1 Apo 18:27; 2Ko 5:12Ngádáh, gam hol on ngo gima apakta pas gim sang, be? Auh, kápte. Kápte gim sung tekes ngo na le i pákán ram uri narsá gam suri para agas gim. Má kápte gim parai si gam ngo gama le i pákán ram ngorer ur singin tan lite. Te á kálámul di longoi matngan tatalen ngorer, mái sár á gim kápte. 2 1Ko 9:2Má dánih á kángim pákán ram er tan kálámul di wásái? Wa gam sang á pákán ram a para agas gim má gim kipi pákán ram erei imi bál gim. Bos kálámul di mákái lain ninsin i gam, má a ngoro di wásái pákán ram er a para atalsa gim, má ngorer dák ruruna i kángim arbin. 3 Kal 24:12; Ier 31:33; Ese 36:26-27Á gam gam ngoro pákán ram a le on ái Karisito, má kángim talar má suri tari. Kápate top i táit án le mák le i bos worwor minái. Ái Káláu koner a liu áklis, ái a tarwai Tanián máng kelsei kamu liu. Kápate le on i sepen hat ngorer i nagogon a tari si Moses. Kápte. A le on erei i bál gam ái rung gam ruruna on.

4 Bos táit minái gim parai sur gim má sur gam, gim parai mai mangan. Kabin gim kes mam Karisito, ái a atumran i kángim hol ngo ái Káláu na long arwat pasi dánih gim parai sur gam. 5 Á gim kápte gim kaiang pasi ngo gim arwat suri longoi him minái. Ái sár ái Káláu masik a arwat suri arakrakai i gim suri gimák long artálár pasi. 6 Ier 31:31; Ioa 6:63; 1Ko 11:25Ái Káláu ákte obop gim má gimá toptop káián i lalin hutngin kamkabat. I hutngin kamkabat minái, kápte git taram i nagogon er ái Moses a le páptai alhirá sang, ái sár git taram i Tanián a Pilpil. Nagogon erei a tus inngas tari minat si git. Káp kán te rakrakai suri tari liu si git ngorer a lu longoi i Tanián a Pilpil, koner a tari liu muswan er a kis áklis.

7 Kal 34:29Gamáte talas ngo hirá ái Moses a kipi nagogon si Káláu. Ái Káláu a le i kán nagogon uri aru sepen hat mák tari si Moses, mái Moses áng kip asosih on ur singin matananu Israel. Kabin ákte tiklik má mam Káláu ái Moses, aur a talápár mai talsán minmáir i Káláu. Talápár erei ákte turpasi bokoh hanhan má, ái sár matananu káp sang di arwat suri da mákái aur ái Moses. I pákánbung erei ái Káláu a tari bos nagogon er a le on, má a hut mai lala minmáir, mái sár kápte ngo kán talar suri na aliu pas git. A tari ái Káláu suri ák inngas git ngo gita mat kabin kápgite arwat suri mur arwat pasi. 8 Mái sár hutngin kamkabat gimáte kipi uri narsá gam mai rakrakai káián Tanián, ái Káláu a tari suri aliu git, má kamkabat er a hut mai minmáir a lala rakrakai taladeng. 9 Nag 27:26; Rom 1:17Torahin kamkabat a wás palai kálámul uri minat, ái a hut mai lala minmáir i Káláu. Má hutngin kamkabat a tari nokwan má liu, ái a kuluk i diar i torahin, má a mon i tilik minmáir a sorsorliu sang. 10 Hutngin kamkabat ákte hut mai talsán minmáir i Káláu a tuan sorsorliu taladeng. Má pákánbung gita toh arwat pasi minmáir torahin kamkabat mai minmáir hutngin kamkabat, kápte gita engenges suri torahin kamkabat. Má sálán ngo hutngin kamkabat a tuan kuluk taladeng si diar. 11 A támin muswan ngo torahin kamkabat a lain táit. Mái sár, káksiai ngo a kuluk, ái Káláu ákte keles palai má. Má hutngin kamkabat ái Káláu kápnate kelsei, na kis áklis. Ái sang a tuan sorsorliu taladeng!

12 Má kabin gim ruruna ngo hutngin kamkabat minái kápnate bokoh pas, ngorer gimá mangan suri arbin mai lain arbin. 13 Kal 34:33Kápte gim ngoro Moses. Ái Moses a boroi aur mai sepen kaen suri matananu Israel kápdate mákái ngo talsán minmáir i Káláu ák lu bokbokoh má. 14-16 Kal 34:34Mái sár ái Káláu a akuron i kándi hol. A ngoro a bor kári mát di mai sepen kaen, má matngan bobor erei a bor kári kándi hol ák han pang onin. Onin i pákánbung di wásái buk si Moses má matananu dik longrai, bál di a laklak pagas. Kápate arwat singin tekes suri na long palai bobor erei tili kán hol. Mái sár i pákánbung ngo na tapriu sur Konom, ki ái Konom nák long palai má kán hol nák talas. 17 Ioa 8:36; Rom 8:2Ái koner git hutngi ngo Konom, ái á Tanián a Pilpil. Ngo Tanián a Pilpil a mon i tekesá kálámul, kálámul erei a sengsegeng muswan. 18 Má git no er git káián ái Karisito, bobor er a bor kári kángit hol tungu, ákte bokoh má. Má pasi á ngorer git má arwat suri mákái má hol tangrai talsán minmáir i kángit Konom. Mái kángit Konom er, wa Tanián a Pilpil sang. Ái a lu ararkeles i git má gitá lu ngoro ái sang, má ngorer ninsin ái Konom ák lu pakpakta hanhan imi kángit liu.