7
Prrist Melkizedek
1 Melkizedek Salem*Salem ngi aprrapórr Zerrusalembóka apónda. wirri basirran king yarilürr. Wa dakla Wirri Kwitüm Godón prrist yarilürr. Eibrra-amón ene tokom king memokan ⌊ut-ut bain⌋ kakóm, Melkizedek oya ugón semrranórr, da Melkizedek oya bles yónürr.Bwób Zitül 14:17-20 2 Olgabi Eibrra-am blaman elklazadógab ⌊wantent⌋ Melkizedekón ekyanórr, wa ne elklaza yazebórr ene tokom kingdügab.†Solkwat God Mosesón gida bóktan poko ekyanórr wagó, blaman Isrrael pamkolpama ibü abüldügab akó ibü lardógab wantent Godón ki ekyerre. God prrist ene poko iliólürr. (Lebitikus 27:30-32; Bótang Peba 18:21-29; Duterronomi 18:1-8) Ngaen-gógópan ene ngi Melkizedek, oya küp módóga: “⌊dümdüm tonarr⌋ king”. Oya ta dakla “Salem king”-bóka ngilianónóp, da oya küp módóga: “paud king”. 3 Mi oya ab, aip, akó abalbobatal umul-kókakla. Mi ta umul-kókakla oya amtómól poko akó wa nóma nurrótókórr. We ngarkwatódó, wa wata metat prrista, Godón Siman Olomzan.
4 Gyagüpi amónam ia wirri pam yarilürr ini olom: Eibrra-am mibü ngaen-gógópan abbobat, oya wantent ekyanórr, wa gazirrdi ne kla dakasurr! 5 Mosesón gida-a ma igó arüngi bóktanda wagó, Libaen‡Libae darrü Zeikobón siman olom yarilürr (Bwób Zitül 29:34). olmalbobatala, prrist nidi bainóp, i wantent ki dakain kwarile ibü zaget darrem klamzan Isrrael pamkolpamdógab, enana i zonaretalpükü kwarilürr akó i ta Eibrra-amkagabi kwarilürr, ibü abbobat. 6 Ini pam, Melkizedek, wa Libae zitüldügab ta koke tamórr, a wa ma wantent ipadórr Eibrra-amkagab, da wa Eibrra-amón we bles yónürr, Godón ⌊alkamül-koke bóktan⌋ nótó ipadórr. 7 Darrü oloma koke yalpine igó wa, ene kari ngi olom we oloma bles ainda wirri ngi noane. We ngarkwatódó, mi umulakla Melkizedek wirria Eibrra-amkagabi.
8 Prristankwata, Libaekagab nidipko, wantent nidi dakaindako, i popa pamako nidi nurrbarindako. A Melkizedekónkwata, wantent nótó dakain yarilürr, arróla, Godón Wibalómórrón Bóktanazan bóktanda. 9-10 Libaen olmalbobatal wantent dakaindako. Libae Eibrra-amón bobat yarilürr. Wa amtómól küsil yarilürr, Melkizedek Eibrra-amdi nóma baserri, da mi gaodómakla inzan bóktanóm wagó, Libae ugón Eibrra-amón büb kugupidü yarilürr akó wa Melkizedekón wantent ekyanórr Eibrra-amkama. Ini amtyanda igó, Melkizedek wirri prrista Libaen olmalbobataldógabi, prrist nidipko.
Yesu Melkizedekzana
11 God tóba pamkolpam ne gida tókyenóp, inzan ngarkwat yarilürr prristab zagetódó bazitürrün, Libaen zitüldügab nidi kwarilürr. Ene prrista ne pamkolpam nóma ⌊dudu kómal⌋ ki bain kwarile Godón obzek kwata tibiób zagetódógabi, da zitülkus ta babul ki yarile dólóng prrista tótókóm. Ka igó prristbóka apóndóla, Melkizedekzan nótóke, a Erronón§Erron ngaen-gógópan prrist yarilürr. (Bazeb Tonarr 28:1-3) zitüldügab koke tamórr, Libaen bobat nótó yarilürr.
12 Prrista ne dólóng zitüldügab nóma togobe, da ene Mosesón gida-a ta kubó byalünge. 13 Ini kla Lodónkwata apónda, darrü zitül olom nótóke, akó Libae zitül olom koke. Darrü oloma ene zitüldügab ta prristzan koke zaget yarilürr ⌊altadó⌋. 14 Ene amkomana, zitülkus mi wirri umulakla wagó, mibü ⌊Lod⌋ Yesu Zudan zitüldügabi tamórr, akó Moses ene zitülankwata nóma bóktan yarilürr, wa darrü poko koke bóktanórr prristabkwata.
