20
Amtin Bóktan Yesun Zagetankwata
(Metyu 21:23-27; Mak 11:27-33)
Darrpan ngürr, Yesu pamkolpamzan umul bain yarilürr ⌊Godón Gyabi Müótan⌋ kal akólórrón pul basirrdü akó ibüka Morroal Bóktanzan büdrrat yarilürr, wirri prrist akó Mosesón gida umulbain pam, ⌊balngomól byarrmarr pampükü⌋, i oyaka we togobórr. Da we imtinóp wagó, “Kibü kóbó tüzazilnüm, ma ini elklaza nadü balngomól arüngi tómbapóndóla? Marü ini arüng nótó mókyanórr?”
Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Ka yabü darrem amtindóla. Kürü küzazilam: Zonón ⌊baptaes baina⌋, ia kwitümgab tamórr, ta ia pamdógab?”
I tibiób ini bamtin bóktan pokoankwata we apón kwarilürr wagó, “Mi ne igó nóma kwarilo wagó, ‘Kwitümgab,’ wa kubó mibü tümtirre wagó, ‘Da e ma oya amkoman angunüm koke iade koralnórró?’ A mi ne kubó igó nóma kwarilo igó, ‘Pamdógab,’ blaman pamkolpama kubó mibü ingülküpi sekrrórre büdülümpükü, zitülkus i amkoman karrkukusi angun igósako wagó, Zon prropet yarilürr.” Da i bóktan we yalkomólóp wagó, “Ki umul-kókakla ia nólgab yarilürr.”
Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Ka ta yabü koke nüzazilnümo igó, ka ini elklaza ia nadü arüngi tómbapóndóla.”
⌊Grreip⌋ Apap Ngakan Pamab Alap-alap Bóktan
(Metyu 21:33-46; Mak 12:1-12)
Yesu akó ini alap-alap bóktan adrratórr pamkolpamdó: “Darrü pama abün grreip zid iritürr tóba apapdó, da ama ngibürr ngaon pam nókyenóp ngakanóm tibiób darremóm akó tóbankü. Tüób ama aibwób wamórr, barrkyanan tonarróm. 10 Grreip ngórr abül tonarr nóma semrranórr, wa tóba darrü leba zaget pam we zirrapónórr ene pamdó, grreip apap nidi ngakan kwarilürr. Ene igósüm, i ngibürr grreip ngórr ki ilirre ene apapdógab. A ene apap ngakan pama ene zaget pam dom apónóp, da popa we zirrapónóp tang küpan. 11 Wa akó darrü leba zaget pam we zirrapónórr. Ene pam ta dom apónóp akó kolae büód poko tómbapónóp oyaka, da we zirrapónóp tang küpan. 12 Ene apap aba akó aüd ngim leba zaget pam zirrapónórr. Oya gaopükü emkólóp, da apap kalkuma we amaikóp. 13 Da grreip apap aba tóba we bamtinürr wagó, ‘Ka dama ia kaino? Ka errkya kólba moboküpdü siman olom zirrapóndóla. Aprrapórr i sab oya morroal tonarre yangórre.’ 14 A ene grreip apap ngakan pama oya nóma esenóp, i tibióbka we ikik apónóp. We bóktónóp wagó, ‘Ene olom módóga, ini grreip apap sab nótó ipüde. Mi errkya büdülümpükü amkaldakla, da oya aban elklaza sab mibü iade kwarile aban büdül kakóm.’ 15 Da i oya apap kalkuma we amaikóp, da büdülümpükü we emkólóp.
“Da sab ene grreip apap aba ibüka ia laró tónggapóne? 16 Wa sab tüób tame, da ini grreip apap ngakan pam ekrróne büdülümpükü, a ene apap ama ngibürr pam nókyerre ngakanóm.”
Ene pamkolpama nóma barrkrrurr, i we bóktónóp wagó, “Ini pokoa sab koke ki tómbapó!”
17 Yesun ilküp wata ibüka yarilürr, da we nümtinóp wagó, “Ini pokoa ne koke nóma tómbapóne, da Godón Wialómórrón Bóktana ne poko bóktanda kürükwata, oya küp babula:
“ ‘Müót balmel pama ne ingülküp*ingülküp: Isrrael pamkolpama müót ingülküpi balmel koralórr, da müót wata amoanda. Mibü müót wa talkuma amoanda. alzizi amaiknóp,
