1 Pol Dórrbi akó Listrra wirri basirr nisdü wamórr, da Yesun mamoan pam ola asi yarilürr, ngi Timoti. Oya aip Zu kol warilürr akó wa Yesun amkoman angun warilürr, a oya ab ama Grrik olom yarilürr. 2 Da Yesun amkoman angun zonaretala Listrram akó Ikoniumüm Timotinbóka apón kwarilürr wagó, “Wa morroal pama.” 3 Polón ubi oya apadóm yarilürr inkü tótókóm, da wa oya ⌊gyabi sopae singgapinürr⌋, zitülkus Zu pamkolpam ola nidi ngyabenónóp umul kwarilürr wagó, oya ab Grrik olom yarilürr. 4 I enezan ogoblórr basirr-basirr, i bóktan aliónkü ogoblórr Yesun amkoman angun pamkolpam, Zu-koke nidi kwarilürr, ne gida arrbün kwarilürr ⌊apostol⌋ akó sos alngomól byarrmarr pama Zerrusalem wirri basirrdü, pamkolpama amkoman amorranóm. Apostolab Tórrmen 15:19-21

5 Da sos pamkolpamab amkoman banguna zürük bailürr basirr-basirr, akó ibü ngarkwata ama dódórr bailürr blaman ngürrzan.

6 Pol tóba pampükü wamlórr Prrigia akó Galatia bwóbdüma, zitülkus Godón Samua ibü nürrmütóp Godón bóktan büdrratóm Eisia prrobinsdü. 7 I Misia bwób ngarkwat nóma togobórr, da ibü ubi ama Bitinia prrobinsdü tótókóm yarilürr, da Yesun Samua ibü koke ok-ninóp ola tótókóm. 8 Da i Misia bwób kwatana errgrrótóp, ama Trroas wirri basirrdü babinürr. 9 Irrüb, Polka aerrde Masedonia pama nuszan klame okaka tübyónürr zamngólórrón. Da ene pama Polón yatorr wagó, “Alabóna tam Masedonia prrobinsdü, kibü tangbamtinüm!” 10 Pol ene nuszan kla nóma esenórr aerrde, ki* Ngibürr Apostolab Tórrmen atang pokoa igó bóktandako wagó, “Ki”. Oya küp módóga: Luk inkü asi yarilürr, ini peba nótó wialómórr (16:14). kibiób elklaza büsai-büsai tómbapónóp, da we ogobnórró Masedonia, zitülkus ki igó umul bainóp wagó, God kibü kuri ngibtaurre oya ⌊Morroal Bóktan⌋ büdrratóm ola pamkolpamdó.

11 Ki nyórrpükü buti amgütóp Trroas, Samotrrake kaodó tótókóm. Da ki dümdüman we baurrnürrü ola. Darrü ngürr ama Neapolis wirri basirrdü ogobórró. 12 Olgabi ama ki dorroa ogobnórró kókó Pilipi wirri basirrdü,† Masedonia prrobins, tokom bwób pokodó syórr angórrón yarilürr. Pilipi wirri basirr ngaen-singülan bwób pokodó aelórrón yarilürr.
Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó inzan angrirrüna: ... kókó Pilipi wirri basirrdü, ngaen-singülan basirr ne kla yarilürr Masedonia bwób kugupidü.
Ngibürrdü akó inzan angrirrüna: ... kókó Pilipi wirri basirrdü, ngaen-singülan basirr ne kla yarilürr ene bwób pokodó Masedonia prrobins kugupidü. ngaen-gógópan ne wirri basirre, darrü wirri bwób pokodó Masedonia prrobins kugupidü. Da ene basirr Rrom pama ngabkan kwarilürr. Ki dokyan ngürr ola amónóp.

