21
Yesu Kingzan Zerrusalem Wirri Basirrdü Bangrinürr
(Mak 11:1-11; Luk 19:28-40; Zon 12:12-19)
1 Yesup Zerrusalem wirri basirr nóma ngorram yónónópma, i darrü basirr we emrranónóp, ngi Betpage, ⌊Olib Podo⌋ kabedó. Yesu tóba umulbain olom nis ngaensingülan we zirrnapónórr 2 ini bóktanpükü wagó, “E ugó aurram kókó yabü singül kwata ne basirrse. E kubó nóma bangrini, dümdüman e kubó óp ⌊donki⌋ tóba kyampükü oseni, sye-i amrókrrón. Kubó nogoamke, da kubó tüdüdamke. 3 Darrü oloma ne yabüka darrü poko nóma bóktóne, kubó igó ilamke magó, ‘Lod ini nis klamóm sógóse. Da wa kalma büsai talkomóle.’ ”
4 Ini pokoa igósidi tómbapónórr, Lodón bóktan küppükü ainüm, wa prropetódó ne poko bóktanórr pamkolpamdó adrratóm wagó,
5 “Zerrusalem pamkolpam*Zerrusalem pamkolpam, Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: Zaeonón óp olom. Zerrusalemón darrü ngi Zaeon yarilürr. Zaeonón óp olom alap-alap bóktana. Oya küp módóga: Zerrusalem pamkolpam. Da Zerrusalem pamkolpama blaman Isrrael pamkolpam ngablaoda. nilam,
‘Ngakónam, yabü kinga yabüka tótókda!
Wa tüób mómók tonarr pama. Wa donkie tótókda,
donki kyam kwitüm mórrarróna.’ ”Aesaya 62:11; Zekarraea 9:9
6 Da umulbain olom nisa we aurrürri, da tónggapórri ibü Yesu enezan nyalórr tónggapónóm. 7 Ene donki tóba kyampükü we tüdüdóp Yesuka. I tibiób tumum mórrkenyórr we nüdrratrri ene nis donki kwitüm. Yesu we kasilürr, da mórrkenyórr kwitüdü mórran-mórran bainürr. 8 Wa enezan wamlórr, abüna pamkolpamab ngorodógab tibiób tumum mórrkenyórr we zursilürr kwatódó oya morroal apadóm. Ngibürra pórngaepükü kari nugup tiz singgalgónóp, kwat kabedó kla, da Yesun kwatódó we zursilürr. 9 Singül kwata ne pamkolpamab ngoroa ogoblórr akó oya solkwat nidi zutalórr, oya wirribóka we yagürnóp wagó,
“Mi ⌊Deibidün⌋ Olom yagürnórre!†yagürnórre, Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: osana. Ini Ibrru bóktan opora. Oya küp módóga: (kibü) zid tinünüm errkyadan. Zu pamkolpama Godón agür koralórr ini bóktan opore.
Wa bles airrüna, Lodón ngidü nótó tótókda!
Mi Wirri Kwitüm Godón yagürnórre!”Wórr Peba 118:25, 26
10 Yesu Zerrusalem nóma bangrinürr, blaman basirr pamkolpama barrkürrürr. Tibiób bamtinónóp wagó, “Ini ia nótóke?”
11 Yesuka ne pamkolpamab ngoroa zutalórr, ibüka we bóktanónóp wagó, “Ini Yesue, ene prropet Nazarretgab, Galili prrobinsdüma.”
