1 Gotna Yaamabi Jisasna mawuléba wulae téte apa yate wadéka dé Jodan kaabélé kulaknyénytakne dé yék. Yédéka Gotna Yaamabi dé dérét kérae kure yék du ramarék taalat. 2 Kure yédéka dé wani taaléba wupmalemu (40) nyaa radéka dé Seten déku mawulé yaknwuk. Wani tulé dé kadému las kaapuk kadén. Yadéka wani nyaa yédéka kukba dé Jisasnyét kaadé yak. 3 Yadéka dé Seten dérét wak, “Méné kéga méné wo, ‘Wuné Gotna nyaan.’ Naate wate bulaa wani muké wunat wakwatnyéké méné yo. Méné waménu kéni matu walaakwe kadému yaké dé yo. 4 *Diu 8:3Yadu wuné ménéké kutdéngké wuné yo.” Naate wadéka dé wak, “Aya kaapuk. Wani muké kéni kudi Gotna nyégaba dé kwao: Du taakwa kadémuké male sanévéknwute de miték ramarék yaké de yo. Wani kudi véknwute matu kadému yaduké wamarék yaké wuné yo.”

5 *Jo 12:31, 14:30 Jisas wani kudi wadéka Seten dérét dé kérae kure waarék. Kure waare dé dérét kéni képmaaba tékwa akwi gayé bari wakwatnyék. 6 Wakwatnyéte dé dérét wak, “Got kusékétdék kéni képmaaba tékwa akwi gayé, wani gayéba rakwa akwi du taakwa akwi gwalmu wawo wan wuna taababa de ro. Wuné wani mu duké nak kwayéké mawulé yawuréran wuné wani duké kwayéké wuné yo, dé deké némaan ban raduké. Wuné wani mu ménéké kwayéké wuné yo. 7 Méné kwati yaane wunéké waadé daate wuna yéba kevérékménéran wuné ménéké kwayéké wuné yo. Kwayéwuru méné deké némaan ban raké méné yo.” 8 *Diu 6:13Naate wadéka dé wak, “Aya kaapuk. Kéni kudi Gotna nyégaba dé kwao: Ména némaan ban wan Got male. Méné déké waadé daate dérét waataké méné yo. Déku yéba male kevérékgé méné yo.

Wani kudi véknwute wuné ménéké waadé daamarék yaké wuné yo. Yate ména yéba kevérékmarék yaké wuné yo.”

9 Jisas wani kudi wadéka Seten dé dérét kérae kure yék Jerusalemét. Kure waare dérét dé Gotna kudi buldakwa némaa gana madulba taknak. Takne dé dérét wak, “Méné kéga méné wo, ‘Wuné Gotna nyaan.’ Naate wate méné mé akére dawuli. 10-11 *Sam 91:11-12Wani muké kéni kudi Gotna nyégaba dé kwao:

Méné wani kudi véknwute akére dawuliye miték raménu akwi du taakwa véte kutdéngké de yo. Méné Gotna nyaan.” 12 *Diu 6:16Naate wadéka dé wak, “Aya kaapuk. Wani muké kéni kudi Gotna nyégaba dé kwao: Got wan ména Némaan Ban. Dé apa yate ménat kutkalé yaduké méné waagété yakwa du pulak yamarék yaké méné yo. Wani kudi véknwute wuné akére dawulimarék yaké wuné yo.” 13 *Yi 2:18, 4:15Naate wadéka dé Seten nak jébaa yaduké Jisasnyét kaapuk wadén. Yate dérét kulaknyénytakne dé wak, “Nak nyaa gwaamale yaaké wuné yo. Sal nak apu dé wuna kudi véknwuké dé yo?” Naate watakne dé yék.

14 Gotna Yaamabi Jisasna mawuléba téte apa yadéka dé Galilit tépa gwaamale yék. Yédéka wani képmaaba tékwa akwi gayéba de du taakwa déké kudi bulék. 15 Dé Gotna kudi buldakwa gat wulae du taakwat dé Gotna kudi wakwek. Wakwedéka de akwi Jisasna yéba kevéréknék.

