3
Naané Moses wakwen apa kudi véknwuké naané yo kapu Krais Jisaské miték sanévéknwuké naané yo?
1 Guné Galesiaba rakwa du taakwa, guné waagété gunébu yak. Déknyényba naané Jisas Kraiské gunat yakwatnyéte kudi miték naané wakwek, déké. Wakwenaka guné miték véknwuk. Véknwute guné miba kiyaadénké miték kutdéngék. Kutdénggunénba, yaga pulak de du las yénaa yadaka guné deku kudi véknwute guné waagété yo? 2 Gunat kéni kudi male wuné waato. Guné samu yagunék dé Got déku Yaamabi gunéké dé kwayék? Moses wakwen apa kudi véknwute wadén pulak guné yak, kapu Krais Jisaské miték sanévéknwute déku kudiké guné “Adél” guné naak? Wan Krais Jisaské guné miték sanévéknwuk. Sanévéknwugunéka Got déku Yaamabi dé kwayék gunéké. Waga guné kutdéngék. 3 Kutdéngte samuké guné bulaa waagété yo? Déknyényba Gotna Yaamabi gunat kutkalé yadéka guné Krais Jisasna jébaaba yaale guné déku du taakwa rak. Samuké guné bulaa nak mawulé yate Moses wakwen apa kudiké guné kéga wo? “Naané kapmu apa yate wani apa kudi miték véknwute wadén pulak yate Gotna du taakwa raké naané yo.” Waga wate guné waagété yo. 4 Guné Krais Jisasna kudi miték véknwugunék déku maama gunat wupmalemu kapéredi mu yadaka guné yéknwun mawulé yate miték rak. Guné yéknwun mawulé yasaakugunuké wuné mawulé yo. Wani yéknwun mawulé bakna yémuké wuné kélik yo.
5 Gunat tépa wuné waato. Guné Moses wakwen apa kudi véknwugunék Got déku Yaamabi gunéké kwayéte dé déknyényba vémarék yagunén apa jébaa guna méniba dé yo, kapu guné Krais Jisaské miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naagunék dé Got waga yo? Gunébu kutdéngék. Wan Krais Jisaské guné miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naagunék, dé Got déku Yaamabi gunéké kwayéte dé déknyényba vémarék yagunén apa jébaa yo, guna méniba.
6 *Jen 15:6Mé véknwu. Guné Gotké miték sanévéknwugunéka dé gunat kutkalé yak. Gunat yadén pulak déknyényba dé Ebrayamét kutkalé yak. Ebrayamké Gotna nyégaba kéni kudi dé kwao: Ebrayam Gotké miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naadéka Got dé déké “Yéknwun mu yakwa du” dé naak. Wani kudi dé kwao Gotna nyégaba. Ebrayam déku kapmu yate dé yéknwun mu yakwa du kaapuk radén. Ebrayam Gotké miték sanévéknwudéka Got dé wak, “Ebrayam wan yéknwun mu yakwa du dé.” Naate dé Got wak. 7 Guné bulaa déku kudiké mé miték sanévéknwu. Judana du taakwa de las wo, “Naané Judana du taakwa Ebrayamna kémba naané ro, Ebrayam naana képmawaara radén bege.” Naate wate de yadén pulak kaapuk yadakwa. Yate de Gotké kaapuk miték sanévéknwudakwa. Naané Ebrayamna képmawaara pulak naané ro. Wani kudi wuné wo, naané Ebrayam yadén pulak Gotké miték sanévéknwunakwa bege.
8 *Jen 12:3; Ap 3:25Wupmalemu kwaaré déknyényba Got kutdéngte dé wak, “Kukba du taakwa las Judana du taakwa ramarék yate, nak gena du taakwa rate, wunéké miték sanévéknwute waké de yo, ‘Wan Got dé naanat kutkalé yo. Wan adél.’ Naate wate de wuna méniba yéknwun mu yakwa du taakwa raké de yo.” Naate Got wate deké kutdéngdéka kéni kudi dé kwao Gotna nyégaba: Got dé Ebrayamét wak, “Wuné ménéké sanévéknwute akwi du taakwat kutkalé yaké wuné yo.” Naate Got wadék wani kudi dé kwao, déku nyégaba. 9 *Ro 4:16Wani kudiké sanévéknwute naané kutdéngék. Ebrayam Gotké miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naadéka dé Got dérét kutkalé yak. Ebrayamét kutkalé yadén pulak, déké miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naaran akwi du taakwat wawo Got kutkalé yaké dé yo. Waga naané kutdéngék.
