1 Ki dorrodó nóma zid bainóp, ki umul bainóp wa, ene kao ngi Malta. 2 Ene kaodó pamkolpam asen-koke morroal tonarr koralórr kibüka. I wirri ur yungóp kibü güb boklamóm akó morroal sazebóp blaman, zitülkus ugón ngupa amil akó güb yarilürr. 3 Pol ur kalgüp dakainürr, akó wa enezan amsel yarilürr urdü, büdül tarük gwar ur urura ngesekyanórr, da Polón tang zirrgüpi aritürr, da ola arróbórr. 4 Kaodó pamkolpama gwar nóma esenóp Polón tangdó oleande, da i bóktan koralórr wagó, “Ini amkoman pam akrran pama: enana wa maludügab sibsue; mibü dümdüm bütan god* Ini god kaodó pamkolpamab kol god warilürr. Oya ngi Dike warilürr, oya küp Mórrke-mórrke módóga: Justice. nótóko oya ngyabenóm koke ok ainda.” 5 A Pol ma gwarpükü tang engapórr, da gwara aupürr urdü, a oyaka darrü kolaea koke tómbapónórr. 6 Pamkolpama igó gyagüpi ogoblórr wagó, oya büba kubó aditine, ta ia büdüla aupe. I barrkyananbóka akyanónóp, da darrü klama koke tómbapónórr oyaka. I igósidi tibiób gyagüpitótók nalüngóp, da bóktónóp wagó, “Wa gode!”

7 Ola minggüpanan Pabliasón tüp poko asi yarilürr, singüldü pam nótó yarilürr ene kaodó. Wa kibü simarrurr barnginwómi tóba müótüdü, akó wa kibü morroal ngabkan yarilürr aüd ngürrüm. 8 Oya ab azid yarilürr utürrün, büb urur akó óepükü lae mor azidpükü. Pol wamórr oya asenóm, tóre akom. Tóre kakóm, wa tóba tang nis nómngyelórr oyaka, akó oya dólóng yónürr. 9 Ini klama nóma tómbapónórr, da blaman azid pamkolpama ene kaodó Polka togobórr, ó wa ibü akó dólóng ninóp. 10 I kibü morroal tonarre ngatókónóp abün kwate, akó ki bazebóm nóma kain koralnórró buti tótókóm, i kibü abün elklaza tülinóp kibü babul ne kla kwarilürr.

11 Aüd melpal kakóm, ki ma akó darrü butüdü bamserró, wirri wór akó güb melpal ne buta amanórr ene kaodó. Wa Aleksandrria wirri basirrdügab tamórr, Izipt kantrri kugupidü, akó oya singüldü ninis narezoreti godab dandang asi namülnürri, ngi “Kastorr akó Poluks”.† Kastorr a Poluks tómtómórri darrpan mün darrpan aipdügab. Mórrke-mórrke módóga: twins. Kastorr a Poluks but ódód pamab god nis namülnürri Rrom bwóbdü. 12 Ki babzirrü Sirrakus wirri basirrdü, akó ola aüd ngürr amónóp. 13 Olgabi ki buti ogobnórró kókó, da babzirrü Rregiam wirri basirrdü. Darrü ngürr bao wóra buso yarilürr, da nis ngürr kakóm ki babzirrü Puteoli wirri basirrdü. 14 Ola ki nósenóp ngibürr Yesun amkoman angun zonaretal, nidi tümtinóp 7 ngürr amanóm inkü. Módóga, ene udai kakóm, ki dorro kwata we togobórró Rrom wirri basirrdü. 15 Yesun amkoman angun pamkolpama ola barrkrrurr wa, ki tótókdakla. Da ngibürra kibüka togobórr darrü wirri basirrdü, ngi Apiusün Kwób Bazen Poko, akó ngibürra kibüka togobórr darrü wirri basirrdü, ngi Aüd Amil Müót. Pol ibü nóma nósenóp, wa Godón eso ekyanórr, zitülkus oya moboküp arüng ekyenóp. 16 Ki Rrom nóma babzirrü, Polón ok-inóp tebe müótüdü ngyabenóm darrpan gazirr pampükü, oya ngakanóm.

