3
Némaan Ban tépa gwaamale yaaké dé yo
1-2 Mawulat kapére yawurékwa du taakwa, bulaa wuné gunéké nyéga nak wawo kaviyu. Wani nyéga vétik kavite Gotna yéba kudi wakwen duna kudiké gunat wuné wakweyo. Jisas Kraisna kudi kure yaakwa du naané déké gunat wakwenan kudiké wawo gunat wuné wakweyo. Jisas Krais wan naanat Setenna taababa kéraakwa naana Némaan Ban. Dé naanat kudi wakwedéka wuné nyégaba déku kudi gunéké wuné kaviyu. Bulaa gunat déknyényba wakwewurén kudi tépa wuné wakweyo, guné yéknwun mawulé yate wani kudiké tépa sanévéknwugunuké.
* 1 Ti 4:1; Ju 1:17-18 Taale guné kéni muké kutdénggunuké wuné mawulé yo. Jisas Krais bari tépa gwaamale yaaké dé yo. Bulaa ranakwa tulé wupmalemu du yae gunat wasélékgé de yo. Wani du wan kapéredi mawulé yakwa du. De wasélékte Jisas Kraiské kéga waké de yo, “Yaga pulak? Dé tépa gwaamale yaaké dé wak? Dé yaba dé? Dé kaapuk yaadén. Tépa gwaamale yaamarék yaké dé yo. Déknyényba batnyé Got nyét képmaa akwi gwalmu kuttaknadéka dé rak. Naana képmawaara ran tulé akwi mu waga male dé rak. Bulaa wawo akwi mu waga male dé ro. Nak pulak kaapuk yan.” 5-6  * Jen 1:2, 6-9, 7:11-23 Naate wate de kéni muké kaapuk sanévéknwudakwa. Déknyényba nak apu Got képmaat dé yaalébaanék. Déknyényba batnyé Got wadéka dé nyét képmaa yaalak. Képmaa guba dé yaalak. Gu tédéka képmaa nyédéba dé ték. Tédéka Got wadéka dé gu apakélé ye dé wani tulé tén képmaat kutnyélépte dé yaalébaanék. * 1 Ko 3:13 Got débu wak, bulaa tékwa nyét, képmaa, waba rakwa akwi mu wawo, kukba yaa yaane butikduké. Got apakélé kot véknwute némaan ban raran tulé, dé kapéredi mu yan du taakwat yadan kapéredi mu yakatate wadu nyét, képmaa, waba rakwa akwi mu wawo, yaa yaane butikgé dé yo. Gunat wasélékgwa du wani muké kaapuk sanévéknwudakwa.
* Sam 90:4; 1 Ti 2:4Mawulat kapére yawurékwa du taakwa, guné kéni muké sanévéknwuké guné yo. Kéni muké yékéyaak yamarék yaké guné yo. Naana Némaan Ban Gotna mawuléba nakurak nyaa, wupmalemu (1,000) kwaaré, wan nakurak walkamu tulé male. Du taakwa las de naana Némaan Ban Jisaské wo, “Dé bari gwaamale yaadéranké dé wakwek. Wakwetakne dé kaapuk bari gwaamale yaadén. Kwekére dé yo.” Naate wate de kaapuk kutdéngdan. Naana Némaan Ban Jisas dé du taakwa yalakmuké kélik dé yo. Akwi du taakwaké mawulé lékte, de kapéredi mu kulaknyénytakne déké miték sanévéknwudoké dé mawulé yo. Yate dé deké raségu. Déku kudiké sanévéknwute akwi du taakwaké wawo sanévéknwute dé raségu.
Kéni nyét képmaa wawo kaapuk yaké dé yo
10  * Mt 24:35, 43-44 Mé véknwu. Naana Némaan Ban Jisas Krais gwaamale yaaké dé yo. Wan adél. Sél yakwa du yaadaran tuléké kutdéngmarék yanakwa pulak, de akwi du taakwa naana Némaan Ban gwaamale yaaran tuléké kutdéngmarék yaké de yo. Wani tulé nyét kawu wae yédu nyétba rakwa akwi mu yaa yaane butikgé dé yo. Képmaa, képmaaba rakwa akwi mu wawo yaa yaane butikgé dé yo.