10 *Diu 27:26Du taakwa nak paaté yadaran Got derét kutkalé yamarék yaké dé yo. Déknyényba Moses wakwen apa kudiké kéni kudi du nak dé kavik Gotna nyégaba: Wani apa kudi akwi, déku nyégaba kwaakwa apa kudi miték véknwumarék yate, wakwedén pulak yamarék yakwa du taakwa akwi deku mé yalaknu. Got wale rasaakumarék yaké de yo. Waga kavidéka naané kutdéngék. Du taakwa las deku mawuléba de wo, “Naané wani apa kudi akwi miték véknwunaran Got naanat kutkalé yadu naané miték rasaakuké naané yo, dé wale.” Naate wate de kaapuk kutdéngdan. De yalakgé de yo. Got wale rasaakumarék yaké de yo. 11 *Ga 2:16Déknyényba nak du dé nak kudi Gotna nyégaba kéga kavik: Gotké miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naakwa du taakwa de dé wale apuba apuba miték rasaakuké de yo. Got wani du taakwat waké dé yo, “Guné wuna méniba yéknwun mu yakwa du taakwa guné ro, wunéké miték sanévéknwute wuna kudiké ‘Adél’ naagunén bege.” Naate wadéran du taakwa Got wale apuba apuba miték rasaakuké de yo. Wani kudi déknyényba kavidénké naané kéga kutdéngék. Akwi du taakwa Moses wakwen apa kudi véknwe deku kapmu apa yate, de Gotna méniba yéknwun mu yakwa du taakwa ramarék yaké de yo. Moses wakwen apa kudi véknwudakwa yaabu wan Gotké yénakwa yaabu kaapuk. Waga naané kutdéngék.
12 *Ro 10:5Yaabu vétik bét kwao. Nakurak yaabuké kéni kudi dé kwao Gotna nyégaba: Du taakwa wani apa kudi miték véknwute Got wadékwa pulak male yaké de yo. Ye Got wale apuba apuba rasaakuké de yo. Wani kudi nakurak yaabuké dé wakweyo. Naané wani yaabuba yéte naané kapmu apa yanaran Gotké miték sanévéknwumarék yaké naané yo. 13 *Diu 21:22-23; 2 Ko 5:21Naané wani yaabuba yéké naané yapatik. Yananké, Got naanéké kuk tiyaadu yanan kapéredi mu naanat yakatadu mukatik wan yéknwun. Krais nak yaabu débu naanat wakwatnyék. Krais naanéké kiyae dé naanat kéraak, Got naanéké kuk tiyaamarék yate yanan kapéredi mu naanat yakatamarék yaduké. Krais naanat kutkalé yadéka Got dé yanan kapéredi mu yakatate wadéka de dérét viyaapata taknak. Dérét viyaapata taknadanké sanévéknwute, kukba Got naanéké kuk tiyaamarék yate, yanan kapéredi mu naanat yakatamarék yaké dé yo. Wani muké déknyényba du nak Gotna nyégaba kéni kudi dé kavik: Miba kiyaan duké Got dé kuk kwayu.
14 Wani kudi véknwute naané kutdéngék. Krais Jisas miba kiyaadéka Got Ebrayamét wakwedén kudi adél dé yak. Déknyényba Got dé Ebrayamét kéni kudi wak, “Wuné ménat kutkalé yaké wuné yo.” Naate wadéka Krais Jisas du taakwat kutkalé yaké nae miba kiyaadéka wani kudi adél dé yak. Krais Jisas dé Judana du taakwa ramarék yate nak gena du taakwaké dé kiyaak. Judana du taakwaké wawo dé kiyaak. Naanéké dé kiyaak, naané déké miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naano, Got déknyényba wadén pulak naanat kutkalé yaduké. Naané Krais Jisaské miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naanaran, Got déku Yaamabi tiyaadu dé naanéké kulé mawulé tiyaaké dé yo.
Moses wakwen apa kudi Gotna némaa adél kudit talaknamarék yaké dé yo
15 Krais Jisasna jébaaba yaale wuna némaadugu wayéknaje nyangegu pulak rakwa du taakwa, mé véknwu. Guné wani kudiké miték kutdénggunuké nae, taale wuné kéni képmaaba rate yanakwa jébaaké kudi las wakweké wunék. Du vétik jébaa nak yaké adél kudi gibéru nak du yae bétku kudiké “Kaapuk” naamarék yaké dé yo. Yadu nak d yae bétku kudiké kudi las wawo wakwemarék yaké dé yo, bét adél kudi gibérén bege. Bétku kudi rasaakuké dé yo. Waga naané kéni képmaaba rakwa du yo. Bétku adél kudi rasaakudu naané miték kutdéngké naané yo. Gotna némaa adél kudi apuba apuba rasaakuké dé yo.