16 Jisas waga yate dé Nasaretnét yék. Déknyényba makwal baadi rate dé néwepa wale wani gayét yék. Ye wani gayéba re dé némaan du yak. Ye kulaknyénytakne dé yék. Wani tulé Nasaretnét gwaamale ye dé wani gayéba rak. Rate yaap ra nyaa dé Gotna kudi buldakwa gat wulaak. Akwi yaap ra nyaa wulaadén pulak ye dé Gotna kudi buldakwa gat wulaak. Wulae re dé Gotna kudi nyégaba véte wakweké nae dé ték. 17 Tédéka de Gotna yéba déknyényba kudi wakwen du Aisaia kavin nyéga déké kwayék. Kwayédaka laapiyakne dé vék kéni kudi kavitaknadéka. Véte dé derét kéga wakwek:

20 Jisas waga wakwetakne wani nyéga kusépme dé wani gaké téségékwa duké kwayék. Kwayétakne wani kudiké derét yakwatnyéké nae dé rak. Radéka wani gaba rakwa akwi du taakwa de dérét male vék. 21 Védaka dé derét wak, “Bulaa Gotna nyégaba kwaakwa kudi adél débu yak. Yadéka gunébu véknwuk.” 22 Naate wadéka de wani kudi véknwute de kwagénte déku kudiké sanévéknwu wanévéknwuk. Yate de wak, “Aki. Wan yéknwun kudi dé wakweyo.” Naate watakne de wak, “Wani du wan Josepna nyaan. Yaga pulak dé wani yéknwun kudi wakweyo?”

23 De waga wadaka dé Jisas derét wak, “Sal guné saaki wagunékwa kudi wunat kéga waké guné yo? ‘Dokta, méné ména sépat kutkalé yaké méné yo.’ Waga wate sal guné kéga wawo waké guné yo? ‘Kapaneamba yaménén jébaaké naanébu véknwuk. Yaménén pulak méné ména néwaageba rate waga male yaké méné yo.’ Naate wagunéran kudi kéga wuné kaato. 24 Gunat wuné wakweyo. Gotna yéba kudi wakwekwa du deku néwaageba rate kudi wakwedaka deku néwaageba rakwa du taakwa deku kudi véknwumuké kélik de yo. Adél wuné gunat wo. 25 *1 Kin 17:1–18:1Mé véknwu. Déknyényba Gotna yéba kudi wakwekwa du Ilaija radéka Isrelba wupmalemu dukiyaataakwa de rak. Wani tulé kwaaré kupuk baapmu las wawo radaka maas kaapuk viyaan. Yadéka akwi gayé apakélé kaadé wale de rak. 26 Radaka Got Ilaijat kaapuk wadén, dé ye Isrelba rakwa dukiyaataakwat kutkalé yaduké. Got Ilaijat dé wak, dé ye nak képmaaba rakwa dukiyaataakwat nak kutkalé yaduké. Lé Saidonba tékwa gayé déku yé Sarepatba lé rak. 27 *2 Kin 5:1-14Kéni kudi wawo mé véknwu. Gotna yéba kudi wakwekwa nak du déku yé Ilaisa radéka wupmalemu lepéro yan du Isrelba de rak. Radaka Ilaisa derét kaapuk kutnébuldén. Nakurak dut male dé kutnébulék. Wani du wan Siriana képmaaba yaan du nak déku yé Neman. Wan Isrelna du kaapuk.”

