1 Eibrra-am amkoman tai myang yarilürr ene tonarrdó. Oya ⌊Lod⌋ bles yónürr blaman kwata.

2 Darrpan ngürr Eibrra-am bóktanórr tóba müótüdü singüldü zaget pamdó, Eibrra-amón elklaza nótó ngabkalórr, wagó, “Moba tang kürü waurr grasana zirrsapó. 3 Ma kürünkü ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ singri errkyadan Lodón ngidü, tüp a pülpül God: ma sab kürü siman olomankü darrü kol kokean tududo aini Keinan pamkolpamab ópal olmaldógab, ka nisakü ngyabendóla. 4 A ma sab wamo kürü kólbanan tüpdü, akó kürü kólbanan zitül kolpamdó. Ma sab kürü siman olom Aesakónkü kol olgabi upudo.”

5 Oya zaget pama imtinürr wagó, “Ka sab ia kaino, ene kol ne sab ubi koke nóma warile kürüka akyanóm ini bwóbdü? Ia ka sab marü olom Aesakón yalkomolo ene bwóbdü, ma nólgab tamórró?”

6 Eibrra-am bóktan yalkomólórr wagó, “Ma umul-umul namulo, ma kürü olom sab kokean yalkomolo ola. 7 Da Lod, kwitüm God, kürü nótó küdódürr kürü aban zitül pamkolpamdógab akó kólba amtómól tüpdügab, wa kürüka arüng alkamül-koke bóktan igó tóbtanórr wagó, ‘Ka sab ini tüp marü olmalbobatal nókyenónómo.’ Wa tóba anerru singül kwata zirrapóndase, igósüm ma sab kol olgabi upudo kürü siman olomankü. 8 Ene kol ne sab ubi koke nóma warile mankü tótókóm, ma sab bago-o kürü ene arüng alkamül-koke bóktandógab. A ma sab kürü siman olom ola kokean yalkomolo.” 9 Eibrra-amón zaget pama tóba tang tóba wirri paman waurr grasana zirrapónórr, da wa tóba arüng alkamül-koke bóktan ingrinürr, oya Eibrra-am ne bóktan ekyanórr inikwata.

10 Eibrra-amón zaget pama 10 ⌊kamel⌋ yazebórr tóba wirri paman kameldógab, da wa abün morroal elklazapükü bupadórr, ama Mesopotamia*Mesopotamia, ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü inzan angrirrüna: Arram Na-arra-im. Ene ngian küp módóga Ibrru bóktane: Arram pamkolpamab kantrri, nis tobarr nis aodó ne pokoa. Ene nis tobarr nis ibü ngi módógamli: Taegrris akó Yuprreitis. bwóbdü wamlórr, ene wirri basirrdü Eibrra-amón zoreta Na-orr nóla ngyabelórr. 11 Wa ola nóma abzilürr, da kamel mórran-mórran ninóp nae badu minggüpanan, wirri basirr kalkuma; ugón simam yarilürr, kolab nae bait ngarkwat nóma amrranda.

12 Zaget pama tóre ugón ekorr wagó: “Lodóe, kürü wirri pam Eibrra-amón God, gyaurka, ma kürü kókya errkya ini ngürr ka nebókamóm tama, akó ma morroal tonarr okaka simzazilke kürü wirri pam Eibrra-amka. 13 Ka zamngólórrón inamüla, nae badu kabedó. Küsil kola bausdako ene wirri basirran pamkolpamdógab nae baitüm. 14 Kubó inzan ki yarilün: ka kubó ne küsil koldó bóktono kagó, ‘Gyaurka, moba nae bele tüp solkomól kürü anónóm’, akó wa ne kubó nóma bóktóne wagó, ‘Enó, akó ka kubó marü kamel ta nae nómyenónómo,’ da wata wató ki waril, ma ne kol zumanike moba zaget pam Aesakónkü. Inzande, ka kubó umul namulo wagó, ma morroal tonarr kuri pupo sina kürü wirri pamdó.”

15 Ene zaget pamazan tóre yarilürr, da módóga, Rrebeka ugón katókórr ene wirri basirrdügab, tóba mariti tónggapórrón nae bele tupodó sidódlórr. Wa Betuelón óp olom warilürr. Betuel Milkan siman olom yarilürr. Milka Na-orrón kol warilürr. Na-orr Eibrra-amón zoret yarilürr. 16 Rrebeka kari agurr ngulmokur koke warilürr. Wa müór amióg ngarkwatódó warilürr, pampükü ut umul-kók. Nae badudü abinürr, nae bórrngamórr tóba mariti tónggapórrón nae beledó, akó tügasilürr.