16 *Lu 1:55; Jen 12:2Bulaa Gotké mé sanévéknwu. Déknyényba Got kéni némaa adél kudi dé Ebrayamét wakwek. “Wuné ménat, ména képmawaarat wawo kutkalé yaké wuné yo.” Naate wadénké guné mé sanévéknwu. Dé képmawaaraguké kaapuk wakwedén. Dé képmawaaraké dé wakwek. Wani kudi wakwete dé wupmalemu duké kaapuk sanévéknwudén. Waga wakwete dé nakurak duké male dé sanévéknwuk. Wani kudi wakwete wan Krais Jisaské dé sanévéknwuk.
17 *Ap 7:6Bulaa wani muké las wawo wakweké wuné yo. Mé véknwu. Wupmalemu kwaaré déknyényba Got dé Ebrayamét kéga wak, “Méné wunéké miték sanévéknwute wuna kudiké ‘Adél’ naaménéran wuné ménat, ména képmawaarat wawo kutkalé yaké wuné yo. Wan adél kudi wuné wakweyo.” Naate watakne wupmalemu kwaaré (430) yédéka dé Moseské apa kudi las kwayék. Kukba wadén kudi taale wadén kudit kaapuk talaknadén. Taale wadén kudi rasaakuké dé yo. 18 *Ro 4:14, 11:6 Naané wani apa kudi miték véknwuno Got naanat kutkalé yadu naané apuba apuba miték rasaakuno mukatik, naané Ebrayam yadén pulak yamarék yano. Naané Gotké miték sanévéknwunaran naané waké naané yo, “Got wakwedén pulak naanat kutkalé yaké dé yo.” Naate wanaran naané kutdéngké naané yo. Naané Ebrayam yadén pulak naané yo, dé Gotké miték sanévéknwute wakwedén némaa adél kudi véknwudén bege.
19 *Ro 5:20Déknyényba Got dé Ebrayamét wak, “Wuné ménat, ména képmawaarat wawo kutkalé yaké wuné yo.” Naate watakne kukba dé Mosesnyét apa kudi wak, Judana du taakwa wakwedén pulak yadoké. Samu muké sanévéknwute dé Mosesnyét wani apa kudi wak? Bulaa gunat wakweké wuné yo wani muké. Akwi du taakwa yadan kapéredi muké kutdéngdoké dé wani apa kudi dérét wakwek. Wani apa kudi apuba apuba rasaakuduké kaapuk wakwedén. Krais yaadu wani apa kudi kaapuk yaduké dé wakwek. Ebrayamna képmawaara Jisas Krais yaaran tulé wani apa kudi kaapuk yaduké dé Got déknyényba wakwek. Wakwedéka kukba Jisas Krais dé yaak. Got Ebrayamét wakwedén pulak, déku képmawaara Jisas Kraisnyét dé Got kutkalé yak. Waga yate dé akwi du taakwat kutkalé yak. Yadénké, bulaa Mosesnyét wadén apa kudi naanéké apa yamarék yaké dé yo. Nak kudi wawo mé véknwu. Got wani apa kudi wakwete dé képmaaba rakwa dut kaapuk wakwedén. Got wani apa kudi wakwete déku kudi kure giyaakwa duwat wakwedéka de Mosesnyét wani kudi wakwek. Wakwedaka dé Moses képmaaba rakwa du taakwat wani kudi wakwek. Waga wakwete dé nyédéba rakwa du dé rak. Got kudi wakwedéka képmaaba rakwa du taakwa radaka Moses deku nyédéba dé rak. Waga rate dé derét wani kudi wakwek. 20 Got Ebrayamét wadén tulé dé nak pulak dé yak. Yate kaapuk nak dut wakwedén, Ebrayamét déku kudi waduké. Déku kapmu dé Ebrayamét wak. Kéni kudi dé wak, “Wuné ménat, ména képmawaarat wawo kutkalé yaké wuné yo. Wan adél.” Naate wadéka Ebrayam kapmu dé véknwuk. Got waga wadén kudi Mosesnyét wadén kudit débu talaknak.