17 Aüd ngürr kakóm, wa ngibaunürr Zu singüldü pam. I nóma kwób tóbazenórr darrpan pokodó, Pol ibüka bóktanórr wagó, “Kürü Zu zonaretal, enana ka darrü kolae koke tónggapórró mibü pamkolpamdó, ó mibü abalbobatalab gidadó, a Zu wirri pama ama kürü zirrkapórre tümün müótüdü pamzan Zerrusalem wirri basirrdügab, ama Rrom pamab tangdó. 18 Rrom wirri pama kürü tai nóma kümtinónóp, da ibü ubi kürü arruanóm yarilürrma, zitülkus i darrü zitülkus koke esenóp kürü büdül bóktan akyanóm. 19 A Zu pama nóma ubi koke bainóp, da kürü myamem darrü kwat babul yarilürr, da ka igósidi batorró Sisa kürü amióg bóktan tai ngakanóm - a igó koke igó, kürü darrü kotóm ain bóktan asine kürü pamkolpamabkwata. Apostolab Tórrmen 25:11 20 Da ini zitülkusdü, ka yabü ngibauna basenóm akó yenkü bóktanóm. Zitülkus ka ⌊gedlóngóm baindóla⌋,‡ Pol ⌊Mesayabóka⌋ apónda, God noan zirrsapónórr pamkolpam zid bainüm. e Isrrael pamkolpama ne klamóm gedlóngóm baindakla, da ka igósidi arümürrünla sein sye-i.”

21 I bóktan yalkomólóp wagó, “Ki darrü peba mórrag koke esenóp Zudia prrobinsdügab marükwata, akó ngibürr Yesun amkoman angun zonaretal nidi togobórr olgabi ama ala, darrü bóktan koke pupo sinóp, ó koke bóktónóp darrü kolae poko marükwata. 22 A kibü ubi arrkrruma marü gyagüpitótók bóktan zono larógako, zitülkus ki umulakla wa, pamkolpama blaman pokodóma kolae poko bóktandako ini küsil kopoankwata.”

23 I darrpan ngürr ingrinóp Polón asenóm, akó ene ngürrdü i abün pampükü togobórr ene müótüdü, Pol ne ngyabelórr. Irrbidügab kókó irrübazan küp sirrbülürr, wa morroal okaka izazilürr ibüka Mosesón Gida Bukdügab akó Prropetab Pebadógab, Godón Kingzan Balngomólankwata, ibü gyagüpitótók byalüngüm Yesun amkoman angunüm wagó, wa amkoman ⌊Kerriso-e⌋. 24 Ngibürrab gyagüpitótók nalüngóp, Pol blaman ne bóktan opor bóktalórr, a ngibürra ma oya bóktan amkoman koke yangunóp. 25 I darrpan gyagüpitótókdó koke koralórr, da i Polón amgatóm kain koralórrma. Da Pol dómdóm we bóktanórr wagó, “Godón Samua amkoman poko bóktanórr yabü abalbobataldó, prropet Aesayakama, wagó,

28 “Módóga, kürü ubi e umul koralo wa, Godón zidbain bóktan zirrapórróna ibüka, Zu-koke nidipko, akó i sab barrkrrue.”§ Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, atang poko 29 asine. Igó bóktanda wagó, “Pol ini poko nóma bóktanórr, Zu pama oya amgütóp. Tibiób wirribóka darrem-darrem ongyalkü ogoblórr.”

30 Ene nis dudu paildi Pol ngyabelórr ola darrpan müótüdü. Oya ene müótüdü ngyabenóm, wa ene müót ab darrem akyan yarilürr. Wa morroal yazebórr blaman oya angónóm nidi togoblórr. 31 Pol gum-koke akó pama alean-koke amgol yarilürr Godón Kingzan Balngomólankwata akó umulbain yarilürr Lod Yesu Kerrisonkwata.