Indelindel keu
Kraistnöŋ keu tölapŋi Jongöreŋ indelök.
Jim-asa-asari
Jisösnöŋ gölme mosöta Suep mire öŋgöiga yambu 65 miaŋgö dop teköiga aposol Jonöŋ Kimbi ki ohoyök. Nalö miaŋgöreŋ urumeleŋ könagesö Jisös möt narigeri, i sesewerowero ketaŋi ak eŋgiget. Jon mi gölme jölanŋi qetŋi Patmos miaŋgöreŋ al waŋgigetka kösö mire ewö tarök. Patmos maliga Anutunöŋ jeŋi meleŋniga yuai könaŋgep asuhumapkö imutŋi ehök.
Keu bohonŋi kewö: Jisösnöŋ Satan aka kerökurupŋi pakpak luhut ala memba et al eŋgim teköma. Mewö aka mötnarip ambazip kötuetköm neŋgiiga Suep dölökŋi aka gölme dölökŋi miaŋgöreŋ aŋgota teteköŋi qahö oyaeŋkoyaeŋ malbin. Sesewerowero uruŋe malgeri, yeŋön lömböt möta mökösöŋda Jisös möt nariba pöndaŋ böŋ qeba kinmegöra kuŋgum eŋgimakza. Jisösnöŋ keuŋi keuŋi mewöŋi jim kutuba indeliga Jonöŋ möta Kimbi ki ohoyök. Mi urumeleŋ ambazip urunini naŋgömamgöra aka ohoyök. Söpsöp keu aka keu tölapŋi mi gwötpuk. Keu tosatŋi möt kutubingö möt bibihizin.
Buk kiaŋgö bahöŋi bohonŋi 11 mi kewö:
Keu mutukŋi 1.1-8
Zioz kambu 7 yeŋgö kimbiŋini 1.9–3.22
Kimbi köpep supap 7:ŋan jöjöhöŋi 4.1–8.1
Tömun qainŋi kun 7 uget 8.2–11.19
Sekak namŋi aka jemnemba yahöt 12.1–13.18
Jemeleŋ imutimut könaŋi könaŋi 14.1–15.8
Anutugöreŋ irimsesewöl qambi 7 mokoget 16.1-21
Babilon siti, jemnemba, kezapqetok takapulakaŋi aka Satan yeŋgö ayuayuhu 17.1–20.10
Jimtekötekögö nalö ketaŋi 20.11-15
Suep gölme dölökŋi aka Jerusalem dölökŋi 21.1–22.5
Keu kötŋi teteköŋi 22.6-21
1
1 Anutunöŋ yuai könaŋgep zilaŋ asuhumawi, miaŋgö könaŋi nup memeurupŋi neŋgöra kondel neŋgimapkö möta Jisös Kraistköra kondela kezapqetok keu jiba indelök. Indeliga Suep garata kun melaiiga welenqeqeŋi Jon nöŋgöreŋ kaba jiiga möral.
2 Jisös Kraistnöŋ Anutugöreŋ Buŋa keu naŋgöba jim asariba kondel niŋgiiga Jon nöŋön yuai mi jeni meleŋniga uba ehali, mi pakpak miaŋgö dop toroqeba naŋgöba jim asariba ohozal. 3 Kunŋan kezapqetok keu ki oyoŋmawi, yaŋön mönö simbawoŋ akza. Jisösgö kaka nalöŋan töriza. Miaŋgöra kimbi kiaŋgöreŋ keu ohoi ahözawi, ambazip mi kezap ala mötmei aka mi möt sölöŋgöba aŋgön kölmei, yeŋön mewöyök simbawoŋ akze. Mewö.
Jonöŋ Eisia prowinsgö zioz kambu 7 yeŋgö jölöŋini alök.
4 *Eks 3.14; Ind 4.5Jon nöŋön Eisia prowinsgö zioz kambu 7 eŋgöra kewö ohozal:
Kunöŋ mal köhöizawi, möpŋaŋgö möpŋeyök mala koröhi, aka kunbuk liliŋgömawi, yaŋön mönö kalem möriam eŋgiiga luainöŋ malme. Mewöŋanök Anutugö uŋa bohonŋi 7 yaŋgö jakömbuak dum wösöŋe kinjei, yeŋön mönö kalem möriam eŋgigetka luainöŋ malme.