errkya ma ene müótan zirrgüpdü ingülküpüm wató kuri baine.’Wórr Peba 118:22
18 “Blamana ne nidi balóknórre ene ingülküp kwitüdü, sab syórr bangórre. Akó ingülküpa sab noanka tupe, sab baem apóne.”Ini alap-alap bóktana. Ingülküp wa Yesunbóka apónda. Ini bóktanan küp módóga: Yesun nidi alzizi amaikdako, sab kolae nirre.
Amtin Bóktan Poko Taks Maniankwata
(Metyu 22:15-22; Mak 12:13-17)
19 Mosesón gida umulbain pam akó wirri prrista kwat we yamkünónóp Yesun amiógüm tai ene tonarrdó, zitülkus i umul bainóp wagó, Yesu ini alap-alap bóktan ibükwata adrratlórr. A i ma pamkolpamab gum kwarilürr. 20 I oyazan ilküpane ódód kwarilürr, i kómdam bain pam we zirrnapónóp obae buli nidi ogobórr, wamaka ibü moboküp amkoman kwarilürr. Ibü ubi Yesun amiógüm yarilürr, wa ne poko bóktan yarilürr. Ene igósüm, i gabenan tangdó ki ingrirre. 21 Da kómdam bain pama oya we imtinóp wagó, “Umulbain Pam, ki umulakla ma amkoman dümdüm poko ikikdóla akó umul baindóla. Akó ma blaman pamkolpam darrpan ngarkwatódó ngabkandóla. Akó ma Godón ngyaben kwat umul baindóla amkoman bóktan ngarkwatódó.I Yesuka mis bóktan wazeblórr, oya saul ainüm. 22 Mibü gidadógab ia taia Sisan taks mani aliónüm, ta ia koke?”
23 A Yesu ma umul bainürr wagó, i oya ilklió aliónüm kain kwarilürr, da wa ibü we nilóp wagó, 24 “Darrü silba mani küp kürü kóbó kómtyenam. Ini mani küpdü ia noan obzek akó ngiamli?”
I bóktan we yalkomólóp wagó, “Sisan.”
25 Da wa ibüka bóktanórr wagó, “Da módóga, Sisan ne klamko, Sisan ilinamke, akó Godón ne klamko, Godón ilinamke.”
26 I gaodó koke kwarilürr oya amiógüm, wa ne poko bóktanórr pamkolpamab obzek kwata. Yesun alkomól bóktana ibü gübarirr aengan ngintinóp, da ibü myamem darrü bóktan babul yarilürr.
Amtin Bóktan Poko Büdülab Barsinankwata
(Metyu 22:23-33; Mak 12:18-27)
27 Ngibürr ⌊Sadusi pama⌋ Yesuka togobórr amtin bóktan poko amtinüm, amkoman moboküpi koke. Ini pama igó bóktan kwarilürr wagó, pamkolpama sab koke tübarsile büdüldügab.Apostolab Tórrmen 23:8 28 I Yesuka we bóktónóp wagó, “Umulbain Pam, Moses igó gida bóktan poko wialómórr mibünkü, Zu pamkolpamabkü, wagó, ‘Paman narezoreta ne nóma nurrótóke olmal basen-koke, ene pama sab ene kóble ki zumióg, olmal balngenóm tóba büdül narezoretan ngidü.’Duterronomi 25:5, 6 29 Da módóga, ngaen 7 zonaretalpükü pam kwarilürr. Nareta kol zumiógürr, da wa nurrótókórr olmal-koke. 30 Olgabi, naretódógab nótó tókyalórr, naretan kóble zumiógürr, da nurrótókórr. 31 Akó aüd ngim siman oloma zumiógürr akó nurrótókórr. Blaman ene 7 zonaretalpükü pama ene darrpanan kol enan zumiógnóp, da blamana inzan nurrbarinürr. Blamandógab olmal babulan. 32 Solodó ene kóblea ta we nurrótókórr. 33 Da sab büdüldügab barsin tonarrdó, ia wa sab tai noan kol warile? Ki ene poko amtindakla, zitülkus ene 7 blamana oya zumigóp.”