15 Akó e kubó popadan emzyetórre ki errkyadan ne poko zwapóla, e nóma küp bamkenórre darrü prrista kuri tame, Melkizedekzan. 16 Wa prristüm koke kuri baine gida bóktan poko ngarkwatódó, ne bóktanda wagó, wata Libaen olmalbobatala prristüm bairre. Koke. A wa prristüm kuri baine tóba arüng ngarkwatódó, wa ne arüng ipadórr tóba ngyabendógabi, kolae bain-koke ne klame. 17 Zitülkus Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó,
“Ma metat prristla, Melkizedekzan yarilürr.”Wórr Peba 110:4
18 Ene ngaen-gógópan gida bóktan poko arüng-koke akó küp-koke yarilürr. We ngarkwatódó, God amanórr, 19 zitülkus mi umulakla igó wa, Mosesón gida-a darrü kla koke dudu kómal yónürr. A errkya, mi ⌊gedlóngóm bainórre⌋ kómal kwat asenóm, Godón ngorram ainüm.
Singüldü Prrist, Metat Nótó Ngyabenda
20 Akó we tumum, God ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ tónggapónórr! Ngibürr pama prrist nóma bainónóp, God arüng alkamül-koke bóktan koke tómbapónórr. 21 A Yesu prrist nóma bainürr, God arüng alkamül-koke bóktan tónggapónórr, wa oyaka nóma bóktanórr wagó:
“Lod God arüng alkamül-koke bóktan kuri tónggapónórr,
ó wa sab koke alkamüle:
‘Ma metat prristla.’ ”Wórr Peba 110:4
22 Zitülkus God oya arüng alkamül-koke bóktanpükü ingrinürr, errkya küsil ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktan⌋ asine. Yesunbókamde, mi umulakla ini küsil alkamül-koke tónggapórrón bóktan morroala ngaep klamdógabi.
23 Darrü kwata ngakande, ngaen prrist abün koralórr, zitülkus i nurrbarinürr, da i myamem prrist koke koralórr. 24 A zitülkus Yesu ma metat arróla, wa metat prrista. 25 We ngarkwatódó, wa gaodóma metat zid bainüm blaman pamkolpam Godón ngorram nidi aindako oyakama, zitülkus wa metat arróla ibünkü tóre bakom.
26 Inzan singüldü prrist gaodóma mibü tangbamtinüm, zitülkus wa gyabiana, ⌊kolkala⌋, akó oya kolae babula. Wa tebe-tebe bumanikrrüna kolae tonarr pamkolpamdógab akó God oya kwit yónürr wirrian kwitüm pabodó. 27 Wa ngibürr singüldü prristzan kokea; oyaka zitülkus babula blaman ngürrzan ⌊urdü amsel lar⌋ amarrum, ngaen-gógópan tóbanan kolae tonarrabkü, da olgabi, ama pamkolpamab kolae tonarrabkü. Wa tóba büb wata darrpanóm ó myamem koke ekyanórr urdü amsel klamzan pamkolpamab kolae tonarrabkü, wa ibünkü nóma nurrótókórr. 28 Yesu Singüldü Prrista, gaodó nótóke mibü tangbamtinüm, zitülkus Moses ne gida tókyenóp, igó singüldü prrist arrbünda popa pam nidipko akó kolae tonarr nidi tómbapóndako. A God tóba Olom ingrinürr singüldü prristüm bainüm arüng alkamül-koke bóktanpükü, ne klama tókyalórr ene gida akyan kakóm. Da wa metat dudu kómal singüldü prrista, blaman kla nótó elakónórr Godón ubi ngarkwatódó.
*7:1 Salem ngi aprrapórr Zerrusalembóka apónda.
†7:2 Solkwat God Mosesón gida bóktan poko ekyanórr wagó, blaman Isrrael pamkolpama ibü abüldügab akó ibü lardógab wantent Godón ki ekyerre. God prrist ene poko iliólürr. (Lebitikus 27:30-32; Bótang Peba 18:21-29; Duterronomi 18:1-8)
‡7:5 Libae darrü Zeikobón siman olom yarilürr (Bwób Zitül 29:34).
§7:11 Erron ngaen-gógópan prrist yarilürr. (Bazeb Tonarr 28:1-3)