28 Gotna kudi buldakwa gaba ran du taakwa Jisas wakwen kudi véknwutakne de kutdéngék. Jisas waga wakwete derét dé waatik. Waga kutdéngte de rékarékat kapére yak. 29 Yate raapme de Jisasnyét kulékiye gayé kulaknyénytakne kaapat tébétsagwadék. Deku gayé awuré nébuba dé nak tu. Jisasnyét tébétsagwadéte de dérét wani nébuba tén tépaat kure yék. Dérét tépaaba yatjadaké nae de dérét wanét kure yék. 30 Kure ye waga yaké de yapatik. Dé deku nyédéba ye derét kulaknyénytakne dé yék.

31 Jisas dé Kapaneamét dawulik. Wani gayé Galiliba dé ték. Dawuliye saabe dé rak. Rate yaap ra nyaa dé Gotna kudi buldakwa gat wulae dé du taakwat Gotna kudiké yakwatnyék. 32 Apa yate dé derét Gotna kudi wakwek. Waga wakwedéka de véknwute kwagénte de déké sanévéknwu wanévéknwuk. 33 *Mt 8:28-29; Jo 6:69; Lu 8:28Yadaka dé kutakwa kure tékwa du nak rak wani gaba. Radéka lé kutakwa némaanba waak. 34 Waate lé wak, “Méné Nasaret ban Jisas. Méné naanat samu yaké méné yaak? Naanat yaalébaanké méné yaak, kapu yaga pulak? Wuné ménat wuné kutdéngék. Méné Gotna yéknwun du.” 35 Naate waléka dé wak, “Nyéné kudi bulmarék. Wani dut kulaknyénytakne mé yaage yé.” Naate wadéka lé wani dut takubalaakuléka dé képmaaba akérék. Akérédéka lé dérét yaalébaanmarék ye dérét kulaknyénytakne lé yék. 36 Yéléka akwi du taakwa véte kwagénte deku kapmu bulte de wak, “Aki. Kéni du samu kudi dé wakweyo? Dé apa yate du taakwa kure tékwa kutakwat wadéka de wani du taakwat kulaknyénytakne de yu.” 37 Naate wadaka de wani képmaaba tékwa akwi gayéba Jisaské kudi wakwekéreyék.

38 Jisas Gotna kudi buldakwa ga kulaknyénytakne dé Saimonna gat wulaak. Saimonna naakuma apakélé kiyakiya yadéka lé kwaak. Kwaaléka de Jisasnyét wak, dé yae lérét kutnébulduké. 39 Wadaka wulae lé kwaan wale téte wadéka dé kiyakiya kaapuk yak. Yadéka wani taakwa bari raapme lé kadému kawu saakére deké kwayék.

40-41 *Mt 8:29; Mk 3:11-12Garabu nyaa dawulidéka yaap ra nyaa yédéka de kiyakiya yakwa du taakwa baadi, sépékwaapa kapére yan du taakwa baadi, kutakwa kure tén du taakwa baadit wawo de Jisaské kure yék. Kure yédaka dé déku taabat wani du taakwa baadit kutdéka de tépa yéknwun yak. Yadaka dé kutakwat wadéka de wupmalemu du taakwat kulaknyényék. Kulaknyényte de waak, “Méné Gotna nyaan.” Naate waate de kutdéngék. Dé Got wadén ban Krais dé. Waga kutdéngdaka dé derét némaanba wak, de wani muké kudi wakwemarék yadoké. Wadéka de yaage yék.

42 Ganbaba raapme dé Jisas wani gayé kulaknyénytakne dé du ramarék taalat yék, Got wale kudi bulké. Yédéka de du taakwa déké sékalte de déké yék. Ye dérét véte de wak, “Méné naané wale raké méné yo. Nak gayét yémarék yaké méné yo.” 43 Naate wadaka dé derét wak, “Wuné nak gayét ye Gotna kudi wakweké wuné yo, Got némaan ban rate du taakwaké védéranké. Got wani jébaa yawuruké nae wadék wuné yaak.” 44 Naate watakne Galilina képmaa kulaknyénytakne ye dé Judiana képmaaba yeyé yeyate dé Gotna kudi buldakwa gaba Gotna kudi du taakwat wakwek.