17 Eibrra-amón zaget pama büsai-büsai wamórr oya asenóm ó oya we umtinürr wagó, “Gyaurka, ma ia kürü nae sokol koke kókyeno anónóm marü nae beledógab?”

18 Wa bóktan yalkomólórr wagó, “Taia, kürü wirri pam, ugó enó.” Wa tóba mariti tónggapórrón nae bele büsai solkomólórr ama tangdó. Da wa oya nae we emyanórr.

19 Oya nae amyana nóma blakónórr, wa bóktanórr wagó, “Marü kamel ka ta kubó nae nómenónómo, kókó ibü nae anón ubia nóma blakóne.” 20 Wa büsai nae ekanórr, ne nae bórrngamórr nae beledó, ama wirri nae kurrópdü. Wa akó büsai natókórr nae badudü, ngibürr nae baitüm kamelabkü anónóm, kókó blamana ngarkwatódó nae enenóp. 21 Ene zaget pama oya piküpan ngazokalórr umul bainüm wagó, Lod oya agóltagól ia morroal küppükü kuri sine, ta ia koke.

22 Ene kamelab nae anóna nóma blakónórr, zaget pama ⌊gold⌋ syók rring†rring: Ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü ini poko asine: oya müp darrpan beka. Beka Isrrael pamkolpamab müp atanin ngarkwat kla yarilürr. Oya ngarkwat 5 akó poko grrem ngarkwat yarilürr. Darrpan beka gold wirri darrem yarilürr. ipadórr, oya syókdü angrinüm, akó nis gold tang püid‡tang püid: Ngibürr Godón Bukdü ini poko asine: ibü müp 10 syekel darrpan-darrpan. Syekel wa Isrrael pamkolpamab müp atanin ngarkwat kla yarilürr. 10 Syekel 110 grrem ngarkwat koralórr. 10 syekel ⌊silba⌋ wirri darrem kwarilürr. Mórrke-mórrke módóga, shekel. tang nisabkü ipadórr. 23 Wa we umtinürr wagó, “Ma ia kürü koke kilo, ma noan óp olomla? Ia marü aban müótüdü ut kan asine kibü utüm ini irrüb?”

24 Rrebeka bóktan yalkomólórr wagó, “Ka Betuelón ngul olomla. Milka Betuelón ilngumilürr Na-orrkagab. Ka Na-orr akó Milka ibü bobatla. 25 Kibü müótüdü kamelab ut akó alo kan asise, akó yabü ta kan asise utüm kinkü.”

26 Ene zaget pama wakósingül nülkamülürr, singül tüp elkomólórr, da Lodón we ⌊ótóklürr⌋. 27 Wa bóktanórr wagó, “Mi blamana Lodón yagürnórre, kürü wirri pam Eibrra-amón God. Wa tóba morroal tonarr koke irrmatórr kürü wirri pamdógab akó wa koke alkamülürr, wa kürü wirri pam ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ekyanórr. A kótó, Lod kürü dümdüm kolngomóle kólba wirri paman zoretan müót kolpamdó.”

28 Rrebeka busorr müótüdü, tóba aipan müót kolpam büzazilüm ne pokoa tómbapóne. 29 Rrebekan siman bólbót asi yarilürr. Oya ngi Leiban. Wa büsai-büsai wamórr Eibrra-amón zaget pam sisingül akyanóm nae badudü. 30 Wa bólbótan syókdü ne rring akó nizan tangdó tang püid nóma nósenóp akó nóma arrkrrurr oya bólbóta ne poko izazilürr, pama oyaka ne poko bóktanórr, da we wamórr ene pamdó, da módóga, oya we esenórr kamel minggüpanan zamngólórrón nae badu kabedó. 31 Leiban oyaka bóktanórr wagó, “Yao, mató ma bles airrünla Lodkagab. Ma aini iade zamngóldóla? Ka müót kuri tónggapóna akó ka ut bwób tónggapóna marü kamelabkü.”

32 Eibrra-amón zaget pama müótüdü wamórr. Leibanón zaget pama elklaza selókóp kamelab büb kwitüdügab. I kamelab büdül twal§büdül twal alo klama kamelankü, dakla ta ut klama. akó alo kla tübarrmünürr, akó nae sidüdóp Eibrra-amón zaget pamankü akó wa ne pampükü tamórr, ibü wapór bagulüm. 33 Leibanón zaget pama alo sirrbünóp oya obzek kwata. Wa bóktanórr wagó, “Ka ngaen-gógópan koke elo-o, kókó ka kubó adrrüto, ka ne bóktanankwata tama.”