34 Yesu bóktan we yalkomólórr wagó, “Errkya ngyaben tonarrdó, pamkolpama pam a kol bumiógdako. 35 A God nibiób igó ngabkan yarile igó, ngarkwatódómako büdüldügab barsinüm akó ngyabenóm, elnga ene küsil ngyaben tonarrdó, i sab ugón myamem tibiób koke bumiógnórre ene tonarrdó. 36 I sab gaodó koke kwarile büdülüm, zitülkus i sab anerruzan kwarile. I Godón olmalko, zitülkus God ibü büdüldügab kuri irsine. 37 A Moses ene kari nugupan baeb póepdó igó okaka amzazilda wagó, büdüla barsindako, zitülkus wa Lodón inzan ngilianda: Eibrra-amón God, Aesakón God, akó Zeikobón God.§Eibrra-am, Aesak, akó Zeikob, ibü büba ngaen nurrbarinürr, da ibü samu ma arrólako Godón bwóbdü.Bazeb Tonarr 3:6 38 Wa büdül pamkolpamab God koke-e, a wa arról pamkolpamab Gode, zitülkus oyaka blaman arrólako.”
39 Ngibürr Mosesón gida umulbain pama we bóktónóp wagó, “Umulbain Pam, ma morroal bóktan tóbtóna!” 40 Ene solkwat, i gum kwarilürr Yesun ngibürr poko amtinüm.
Amtin Bóktan Poko Ene ⌊Kerrisonkwata⌋
(Metyu 22:41-46; Mak 12:35-37)
41 Da Yesu ibü we nümtinóp wagó, “Ia pamkolpama inzan iade bóktandako wagó, ‘Ene Kerriso ⌊Deibidün⌋ olome’? 42 Ka ini poko igósidi amtindóla, zitülkus king Deibid tüób bóktanórr Wórr Pebadó wagó,
“ ‘Lod God igó bóktanórr kürü Lodódó wagó,*kürü Lod wa ⌊Mesayabóka⌋ apónda.
“Ma ae mórra kürü tutul tangdó,
43 kókó marüka nidi bóka bamgündako, ka sab ibü inzan ninünümo, marü wapór nisab ngón ngagón klamóm.” ’Ini bóktanan küp módóga: marüka bóka bamgün is nidipko, ka sab blaman ⌊ut-ut ninünümo⌋ marünkü.Wórr Peba 110:1
44 “Deibid oya Lodbóka ngyesilürr, da Kerriso Deibidün olom iadea?”Yesun amtin bóktan igó yarilürr: Yesu Deibidün büdül kakóm tómtómólórr. Da Yesu Deibidün Lod iade yarilürr?
Yesu Pamkolpam Arüngi Ikik Nókrrónóp Mosesón Gida Umulbain Pamabbóka
(Metyu 23:1-36; Mak 12:38-40)
45 Pamkolpamazan arrkrru kwarilürr, Yesu ini poko we bóktanórr tóba umulbain olmaldó wagó, 46 “E umul-umul kwarilün Mosesón gida umulbain pamabkwata! I ubi baindako tibiób kokrrapan mórrkenyórrpükü agóltagólóm akó pamkolpama ibü morroal ngürr bóktan aliónüm pul basirrdü. I ta ubi baindako wirri pamab mórran pokodó mórranóm mibü kwóbbazen müótüdü akó mórranóm wirri pamab mórran bwóbdü alongalo tóredó. 47 I gómól tizi kóbleab müót akó elklaza azebdako, akó kokrrap tóre bakodako pamkolpama basenóm. Ini pama sab ⌊kolaean darrem⌋ kari koke ipüdórre Godkagab.”

*20:17 ingülküp: Isrrael pamkolpama müót ingülküpi balmel koralórr, da müót wata amoanda. Mibü müót wa talkuma amoanda.

20:17 Wórr Peba 118:22

20:18 Ini alap-alap bóktana. Ingülküp wa Yesunbóka apónda. Ini bóktanan küp módóga: Yesun nidi alzizi amaikdako, sab kolae nirre.

20:21 I Yesuka mis bóktan wazeblórr, oya saul ainüm.

20:27 Apostolab Tórrmen 23:8

20:28 Duterronomi 25:5, 6

§20:37 Eibrra-am, Aesak, akó Zeikob, ibü büba ngaen nurrbarinürr, da ibü samu ma arrólako Godón bwóbdü.

20:37 Bazeb Tonarr 3:6

*20:42 kürü Lod wa ⌊Mesayabóka⌋ apónda.

20:43 Ini bóktanan küp módóga: marüka bóka bamgün is nidipko, ka sab blaman ⌊ut-ut ninünümo⌋ marünkü.

20:43 Wórr Peba 110:1

20:44 Yesun amtin bóktan igó yarilürr: Yesu Deibidün büdül kakóm tómtómólórr. Da Yesu Deibidün Lod iade yarilürr?