Yesu Pamkolpam Kolabütan Yarilürr ⌊Godón Gyabi Müótan⌋ Kal Akólórrón Pul Basirrdü
(Mak 11:15-19; Luk 19:45-48; Zon 2:13-22)
12 Yesu Godón Gyabi Müótan kal akólórrón pul basirrdü we bangrinürr. Wa blaman kolpam kolabütan yarilürr, ola nidi sel bain akó nidi bumióg kwarilürr. Mogob pamkolpamab mani nidi sensi bangón kwarilürr, Yesu ibü tógal okaka we izazilürr. Gainao póyae nidi sel bain kwarilürr, ibü mórran klampükü ta izazilürr. 13 Wa ibüka bóktanórr wagó, “Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, ‘Kürü Müót sab wata inzan ngilian kwarile wagó, pamkolpamab tóre müót.’ A e ma igó aindakla, wamaka gómól pamab ban bwóbe!”‡Pamkolpama popa kla koke sel bain akó bumióg kwarilürr, wata we elklaza, pamkolpama prrist ne elklaza iliónórre, Godónkü urdü bamngulüm ⌊altadó⌋. Mogob mani ta Godón Gyabi Müótan tóba manidü sensi angón kwarilürr. Ngibürr mogob pamab mani wirri arüng koke yarilürr Godón Gyabi Müótüdü zagetan ngitanóm. Wata Taerr wirri basirrdü ne mani tómbapónónóp, oya gaodó yarilürr Godón Gyabi Müótüdü zagetan ngitanóm, zitülkus oya arüng wirri yarilürr. A Yesu ene selbain pamkolpam gómól pam ngibasilürr, zitülkus i wirri darrem urrbulürr tibiób elklazadó.Aesaya 56:7; Zerremaea 7:11
14 Ilküp murrbausürrün pamkolpam akó kolae wapór pamkolpama ene kal akólórrón pul basirrdü oyaka we togoblórr. Wa ibü blaman dólóng ninóp. 15 Wirri prrist akó Mosesón gida umulbain pama esenóp, Yesu wirri morroal ne elklaza tómbapón yarilürr, akó i ta kari olmalpókal nurrkrruóp taegwarrde Godón Gyabi Müótan kal akólórrón pul basirrdü wagó, “⌊Deibidün Olom⌋ yagüram!” Ibü ngürsila igósidi we yazebórr. 16 Da i Yesun we imtinóp wagó, “Ma ia arrkrrudóla kari olmalpókala ne poko bóktandako?”
Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “Ó, ka kuri nurrkrrunüma. E ta Godón Buk kuri etóngarre, igó ne poko bóktanda wagó,
“ ‘Ma§Ma wa ⌊Mesayabóka⌋ apónda. sab kari olmalpókal akó ngóm alo olmal umul ninünümo,
moba agürüm amkoman moboküpi.’ ”Wórr Peba 8:2
17 Yesu ene pamkolpam ene wirri basirrdü nümgütóp. Wa we wamórr Betani basirrdü. Ene irrüb ola umtulürr.
Yesu ⌊Pig⌋ Nugup Kolae Wyónürr
(Mak 11:12-14, 20-24)
18 Ene irrbianande, i Zerrusalem nóma bakolórr, Yesun aloa ipadórr. 19 Wa darrü pig nugup osenórr kwat kabedó, da we wamórr ngakanóm. Darrü küp koke esenórr, wata pórngaean kwarilürr. Yesu ene nugupdü we bóktanórr wagó, “Ma sab myamem küp kokean waono!” Dümdüman ene pig nugupa odalórr, da nurrótókórr.
20 Umulbain olmala ene nugup nóma osenóp odalde, gübarirr aengóp. Da i oya we imtinóp wagó, “Ini pig nugupa büsai-büsai iade odole?”
21 Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: e ne Godón amkoman nóma yangunane akó abün-abün gyagüpitótók koke nóma koralo, e inzan tórrmen tulmil tólaelane, ka ini pig nugupzan wangóna. A ini kla tebean koke. E ta ini podo ne igó nóma ilane magó, ‘Ma ugó bupa, da moba bumanik maludü,’ ene pokoa sab amkoman tómbapóne. 22 E ne Godón amkoman nóma yangunane, e tóredó ne klamóm yatoane, e sab ene kla ipüdane.”
Amtin Bóktan Poko Yesun Zagetankwata
(Mak 11:27-33; Luk 20:1-8)
23 Yesu Godón Gyabi Müótan kal akólórrón pul basirrdü bangrinürr. Wa pamkolpamzan umul bain yarilürr, wirri prrist akó Zu pamkolpamab ⌊balngomól byarrmarr pama⌋ oyaka we togobórr. Da we imtinóp wagó, “Ma ini elklaza ia nadü balngomól arüngi tómbapóndóla? Marü ini arüng ia nótó mókyanórr?”
24 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Ka yabü darrpan amtin bóktan poko bamtindóla. E ne kürüka morroal bóktan nóma salkomólane, ka yabü umulüm igósidi adrrüto, ka ini elklaza nadü arüngi tómbapóndóla. 25 Zonón ⌊baptaes baina⌋ ia nubógabi tamórr? Ia kwitümgab, ta ia pamdógab?”
I tibiób ini bamtin bóktan pokoankwata we apón kwarilürr wagó, “Mi ne igó nóma kwarilo wagó, ‘Kwitümgab,’ wa kubó mibü tümtirre wagó, ‘Da e oya amkoman angunüm koke iade koralnórró?’ 26 A mi ne igó nóma kwarilo igó, ‘Pamdógab,’ pamkolpam kubó ngürsil kwarile mibüka. Da mi pamkolpamab gum kwarilo, zitülkus blamana Zonón igó angundako wagó, wa prropeta.” 27 Da i bóktan we yalkomólóp Yesuka wagó, “Ki umul kokeakla.”
Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Ka ta yabü koke nüzazilnümo igó, ka ini elklaza ia nadü arüngi tómbapóndóla.
Alap-alap Bóktan Nis Olom Nisab Didiburrdü Zagetankwata
28 “E ia gyagüpi tótókdakla ini alap-alap bóktanankwata? Darrü tonarr, paman nis siman olom nis namülnürri. Wa tóba ngaen siman olomdó wamórr a oyabóka wagó, ‘Kürü olom, ⌊grreip⌋ didiburrdü zagetóm ugó wam ini ngürr.’ 29 Wa tóba abbóka wagó, ‘Ka kokela.’ Da solodó tóba gyagüpitótók we imzazilürr, da we wamórr didiburrdü zagetóm. 30 Aba akó darrü siman olomdó wamórr. Oya akó dadan bóktan poko yalórr wagó, ‘Kürü olom, didiburrdü zagetóm ugó wam ini ngürr.’ Ene oloma tóba abbóka wagó, ‘Taia ba, ka kubó wamo.’ Da ma koke wamórr. 31 Ia nadü oloma aban ubi ipadórr?”
Wirri prrist akó Zu pamkolpamab balngomól byarrmarr pama oyabóka wagó, “Ngaen siman oloma tóba aban ubi ipadórr.”
Yesu ibübóka wagó, “Ene amkoman pokoa! Ka yabü amkoman poko byaldóla: taks mani dakabain pama akó popa kwatódó agól kol,*taks mani dakabain pam akó popa kwatódó agól kola blaman kolae tonarr pamkolpam ngablaoda. Godka nóma tübyalüngórre, Godón Kingzan Balngomóldó ngaen-gógópan idi barrbündako yabü singül kwata. 32 Zon Baptaes Bain Pama yabü dümdüm kwat mamoanóm umul bainüm tamórr, da e oya amkoman koke yangunarre, a taks mani dakabain pam akó popa kwatódó agól kol, i ma oya amkoman yangunóp.†Ene kolae tonarr pamkolpam ngaen siman olomzanako: ngaen-gógópan Godón bóktan koke arrkrrudako. Solodó, Godka byalüngdako akó oya ubi apadódako. Zu wirri pam nis ngim siman olomzanako: taeane Godón bóktan apadódako, tórrmen ma babulako. E go ene kolae tonarr pamkolpamab amkoman bangun esenarre, da e yabiób gyagüpitótók koke izazinarre Zonón amkoman angunüm, solodó.Luk 3:12; 7:29-30
Grreip Zid Apap Ngakan Pamab Alap-alap Bóktan
(Mak 12:1-12; Luk 20:9-19)
33 “Akó darrü alap-alap bóktan tübarrkrru. Darrü pama abün grreip zid iritürr tóba tüpdü. Ene kakóm, wa kal akólórr. Wa kugupi ilüngürr, ene grreip ngórr mor amóngóm, da wa barrkyanan kwit azil müót elórr, tóba grreip kaldó olgab azilüm. Da wa ene grreip apap ngibürr ngaon pam nókyenóp ngakanóm tibiób darremóm akó tóbankü. Tüób ama aibwób wamórr. 34 Grreip ngórr abül tonarr nóma semrranórr, wa tóba leba zaget pam zirrnapónóp ene pamdó, grreip apap nidi ngakan kwarilürr, tóba ene pailan grreip ngórr azebóm. 35 Ene apap ngakan pama ene leba zaget pam bumigóp. Darrü we enan dom apónóp, darrü we büdülümpükü emkólóp, akó darrü wa ingülküpi emkólóp. 36 Ene apap aba akó dokyanan leba zaget pam we zirrnapónóp. Ibü akó dadanzan nangónóp. 37 Dómdóm ma aba tóba darrpanan siman olom we zirrapónórr ibüka, igó gyagüpitótókpükü wagó, ‘I kürü siman olom sab morroal tonarre yangórre.’ 38 Ene grreip apap ngakan pama aban olom nóma esenóp, i tibióbka bóktónóp wagó, ‘Ene olom módóga, ini grreip apap sab nótó ipüde. Yao! Mi errkya büdülümpükü amkaldakla, akó oya aban elklaza sab midi iade yazebrre, aban büdül kakóm!’ 39 Da módóga, i oya we amigóp, ama apap kalkuma amaikóp, da büdülümpükü we emkólóp.
40 “Ene grreip apap aba sab tüób nóma tame, wa ia laró tónggapóne ene grreip apap ngakan pamdó?”