Leiban bóktan yalkomólórr wagó, “Taia. Kibü kya kóbó tüzazilnüm!”

34 Da wa bóktanórr wagó, “Ka Eibrra-amón zaget pamla. 35 Lod kürü wirri pam ngaru bapón-koke bles syónürr. Wa wirri mórrel pamóm kuri baine. Lod oya we kla kuri siliónürr; ⌊sip⌋ a ⌊gout⌋, ⌊kau⌋, silba a gold, zaget pam a zaget kol, akó kamel a ⌊donki⌋. 36 Kürü wirri paman kol Serra epep nóma warilürr, siman olom ilngumilürr oyankü. Eibrra-amón blaman ne elklaza kwarilürr, wa tóba siman olom kuri iliónürr. 37 Kürü wirri pama kyalórr oyankü arüng alkamül-koke bóktan angrinüm wagó, ‘Ma sab kürü siman olomankü kol kokean upudo ini Keinan pamkolpamab ópal olmaldógab, ka nibiób tüpdü ngyabendóla. 38 A ma kürü aban kolpamdó wam, akó kürü kólbanan zitül zonaretaldó, kol amkünüm kürü siman olomankü.’ 39 Ka Eibrra-amón imtirrü kagó, ‘Ka sab ia kaino, ini kola ne kürüka koke nóma tókyene?’ 40 Da Eibrra-am bóktanórr wagó, ‘Lod, ka ne Godpükü agóldóla, sab tóba anerru zirrsapóne marü ene kwat küppükü ainüm. Ene igósüm, ma sab kol upudo kürü kólbanan zitül zonaretaldógabi akó kürü aban kolpamdógab. 41 Sab, ma kürü zitül kolpamdó nóma wamo, ma ene arüng alkamül-koke bóktandógab bago-o, enana i sab bangórre oya akyanóm marü. Ma sab igósidi bago-o.’

42 “Ini ngürr ka nae badudü nóma tama, ka tóre inzan ekoa kagó, ‘Lodóe, kürü wirri pam Eibrra-amón God, marü ubi ne nóma yarile, gyaurka, ma kürü kwat dümdüm sekya, ka nebókamóm tama. 43 Errkyadan ka zamngólórrón inamüla nae badu kabedó. Ngulmokura kubó nóma tubrrune nae aitüm, akó ka oyaka nóma bóktono kagó, “Gyaurka, ma ia kari nae sokol koke kókyeno anónóm moba nae beledógab?” 44 Wa ne kubó nóma bóktóne wagó, “Enó, akó ka marü kamelabkü ta kubó nae baito,” da wata wató ki waril, Lod ne kol zumanike kürü wirri paman siman olomankü.’

45 “Ka tóre nóma elakónóma kólba moboküpdü, Rrebeka ugón tubrrune. Mariti tónggapórrón nae bele tupodó sidüde. Wa we abine badudü akó nae ite. Ka oyaka bóktóna kagó, ‘Gyaurka, kya kürü nae sokol kókya anónóm.’ 46 Wa büsai nae bele tupodógab sabine, da we bóktóne wagó, ‘Ugó enó! Ka kubó marü kamel ta nae nómenónómo.’ Ka enóna, akó wa kamel ta nae nómyerre. 47 Da ka oya we umtina wagó, ‘Ma ia noan óp olomla?’ Wa bóktan salkomóle wagó, ‘Ka Betuelón ngul olomla. Milka Betuelón ilngumilürr Na-orrkagab. Ka Na-orr akó Milka ibü bobatla.’ Da ka oya syók rring zotena, akó tang nis tang püid nótena. 48 Ka wakósingül nülkamüla, singül tüp elkomóla, Lodón we ótók namüla. Ka Lodón yagüra, kürü wirri pam Eibrra-amón God, kürü nótó kolngomóle dümdüm kwatana kürü wirri paman zoretan óp bobat apadóm Eibrra-amón siman olomankü. 49 Ma ne ubi nóma baino morroal tonarr kürü wirri pam amtyanóm amkoman moboküpi, da ma kürü kyal. Koke ne nóma, gyaurka, kürü ma umul-umulan ngigüta. Igósidi ka ma sab gyagüpitótók ipudo nadü kwat mamoanóm.”

