8
Yesu Soso Azid Pam Dólóng Yónürr
(Mak 1:40-45; Luk 5:12-16)
Yesu pododógabi nóma tübinürr, wirri pamkolpamab ngoroa oyaka zutalórr. Da módóga, Yesuka darrü soso azid pama we tamórr. Ene azid pama wakósingül we nülkamülürr Yesun obzek kwata, da wa we bóktanórr wagó, “Lod, ka umulóla, marü ubi ne nóma yarile, ma gaodó namulo kürü ⌊tóman⌋ arrgonóm Godón ilküpdü.”*tóman arrgonóm Godón ilküpdü: Soso azid kolpam tómanpükü kwarilürr Godón ilküpdü. We ngarkwatódó, i gaodó koke kwarilürr darrü basirr ó ⌊Godón Gyabi Müót⌋ kal akólórrón pul basirrdü barrbünüm.
Yesu tóba tang orrakórr, da ene pam we yamurrürr. Yesu oyaka we bóktanórr wagó, “Kürü ubia! Tómana ki barrgo!” Dümdüman ene pama we dólóng bainürr ene soso azidüdügab. Da Yesu oyaka we bóktanórr wagó, “Tai turrkrru! Ma darrü olom azazilgu! A ma wam ⌊prristdü⌋, moba bómtyanke, da wa marü büb sopae tai ki ngamka. Yabü ne ngaen Moses ne gida bóktan poko nókyenóp, da ene ⌊gyaur kla⌋ kubó ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋ idódke prrista ola urdü agasilüm marü tóman barrgonóm Godón ilküpdü. Ene igósüm, pamkolpam amtyanóm igó, marü soso azida kuri blakóne, da marü tómana kuri barrgone Godón ilküpdü.”Lebitikus 14:1-32
Yesu Gazirr Pamab Kopo Ngakan Wirri Paman ⌊Leba Zaget Olom⌋ Dólóng Yónürr
(Luk 7:1-10)
Yesu Kaperrna-um wirri basirrdü nóma bangrinürr, Rrom gazirr pamab kopo ngakan wirri pamaRrom gazirr pamab kopo ngakan wirri pama 80 o 100 gazirr pam ngabkan yarilürr. Mórrke-mórrke módóga: centurion. Yesuka we tamórr, da oya we yatorr tangbamtinüm. Wagó, “Lod, kürü leba zaget olom müótüdü utase. Oya bübdü bidal azidase akó tüób karibóka-koke azid aengdase.”
Yesu oyaka we bóktanórr wagó, “Ka kubó wamo oya dólóng ainüm.”
Ene gazirr pamab kopo ngakan wirri pama oyaka bóktan we yalkomólórr wagó, “Lod, ma amkoman wirrila kürükagab; ka ngarkwatódó kokela marüka, ma kürü müótüdü koke tübangrino. Ma wata tae opore bókta, da kürü leba zaget oloma kubó dólóng baine. Ka umulóla marü gaodóma ini poko tónggapónóm, zitülkus ka küób igó olomla, ka ngibürr pamab tüpana zagetdóla. Akó ngibürr gazirr pam asiko, kürü tüpana nidi zagetódako. Ka kubó darrü igó nóma ilo igó, ‘Wam!’ wa kubó wame. Akó darrü igó nóma ilo igó, ‘Tam!’ wa kubó tame. Ka kólba leba zaget olom igó nóma ilo igó, ‘Ene kla tólael!’ wa kubó tólaele. Enta inzana, azida marü bóktan kuri arrkrrue!”
