawulé yate yéknwun mu male yaké méné yo.
23 Wupmalemu apu ménat yaalé dé tiyu. De waga wadaka wuné véknwuk. Méné kulé gu male kamarék yaké méné yo. Walkamu wain gu wawo kaké méné yo. Kaménu ména yaalé miték téké dé yo.
24 Du las kapéredi mu yadaka de akwi du taakwa véte kutdéngék deké. Las kapéredi mu yadaka du taakwa vémarék yate de deké kaapuk kutdéngdan. Kukba akwi du taakwa wani kapéredi muké kutdéngké de yo. Kutdéngdo Got wani duwat yadan kapéredi mu yakataké dé yo. 25 Du las yéknwun jébaa yadaka de akwi du taakwa véte kutdéngék deké. Las yéknwun jébaa yadaka de du taakwa vémarék yate deké kaapuk kutdéngdan. Kukba akwi du taakwa deku yéknwun jébaa véte kutdéngké de yo deké. Kapéredi mu yan duké kutdéngdaran pulak, yéknwun duké wawo waga kutdéngké de yo.

*5:10: Yi 13:2

*5:13: 2 Te 3:11

*5:14: 1 Ko 7:9

*5:18: 1 Ko 9:9-11

*5:20: Ep 5:11