50 Leiban a Betuel bóktan yalkomórri wagó, “Ini Lodkagaba. Ki myamem darrü poko koke bóktóni marüka, ia morroal o kolae. 51 Da wóni, Rrebeka. Upa da ugó wam! Wa sab marü wirri paman siman oloman kolóm ki bai, Lod tüób enezan emtyanórr.” 52 Eibrra-amón zaget pama ibü bóktan nóma arrkrrurr, wa wakósingül nülkamülürr akó singül tüp elkomólórr Lodón obzek kwata. 53 Da Eibrra-amón zaget pama gold akó silba tómbapórrón büb püti ain kla yusürr akó dokyanan mórrkenyórr, da Rrebekan ⌊gyaur kla⌋ uliónürr. Wa akó simam naret akó aip morroalan wirri darrem gyaur kla nüliónürr.

54 Da Eibrra-amón zaget pam akó wankü nidi kwarilürr, ibü alongalo we yarilürr. Akó ene irrüb we amaikóp. I nóma tübarsinürr, Eibrra-amón zaget pama bóktanórr wagó, “Kürü ugó zirrkapónam kólba wirri pamdó.”

55 Da Rrebekan siman bólbót akó aipa bóktan yalkomórri wagó, “Kya ini ngul olom kinkü ae ki warilün aüd ngürrüm, ó aprrapórr 10 ngürr. Ene ngürr kakóm, wa sab ugón ki nató.”

56 Eibrra-amón zaget pama ma bóktan yalkomólórr wagó, “Kürü arrmatgu. Lod kürü kwat wató morroal küppükü sine. Kürü ugó zirrkapónam kólba wirri pamdó alkomólóm.”

57 Rrebekan aip a bólbóta bóktarri wagó, “Kya tóba kóbó ngizaunam, da mi kubó umtirre, wa kubó ia warile.” 58 I Rrebekan tibióbkagab ngizaunóp, da umtinóp wagó, “Ma ia ubi baina ini pampükü tótókóm?”

Rrebeka bóktan we yalkomólórr wagó, “Ka ubi baina tótókóm!”

59 I Rrebeka akó oya ngakan zaget kol*ngakan zaget kol ene zaget kol warilürr, Rrebekan ngómdü nótó ungrinürr akó oya ngakan warilürr, wa kari olom nóma warilürr. ibü nilóp Eibrra-amón zaget pampükü tótókóm, akó wa ne pampükü tamórr. 60 I Rrebekan bles winóp ini bóktan oporpükü wagó,

61 Rrebeka tüób akó tóba zaget ngul olmala elklaza tómbapónóp, da kamelab kwitüdü we bamselórr. I zaget paman solkwat we zutalórr. Eibrra-amón zaget pama Rrebekan ene inzan upadórr. Da i ene bwób we amgütóp.

62 Aesak tóba ngyaben marrgu ama we tónggapónórr Negeb ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋, Keinan tüpdü. Da wa Be-err La-ae Rro-i†La-ae Rro-i ngian küp módóga: Arról God, Kürü Nótó Ngakanda, Oya Nae Badu. nae badu amgatórr. 63 Darrpan ngürr, ene simam abüs, wa popa agólóm wamórr pórrpótyapdó, da kwit nóma yazilürr, wa kamel nósenóp tóbakabóna tótókde. 64 Rrebeka kwit nóma sazilürr, Aesakón sesenórr, da wa we tübinürr tóba kameldógab, 65 ó Eibrra-amón zaget pam we imtinürr wagó, “We ia nadü pama tótókda mibü basenóm ini pórrpótyapdó?”

Ene zaget pama bóktan yalkomólórr wagó, “We kürü wirri pame.” Rrebeka tóba obzek ngalao mórrkenyórr poko ipadórr, tóba obzek ngablaorr.‡Ibrru kolan bókam tumtum yarilürr tóba obzek ngablaom mórrkenyórr poko-e, i ene pampükü baserre, wa ne pam ki amige.

66 Ene zaget pama adrratórr Aesakka, blaman wa ene ne poko tómbapólórr. 67 Ene kakóm, Aesak Rrebekan Serran palae müót kugupidü udódürr. Wa Rrebekan tóba kolóm we upadórr. Oya ⌊moboküpdü ubi⌋ oyaka yarilürr. Rrebeka Aesakón zao-zao yónürr tóba aip Serran büdülankwata.