10 Yesu ini bóktan nóma arrkrrurr, wa we gübarirr aengórr. Wa we bóktanórr ibüka, oya nidi mamoanónóp, wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: ka darrü inzan pam koke kuri seserró, kürü amkoman wirri arüngi nótó angunda, Isrraelóm ta kokean!Isrrael pamkolpama tibiób Godón pamkolpambóka ngiblian kwarilürr, a ibü amkoman bangun kari yarilürr ene gazirr pamab wirri pamdógab. 11 Ka yabü igó poko byaldóla, abün Zu pamkolpam-koke nidipako, sab blaman bwóbdügab sórrngamóle ini tüpdü: abüsa nólgabi banikda akó abüsa nóla bótaodase. I sab nólgópe banomólórre tibiób mórran pokodó ene garrirrwóm ne yarile Godón Kingzan Balngomól Bwóbdü, mibü wirri abalbobatalpükü Eibrra-am, Aesak, akó Zeikob.Luk 13:29 12 Zu pamkolpam, Godón Balngomóldó nidi ki kwarile, ibü sab tümün kwatódó amóne. I sab ola yón akó zirrgüp bótak korale.”Metyu 22:13; 25:30; Luk 13:28 13 Yesu ene gazirr pamab kopo ngakan wirri pamdó we bóktanórr wagó, “Ugó wam müótüdü. Marü leba zaget olom ka kuri dólóng ina, mazan amkoman kanguna!”
Ene tonarr, ene azid oloma dólóng we bainürr.
Yesu Abün Pamkolpam Dólóng Nyónónóp
(Mak 1:29-34; Luk 4:38-41)
14 Yesu Pitan müótüdü nóma bangrinürr, da Pitan mónang we osenórr. Wa güb azid warilürr, nyórrdü utürrün. 15 Yesu oya tang we wamurrürr, oya ene azida wata we zumgatórr. Wa we bupadórr, da oya alo kla we ngóyónürr.
16 Ene simaman, pamkolpama kolae samupükü kolpam Yesuka we tübarrmülürr. Yesu kolae samu bóktanane we amalórr. Wa ta azid kolpam blaman we dólóng nyónónóp. 17 Yesu ene tonarr igósidi tólbael yarilürr Lodón bóktan küppükü ainüm, wa prropet Aesayaka ne poko bóktanórr pamkolpamdó adrratóm wagó,
“Mibü blaman azid wa tüób bamselórr
akó wa azid aengórr mibü pabodó.”Aesaya 53:4
Ma Ngibürr Kla Eloko Yesun Mamoanóm
(Luk 9:57-62)
18 Yesun pamkolpamab ngoroa kal-kal yangónóp, da ibü nóma nósenóp, wa tóba umulbain olmal we nilóp usakü Galili Malu dakla dorrodó baurrüm. 19 Darrü Mosesón gida umulbain pama Yesuka ugón tamórr, da oyaka we bóktanórr wagó, “Umulbain Pam, ka sab marüka akyalo, enana ma nega wamlo.”
20 Yesu ma oyaka bóktanórr wagó, “Poksab§poks nurr umezan klama. Mórrke-mórrke módóga: fox. tibiób ngyaben kugupi asiko akó kwitüm póyaeab müótako. A kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, darrü ut bwób babula, ka kólba singül ne ingrino ngón ngagónóm.”
21 Darrü Yesun umulbain oloma Yesuka we bóktanórr wagó, “Lod, ma kürü ngaen-gógópan ok kyó basirrdü alkomólóm kólba ab gapókdó angrinüm. Ene kakóm, ka marüka ugón tókyeno.”
22 Yesu oyaka we bóktanórr wagó, “Tókya kürüka. Büdül nidipako tibiób büdül ki balüngnüm.”*Ini bóktanan küp módóga: Samuan ngarkwatódó büdül nidipako ki balüngam büban ngarkwatódó nidi nurrbarinóp.
Yesu Wirri Wór Piküp Yónürr
(Mak 4:35-41; Luk 8:22-25)
23 Yesu tóba umulbain olmalpükü butüdü we kasilürr, da i we ogoblórr. 24 Küp amkón babul, wirri arüng wóra we tubsorr Galili Maludü. Goblola but karipoko isurrunópma. Yesu wa ugón ut yarilürr. 25 Oya umulbain olmala we ogobórr Yesuka, irsümülóp, da we bóktónóp wagó, “Lod, mibü zid tinünüm! Mi brariakla!”