5 *Ais 55.4; Sum 89.27Jisös Kraistnöŋ Anutugö könaŋi pöndaŋ naŋgöba jim asariba mala mutukŋa kömupnöhök wahörök. Yaŋön gölmegö kiŋ kembu yeŋgö Kembuŋini akza. Yaŋön mönö sepŋan saŋgoŋda siŋgisöndoknineyök pösat neŋgiba jöpaköm neŋgimakza. 6 *Eks 19.6; Ind 5.10Yaŋön nini nanŋi bemtohoŋe ala mem letot neŋgiiga kiŋ ewö akzin. Buŋa nup galömurupŋi (prist) aka nanŋi Iwi Anutuŋaŋgö welenŋi qemakzin. Neŋön yaŋgö qetbuŋaŋi aka kukösumŋi möpöseininga nalö teteköŋi qahö aködamunŋambuk ahöm öŋgöma. Keu mi ölŋa.
7 *Dan 7.13; Mat 24.30; Mak 13.26; Luk 21.27; 1 Tes 4.17; Zek 12.10; Jon 19.34, 37Eket, Kraistnöŋ mönö kousu uruŋe eta kama! Kamawi, nalö miaŋgöreŋ nini körekmakörek i jeninan uba ekin. Börö marömŋi qetohogeri, yeŋön mönö mewöyök i ekŋe. Ambazip kambuŋi kambuŋi gölme dop tat anjini, neŋön mönö i eka körekmakörek yaŋgöra aka jiŋgeŋ köla amburereŋ akin. Keu mi ölbölŋa, uruyahötŋi kun qahö.
8 *Ind 22.13; Eks 3.14Kembu Anutu mal köhöizawaŋön kewö jiza, “Nöŋön mutuhök mala (yuai pakpak miwikŋaiba könaŋgep jiba qahöwahiga) qöndökŋa mal öŋgömam. Miaŋgö dop nöŋön kulem namŋi mutukŋi A aka kulem namŋi qöndökŋi Z akzal.” Nöŋön kukösum pakpakö Toŋi möpŋaŋgö möpŋeyök mala kota maljal aka kunbuk liliŋgömam. Mewö.
Suep gölmegö azi ölŋaŋgö tandökŋi kewö ehal:
9 Jon nöŋön eŋgö urumeleŋ neŋakŋini akzal. Kraistpuk qekötahöbiga nanŋi bemtohoŋe al niŋgiiga ambazipnöŋ sihimbölö ak niŋgigetka wahöjaliŋ mörakzal. Mi embuk möta mökösöŋda kapaŋ köla köhöiba kinjal. Anutugöreŋ Buŋa keu jim sehiba Jisösgö könaŋi naŋgöba jim asariba malalaŋgöra nömemba köwet jölanŋi qetŋi Patmos*Patmos mi köwet jölanŋi moröŋi (Yurop aka Afrika) Sutŋire Köwet miaŋgöreŋ ahöza. Efesus mosöta Saut göröken 80 kilomita anman. Rom gawman yeŋön kegwek-kahasililiŋ ambazip keuŋini jim teköba közöla eŋguaŋgitketka miaŋgö kösö mirinöŋ malget. Ölöŋ kölbingö osiget. Gölme mi qararaŋkölkölŋa, kötŋi sehisehiŋi. Jonöŋ yeŋgö sutŋine maliga sisa-kiŋ Nerwagö nalöŋe (yara 96-98) pösatketka erök. miaŋgöreŋ al niŋgiget malal. 10 Kembugö sonda kendon tatat nalö kunöŋ Uŋa Töröŋan nömeiga alburup umumŋan qakne öŋgöiga andöneyök qet ketaŋi kun möral. Qet kourukŋi mi tömun qainŋi kun (biugel) qetzawi, miaŋgö tandöktandök ahöyök.
11 Qet miaŋön kewö jiyök, “Öröyuai uba ekŋani, miaŋgö keuŋi mönö kimbi köpepnöŋ ohoman. Ohoba alnöŋga zioz kambu 7 yeŋgöreŋ anma. Siti 7 mieŋgö qetŋini kewö: Efesus, Smörna, Pergamum, Taiataira, Sardis, Filadelfia aka Laodisia.”