41 Ene wirri pama bóktan we yalkomólóp wagó, “Ene kolaean pam sab büdülümpükü ekrróne, akó wa ene grreip apap sab ngibürr apap ngakan pam nókyerre. Da i sab oya tóba ngórr grreip iliónórre, abül tonarr nóma semrrale.”
42 Yesu ibübóka wagó, “E ta ini poko kürükwata etóngarre Godón Wibalómórrón Bóktandó wagó,
“ ‘Müót balmel pama ne ingülküp‡ingülküp: Isrrael pamkolpama müót ingülküpi balmel koralórr, da müót wata amoanda. Mibü müót wa talkuma amoanda. alzizi amaiknóp,
errkya ma ene müótan zirrgüpdü ingülküpüm wató kuri baine.
Lod ini kla tüób tónggapónórr,
da mibü ilküpdü kari morroal ta kokea!’Wórr Peba 118:22-23
43 “Ini zitülkusdü ka yabü igó byaldóla, God sab bólene yabü§yabü wa Zu pamkolpambóka apónda. balngomólóm Kingzan akó wa bókyene we pamkolpam balngomólóm Kingzan, Godón Balngomólan küp nidi bapóndako. 44 Nótó aupe ini ingülküp kwitüdü, sab syórr yangóne. Akó ingülküpa noanka tupe, oya sab baem apóne.”*Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, ini atang opor 44 babula. Ini alap-alap bóktana. Ingülküp wa Yesunbóka apónda. Ini bóktanan küp módóga: Yesun nidi alzizi amanikdako, sab kolae nirre.
45 Wirri prrist akó Parrisia oya alap-alap bóktan nóma arrkrruóp, da i umul bainóp wagó, Yesu ibükwata bóktanda. 46 I kwat we yamkünónóp oya amiógüm. A i ma pamkolpamab gum kwarilürr, zitülkus ene pamkolpama igó yangunónóp wagó, Yesu wata prropeta.
*21:5 Zerrusalem pamkolpam, Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: Zaeonón óp olom. Zerrusalemón darrü ngi Zaeon yarilürr. Zaeonón óp olom alap-alap bóktana. Oya küp módóga: Zerrusalem pamkolpam. Da Zerrusalem pamkolpama blaman Isrrael pamkolpam ngablaoda.
21:5 Aesaya 62:11; Zekarraea 9:9
†21:9 yagürnórre, Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: osana. Ini Ibrru bóktan opora. Oya küp módóga: (kibü) zid tinünüm errkyadan. Zu pamkolpama Godón agür koralórr ini bóktan opore.
21:9 Wórr Peba 118:25, 26
‡21:13 Pamkolpama popa kla koke sel bain akó bumióg kwarilürr, wata we elklaza, pamkolpama prrist ne elklaza iliónórre, Godónkü urdü bamngulüm ⌊altadó⌋. Mogob mani ta Godón Gyabi Müótan tóba manidü sensi angón kwarilürr. Ngibürr mogob pamab mani wirri arüng koke yarilürr Godón Gyabi Müótüdü zagetan ngitanóm. Wata Taerr wirri basirrdü ne mani tómbapónónóp, oya gaodó yarilürr Godón Gyabi Müótüdü zagetan ngitanóm, zitülkus oya arüng wirri yarilürr. A Yesu ene selbain pamkolpam gómól pam ngibasilürr, zitülkus i wirri darrem urrbulürr tibiób elklazadó.
21:13 Aesaya 56:7; Zerremaea 7:11
§21:16 Ma wa ⌊Mesayabóka⌋ apónda.
21:16 Wórr Peba 8:2
*21:31 taks mani dakabain pam akó popa kwatódó agól kola blaman kolae tonarr pamkolpam ngablaoda.
†21:32 Ene kolae tonarr pamkolpam ngaen siman olomzanako: ngaen-gógópan Godón bóktan koke arrkrrudako. Solodó, Godka byalüngdako akó oya ubi apadódako. Zu wirri pam nis ngim siman olomzanako: taeane Godón bóktan apadódako, tórrmen ma babulako.
‡21:42 ingülküp: Isrrael pamkolpama müót ingülküpi balmel koralórr, da müót wata amoanda. Mibü müót wa talkuma amoanda.
21:42 Wórr Peba 118:22-23
§21:43 yabü wa Zu pamkolpambóka apónda.
*21:44 Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, ini atang opor 44 babula. Ini alap-alap bóktana. Ingülküp wa Yesunbóka apónda. Ini bóktanan küp módóga: Yesun nidi alzizi amanikdako, sab kolae nirre.