26 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “E gum iadeakla? Yabü amkoman bangun wata karia kürüka!” Yesu bupadórr, da wór akó goblol we nagóp wagó, “Piküp bainam!” Da malua we amkónórr.
27 Ene butüdü pama gübarirr aengóp. Da i we bóktónóp wagó, “Ini wa ia oloma? Wór akó malua ta oya bóktan arrkrrudamli!”
Yesu Kolae Samupükü Pam Nis Dólóng Nyónürr
(Mak 5:1-20; Luk 8:26-39)
28 Yesu tóba umulbain olmalpükü Gadarra wirri basirr pamkolpamab bwóbdüGadarra bwób Zu pamkolpamab tüp koke yarilürr. abzilürr, malu dakla dorro. Nis pam nisa Yesun we semrrarri. Ibü büb kugupidü kolae samu koralórr. Ene pam nisa gapók balüng bwóbdügabi turrürri. I kari gum angón pam nis ta koke namülnürri akó pamkolpama ta ene kwatana koke igósidi agóltagól kwarilürr. 29 Da módóga, ene pam nisa we taegwarr apórri Yesuka wagó, “Marü ubi ia larógóma kibüka, Godón Olom? Ia ma kibü wirri azid akyanóm tama? Kibü ngürr go küsila!”
30 Ibükagab barrkyanan kan yarilürr, wirri tang kyamül yabüla we ololórr. 31 Ene kolae samua Yesun we yatop wagó, “Ma ne kibü nóma semono ini pam nisdügab, da kibü kubó ene kyamül yabülab büb kugupidü zirrtapónónómke.”
32 Yesu ibüka we bóktanórr wagó, “Ugó ogob!” Da ene kolae samua ene pam nis we nümgütóp, ama kyamülab bübdü we barrbünürr. Da módóga, ene kyamül yabüla buso-buso we tübabinürr buruburuana, mengrempükü ama Galili Maludü we bagóbórr, ó ola nae baitóp büdülümpükü.
33 Ene kyamül ngabkan pama we busuóp ama Gadarra wirri basirrdü. I pamkolpam umul-umulan ngintinóp blaman ne tonarra tólbaelórr kyamüldü akó kolae samupükü pam nis nidi namülnürri. 34 Da módóga, blaman ene wirri basirran pamkolpama Yesun asenóm togobórr. I oya nóma esenóp, da i oya arüngi we yatop tibiób bwób amgatóm.

*8:2 tóman arrgonóm Godón ilküpdü: Soso azid kolpam tómanpükü kwarilürr Godón ilküpdü. We ngarkwatódó, i gaodó koke kwarilürr darrü basirr ó ⌊Godón Gyabi Müót⌋ kal akólórrón pul basirrdü barrbünüm.

8:4 Lebitikus 14:1-32

8:5 Rrom gazirr pamab kopo ngakan wirri pama 80 o 100 gazirr pam ngabkan yarilürr. Mórrke-mórrke módóga: centurion.

8:10 Isrrael pamkolpama tibiób Godón pamkolpambóka ngiblian kwarilürr, a ibü amkoman bangun kari yarilürr ene gazirr pamab wirri pamdógab.

8:11 Luk 13:29

8:12 Metyu 22:13; 25:30; Luk 13:28

8:17 Aesaya 53:4

§8:20 poks nurr umezan klama. Mórrke-mórrke módóga: fox.

*8:22 Ini bóktanan küp módóga: Samuan ngarkwatódó büdül nidipako ki balüngam büban ngarkwatódó nidi nurrbarinóp.

8:28 Gadarra bwób Zu pamkolpamab tüp koke yarilürr.