Akwi du taakwa yadan kapéredi muké kutdéngdoké dé Got wani apa kudi wak
21 *Ro 8:2-4Mé sanévéknwu. Got Mosesnyét wadén apa kudi wan nak yaabu dé naanat wakwatnyu? Got Ebrayamét wakwedén kudi wan nak pulak yaabu dé naanat wakwatnyu? Wan kaapuk. Apa kudi miték véknwe de Gotna méniba yéknwun mu yakwa du taakwa radoké dé apa kudi wakwedu mukatik, du taakwa wani apa kudi véknwe déku méniba yéknwun mu yakwa du taakwa rakatik de yak. Got waga apa kudi kaapuk wakwedén. 22 *Ro 3:9-19Naané Gotna nyégaba véte naané kutdéngék. Akwi du taakwa wan kapéredi mawulé yakwa du taakwa. Kapéredi mawulé naana mawuléba dé tu. Waga kutdéngte naané kéni mu wawo naané kutdéngék. Naané Jisas Kraiské miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naatakne kulé mawulé kérae Got wale miték rasaakuké naané yo. Jisas Kraisnyét kéraanaran wani kulé mawuléké Got déknyényba dé Ebrayamét wak, “Wuné ménat, ména képmawaarat wawo kutkalé yaké wuné yo.” Naate watakne déku nyaan Jisas Kraisnyét kutkalé yatakne wadék naané Jisas Kraiské miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naatakne naané kulé mawulé kérae miték ro. Jisas Kraiské miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naanaran naané kulé mawulé kérae Got wale apuba apuba miték rasaakuké naané yo.
23 Déknyényba Krais kéni képmaat yaamarék yadén tulé Moses wakwen apa kudi naanéké dé apa yak. Yadéka naané kwabugi du kutdaka raamény gaba rakwa du taakwa pulak naané rak. Krais Jisas yae naanat kutkalé yadu naané déké miték sanévéknwute, miték ranaranké raségéte, naané wani tulé raamény gaba rakwa du taakwa pulak naané rak.
24 Nak muké mé sanévéknwu. Déknyényba naané Moses wakwen apa kudi miték véknwe Gotna jébaaké walkamu naané kutdéngék. Naané wani apa kudi véknwunaka naana mawulé apa pulak dé yak. Yadéka Krais Jisas yaadéranké naané raségék. Dé yaadu naané déké miték sanévéknwute kulé mawulé kérae Gotna méniba yéknwun mu yakwa du taakwa raké nae naané déké raségék. 25 Bulaa Krais Jisas yaadék naané déké miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naatakne naané dérét kulé mawulé naanébu kéraak. Bulaa Moses wakwen apa kudi naanéké apa kaapuk yadékwa. Yadéka bulaa naané raamény gaba rakwa du taakwa pulak ramarék yate, naané bakna miték naané ro.
Naané Krais Jisaské miték sanévéknwute Gotna baadi naané ro
26 *Jo 1:12Guné akwi wan Gotna baadi guné ro, Krais Jisaské miték sanévéknwute déku kudiké “Adél” naagunékwa bege. Guné akwi Krais Jisas wale nakurak mawulé yate Gotna baadi guné ro. 27 *Ro 6:3-4, 13:14 Waga rate guné Kraisna yéba gu yaakwe Krais wale nakurak mawulé yakwa du taakwa, guné kulé mawulé gunébu kéraak. Kéraagunéka guna mawulé wan déku mawulé pulak dé tu. 28 *1 Ko 12:12-13Waga tédéka guné Krais Jisas wale nakurak mawulé yate guné nakurak kémba male guné ro. Rate guné wamarék yaké guné yo, “Naané las naané Judana du taakwa naané ro. Las naané nak gena du taakwa naané ro. Naané las nak duna kudi véknwute deku jébaa yakwa du taakwa naané ro. Las naané naana mawuléba sanévéknwute mawulé yanakwa jébaa yakwa du taakwa naané ro. Naané las du naané ro. Las naané taakwa naané ro.” Waga wamarék yaké guné yo, guné akwi Krais Jisas wale nakurak mawulé yate ragunékwa bege. Guné kéga waké guné yo, “Naané akwi Krais Jisasna du taakwa naané ro. Rate naané nakurak kémba male naané ro. Kés pulak nak pulak mawulé yamarék yate kémba kémba kaapuk ranakwa.” 29 Naate wate kéni kudi wawo mé véknwu. Krais wan Ebrayamna kémba dé yaak. Ebrayam Gotké dé miték sanévéknwuk. Guné Kraiské miték sanévéknwute Kraisna du taakwa guné ro. Rate Ebrayamna kémba guné ro, guné Ebrayam wale Gotké miték sanévéknwugunén bege. Ragunékwaké, Got gunat wawo kutkalé yaké dé yo, déknyényba Ebrayamét wakwetakne dérét kutkalé yadén pulak.
*3:6: Jen 15:6
*3:10: Diu 27:26
*3:13: Diu 21:22-23; 2 Ko 5:21
*3:18: Ro 4:14, 11:6
*3:27: Ro 6:3-4, 13:14