13 ⌊Sabad⌋ ngürrdü, ki ogobórró wirri basirran barrbün mamtae kalkuma, tobarr kabedó. Ki igó gyagüpi ogobórró wamaka, Zu kolpama ola tótókdako tóre akom. Ki bobrrarró, da bóktan kwarilnürrü koldó, nidi kwób tóbazenórr ola.‡ Pilipi wirri basirrdü, ⌊Zu pamkolpamab kwóbbazen müót⌋ babul yarilürr. 14 Darrpan kol kibü morroal nótó arrkrru warilürr, oya ngi Lidia warilürr, Tiatirra wirri basirr kol. Wa tüób wirri darrem ilulu óe-óe§ ilulu óe-óe, Mórrke-mórrke módóga: purple. Ilulu óe-óe mórrkenyórr wirrian darrem koralórr. mórrkenyórr bumióg akó sel bain kol warilürr, akó wa Godón ⌊ótók⌋ warilürr. Da Lod oya gyagüpitótók tapakurr: Polón wa morroal arrkrrulürr, wa ne poko bóktan yarilürr. 15 Wató akó tóba müótan kolpam, ibü blaman ⌊baptaes ninóp⌋, da Lidia kibü tilóp tóba müótüdü tótókóm, karianbóka ngyabenóm. Wagó, “E togob kürü müótüdü, e ne igó nóma gyagüpi ogobo wa, ka Lodón amkoman angundóla.” Wa kibü amkoman tunuóp oya müótüdü tótókóm.

16 Ngibürr ngürr kakóm, ki nóma ogobnórró tóre pokodó, kibü darrü oloman ⌊leba zaget⌋ ngulmokura tómrrónóp, kolae samupükü nótó warilürr. Ene samua oya ayal yarilürr büdrratóm, solkwat ne tonarra tómbapónórre. Wa aüd mani küp koke yazeblórr ibünkü, nibiób zaget tómbapón warilürr, wa ne asen-koke kla pupo bain warilürr. 17 Wa wirribóka bóktankü akyalórr solkwat Pol akó kibüka wagó, “Ini Wirri Kwitüm Godón zaget pamko! I yabüka adrratódako God yabü iade zid nirre!” 18 Wa blaman ngürrümzan bóktan warilürr ini poko, da Polón genggorrama we simiógürr ini bóktan metat arrkrrudi. Tübyalüngürr, bóktanórr samudü wagó, “Yesu Kerrison ngidü, ka marü mila, ma ugó tubrra oyakagab!” Da kolae samua oyakagab wata ugón tubrranórr. 19 Ene ngulmokuran wirri pama nóma umul bainóp wagó, kibü mani küp basena kuri piküp baine, i Pol akó Saelas igósidi numigóp, da ogyarr-ogyarr nüdüdóp Rrom singüldü pamdó kwób bazen pokodó, 20 kot ngakan Rrom wirri pam nisab obzek kwata, da bóktónóp wagó, “Ini Zu pam nisamli, i kolae tómbapóndamli mibü wirri basirrdü. 21 I ne gida tomkom umul baindamli, mibü gidadógab bomarrónako. Mi Rrom bwób pamkolpamakla, da mi ini gida tomkom koke yazebrre akó tómbapón kwarilo.” 22 Da pamkolpamab ngoroa we dabinóp Pol a Saelas, ibü kolae-kolae angónóm.

Kot ngakan wirri pam nisa arüng bóktan nókyenóp tibiób ngibürr zaget pam, ibü mórrkenyórr bübdü kla atürrüm, akó ibü nugup wópe amkalóm. 23 Ibü azidande nómkólóp, solkwat ama tümün müótüdü nüngrinóp, da i tümün müót ngakan pam ilóp, ibü tümün müótüdü tai ngakanóm, ibü busogum. 24 Ini bóktan arrkrrudi, tümün müót ngakan pama ibü tümün müót kugupiandó nüngrinóp, akó ibü nizanab wapór kugupi apórrón nugup pokodó arümürrün namülnürri.