11 Got akwi mu yaalébaandéranké sanévéknwute guné yéknwun mawulé yate yéknwun mu yate miték raké guné yo. Got mawulé yadékwa mu male yate miték male raké guné yo. 12 Got waga yadéranké sanévéknwute guné wani tuléké raségéké guné yo. Raségéte guné déké yéknwun jébaa male yaké guné yo. Yagunu sal Got gunat véte waké dé yo, wani tulé bari yaaduké? Wani tulé nyét yaa yaane butikdu nyétba rakwa akwi mu apakélé yaa vérépme yaane butikdu wani mu kaapuk yaké dé yo. 13  * Ais 65:17; Re 21:1, 27Wani muké wup yamarék yaké naané yo. Déknyényba Got kulé nyét kulé képmaa wawo yaké nae dé kudi wakwek. Wani kulé nyét kulé képmaaba wawo yéknwun mu male raké dé yo. Kulé nyét kulé képmaaké sanévéknwute, raségéte naané bulaa tékwa nyét képmaa kaapuk yadéranké wup yamarék yaké naané yo.
Naané yéknwun mawulé yate Némaan Banké raségéké naané yo
14 Mawulat kapére yawurékwa du taakwa, gunat wuné wakweyo. Guné wani tulé kulé nyét kulé képmaaké wawo raségéte, guné kapéredi mu las yamarék yate, apa yate, yéknwun mu male yate, miték raké guné yo. Guné yéknwun mawulé yate Got wale nakurak mawulé yate miték raké guné yo. 15  * Ro 2:4, 10:21 Rate guné guna mawuléba kéga waké guné yo, “Akwi du taakwa yadan kapéredi muké kuk kwayédoké, naana Némaan Ban Jisas Krais dé raségu. De kulé mawulé kérae déku jébaaba yaaladoké dé raségu. Raségéte dé kaapuk bari bari gwaamale yaadékwa.” Naate waké guné yo. Jisas Kraisna jébaaba yaale mawulat kapére yanakwa du Pol, Gorét yéknwun mawulé kérae dé wawo wani muké dé nyéga kavik gunéké. 16  * 2 Ko 4:3; Yi 5:11 Kavidén akwi nyégaba dé naana Némaan Ban Jisas gwaamale yaadéranké dé kavik. Kavidén nyégaba kwaakwa kudiké las naané kutdéngék. Las kaapuk kutdéngnan. Yate wani kudiké naané sanévéknwu wanévéknwu. Kwatkwa du taakwa las deku mawuléba apa yamarék yate de wani kudi véknwute wani kudiké yénaa kudi wakweyo. Miték kutdéngmarék yate de mawulé yadakwa kudi wakweyo, Pol kavin kudiké. Wakwete de yénaa kudi wakweyo. Gotna nyégaba kwaakwa nak kudiké wawo de waga yate yénaa kudi wakweyo. Waga yénaa kudi wakwekwa du taakwa de yalakgé de yo. Got wale ramarék yaké de yo.
17  * 1 Ko 10:7-11; Yi 2:1Mawulat kapére yawurékwa du taakwa, de waga yadaranké kutdéngte, guné jérawu yaké guné yo. Wani yénaa kudi wakwete kapéredi mu yakwa du taakwa yae gunat yénaa taknado guné kapéredi yaabuba yémuké, guné jérawu yaké guné yo. Guné wakwedaran yénaa kudi véknwute yagunékwa yéknwun mawulé kulaknyénymuké, guné jérawu yaké guné yo. 18 Guné miték male raké sanévéknwute jérawu yaké guné yo. Yate naanat Setenna taababa kéraakwa naana Némaan Ban Jisas Kraisnyét kutdéngte, guné dérét yéknwun mawulé las wawo kéraate, déké las wawo kutdéngké guné yo. Naané déku yéba kevérékgé naané yo. Bulaa kevérékte apuba apuba déku yéba kevéréksaakuké naané yo. Dé apuba apuba Némaan Ban rasaakuké dé yo. Wan adél.
Wani wuné wakwebutik.

*3:3: 1 Ti 4:1; Ju 1:17-18

*3:5-6: Jen 1:2, 6-9, 7:11-23

*3:7: 1 Ko 3:13

*3:8: Sam 90:4; 1 Ti 2:4

*3:10: Mt 24:35, 43-44

*3:13: Ais 65:17; Re 21:1, 27

*3:15: Ro 2:4, 10:21

*3:16: 2 Ko 4:3; Yi 5:11

*3:17: 1 Ko 10:7-11; Yi 2:1