12 Keu mewö jiiga ötöŋi mörali, “Mi daŋön?” jiba eka mötmamgöra liliŋgöyal. Liliŋgöba kinda lambegö dum tatat goulnöŋ memeŋi 7 kingetka ehal. 13 *Dan 7.13; 10.5, 14-15; Dan 7.9; 10.6, 15; Eze 1.24; 43.2, 17; Ais 44.6; 48.12; Ind 2.8; 22.13Lambegö dum tatat mieŋgö sutŋine azi kun ekiga kaisoŋgolomŋan gölme azigö tandök ahök. Malukuŋi köröpŋi köla öröiga köna susuŋe eta turuyök. Opo jöhan maŋgihilakŋi goulŋambuk mi örigit ewö töptöpŋe embahöm aŋguba kinök.
14 Nöröp jupŋan tuat lalamŋi kousu köpköp (snow) ewö ahök. Lama jupŋi saŋgoŋgetka tuarizawi, mönö miaŋgö dop ehal. Jekötŋan könöp bölam ewö jem asariiga kinök. 15 Köna susuŋan sösönihiba gohotŋi ahök. Ain bras könöpnöŋ ala delasi ohogetka jeiga gögöriŋ tohomakzawi, mönö miaŋgö dop kölköl-bilikbilikŋambuk ahöyök. Keu jii mörali, mi o ketaŋan sianöŋ giliga ötöŋi ketaŋi mörakzini, mönö miaŋgö dop ahöyök. 16 Böröŋi ölŋan seŋgelau 7 memba kinök. Numbuŋeyök bimgö sou ketaŋi (bainat) jityahötŋi likelike zuluk alalŋan erök. Jemesoholŋan wehön jeŋi körek asarim tekömakzawaŋgö dop asariiga ehal.
17 Nöŋön i eka uruni duhui yaŋgö könaŋe tala eta kömup tandök ahöyal. Mewö ahöbiga böröŋi ölŋan nöŋgö nöröpne ala kewö jiyök, “Mönö keŋgötki kude mötnöŋ! Nöŋön mutuhök mala (yuai pakpak miwikŋaiba könaŋgep jiba qahöwahiga) qöndökŋa mala öŋgömam.
18 “Nöŋön malmal Toŋi akzal. Kömumba malalmö, mötnöŋ, nöŋön mönö guliba wahöta malmal köhöikŋi teteköŋi qahö mal öŋgömam. Nöŋön kömupkö kondotkondot Toŋi galöm köla kömupkö uŋem miri Toŋi oŋgita kiŋi moröŋi memba maljal. 19 Miaŋgöra yuai nalö kewöŋe asuhuzawi aka könaŋgepŋe asuhumawi, nöŋön miaŋgö könaŋi kondelbi ekŋan. Yuai ekŋani, mi mönö papianöŋ ohonöŋga ahöma. 20 Seŋgelau 7 böröni ölŋe ahözei aka lambegö dum tatat goulnöŋ memeŋi 7 ekzani, mieŋgö könaŋini tölapŋi kewö: Seŋgelau 7 mi zioz kambu 7 mieŋgö garata galömŋinaŋgö söpsöp akze. Lambegö dum tatat goulnöŋ memeŋi 7 mieŋön mönö zioz kambu 7 mieŋgö söpsöp akze.” Mewö.
*1:5: Ais 55.4; Sum 89.27
*1:7: Dan 7.13; Mat 24.30; Mak 13.26; Luk 21.27; 1 Tes 4.17; Zek 12.10; Jon 19.34, 37
*1:9: Patmos mi köwet jölanŋi moröŋi (Yurop aka Afrika) Sutŋire Köwet miaŋgöreŋ ahöza. Efesus mosöta Saut göröken 80 kilomita anman. Rom gawman yeŋön kegwek-kahasililiŋ ambazip keuŋini jim teköba közöla eŋguaŋgitketka miaŋgö kösö mirinöŋ malget. Ölöŋ kölbingö osiget. Gölme mi qararaŋkölkölŋa, kötŋi sehisehiŋi. Jonöŋ yeŋgö sutŋine maliga sisa-kiŋ Nerwagö nalöŋe (yara 96-98) pösatketka erök.
*1:13: Dan 7.13; 10.5, 14-15; Dan 7.9; 10.6, 15; Eze 1.24; 43.2, 17; Ais 44.6; 48.12; Ind 2.8; 22.13