25 Irrüb zokrrok ngarkwat, Pol a Saelas Godka tóre ako akó wórr bóngyal namülnürri. Ngibürr tümün müótüdü pama arrkrru kwarilürr ibü. 26 Da büzyón-babul, tüpa wirri arüngi mórrbaengórr, da ene dudu tümün müóta ta inzan banurr, tai zitüldügaba kókó twól. Büzyón babul, ene müót mamtaea blamana tapabakuóp, akó ene tümün müótüdü pamab wapór tangdó sein syea we bagop. 27 Ene tümün müót ngakan pama türsümülürr, da blaman mamtae tapabakurrün nósenóp. Wa igó gyagüpi wamórr, wamaka ene pama blamana kuri busurre. Wa gazirr turrik irruanórr, da bómkalórrma tóba.* Tümün müótüdü pama ne nóma ki busuóp, Rrom wirri pama ene tümün müót ngakan pam büdülümpükü ki emkólóp. Ene wa tóba igósidi ki bómkóle. 28 A Pol wirrianbóka górrganórr oyaka wagó, “Ma moba bómkalgu, ki blaman ikwónila.”

29 Tümün müót ngakan pama górrganórr zyón kla amarrum, da busorr tümün müótüdü bangrinüm. Wa gum tórrngóne simbalkalórr Pol a Saelas, ibü obzek kwata. 30 Ibü tümün müót kalkuma nurruanórr, da nümtinürr wagó, “Kürü wirri pam, ka ia kaino zid bainüm?”

31 I bóktan yalkomórri wagó, “Ma Lod Yesun amkoman yanguno, da ma sab igósidi zid baino, mató akó marü müótan kolpam.” 32 Da i Lodón bóktan oyaka akó oya müótüdü nidi kwarilürr we amgol namülnürri. 33 Ene abüs küp ngarkwat irrüb, wa ibü nüdódürr gülüng agulüm. Da dümdüman ene kakóm, i oya akó oya olmalkol we baptaes ninóp. 34 Wa ibü nüdódürr tóba müótüdü, akó alo nüliónürr alom. Wa tóba olmalkolpükü kari bagürwóm koke yarilürr, zitülkus i Godón amkoman kuri yangurre.

35 Ene dadan irrbi, kot ngakan Rrom wirri pam nisa, pug ume zirrnapórri ini bóktanpükü wagó, “Ene pam nis nurrunam.”

36 Da tümün müót ngakan pama Polón yalórr wagó, “Kot ngakan wirri pama bóktan zirrsapóni matóka Saelas, yabü arruanóm ini tümün müótüdügab. E ugó aurram, sab paud yabüka asi ki yarilün.”

37 A Pol ene pug umedó bóktanórr wagó, “Ki kotódó koke zamngóli, a i ma kibü tómkórre pamkolpamab ngorodó, enana ki kib Rrom bwób pam nisamli! Kibü tümün müótüdü tümanikórre. Da ibü ubi ma ia kibü piküpan zirrapónóma? Inzan koke! A kot ngakan wirri pam nisa tib ki turram kibü arruanóm!”

38 Da pug umea ini bóktanpükü bakonórr kot ngakan wirri pam nisdü; da i nóma arrkrrurri wagó, Pol a Saelas Rrom bwób pam nisamli, i gumüm bairri.† Kot ngakan Rrom wirri pama igósidi gumüm bairri, zitülkus i Rrom pamkolpamab gida alkamürri: i bóktan nókyenóp Rrom bwób pam nis, gar-gar sye-i ailüm morroal kot amanik koke. Ibü ngakan pama ne inikwata nóma ki arrkrrurre, ibü ngibürr tonarr azid ki nókyerre. 39 Da i ogobórr ibüka, ó gyaur bóktan we bóktónóp ibü saul ainüm. I ibü nurruarri tümün müótüdügab, da nümtirri ene wirri basirr amgatóm. 40 Pol a Saelas tümün müót amgatrri, da dümdüman Lidian müótüdü aurrürri. I Yesun amkoman angun zonaretal ola nómrrónóp, arüng bütan bóktan ibüka we bóktarri, da we amgatrri ene basirr.