1 Darrü pam Sesarria wirri basirrdü asi yarilürr, ngi Konilius. Wa darrü Rrom gazirr pamab kopo ngakan wirri pam* Rrom gazirr pamab kopo ngakan wirri pama 80 o 100 gazirr pam ngabkan yarilürr. Mórrke-mórrke módóga: centurion. yarilürr. Ene kari gazirr kopo darrü wirrian kopoan poko yarilürr. Ene dudu gazirr pam inzan ngiblianónóp: Itali† Itali Rrom pamkolpamab kantrrise, Yurrop kugupidüma. gazirr pam, zitülkus i ene kantrridügab togobórr. 2 Wa Godón ⌊ótók⌋ yarilürr tóba olmalkolpükü akó nisakü ngyabenónóp oya müótüdü, akó wa metat Godón ubi mamoan yarilürr. Wa Zu elklaza-koke pamkolpam abün elklaza gail yarilürr popa, akó tóre metat bako yarilürr Godka. 3 Darrpan ngürr, abüs ugón aüd küp nóma yarilürr simam,‡ Aüd abüs küp simam nóma yarilürr, Zu pamkolpama bobarr Godka ne tonarr tóre kwarilürr (3:1). Konilius aprrapórr ta we tonarr kena tóre yarilürr. wa nuszan kla esenórr; wa dakla ma aerr yarilürr. Wa darrü anerru esenórr popadan, tóbaka tótókde. Anerrua oya ngilianórr wagó, “Konilius!”

4 Wa gumüm bainürr oya ilküpane nóma ngakalórr, da imtinürr wagó, “Wirri pam, marü ubi ia larógóma?”

Anerrua bóktan yalkomólórr wagó, “Marü tóre blaman ngürrzan, akó Zu elklaza-koke pamkolpam ne kla nüliónórre popa, God ⌊gyaur klamzan⌋ kuri ok tirre. 5 Da errkyadan ma pam ugó zirrnapónónóm Zopa wirri basirrdü, darrü pam apadóm, ngi Saemon. Oya darrü ngi módóga Pita. 6 Wa darrü paman müótüdü ngyabendase, küsil lar sopae nótó zagetóda, ngi Saemon, noan müótse malu kabedó.” 7 Anerrua oya we amgatórr. Konilius tóba zaget pam nis akó tóba darrü gazirr pam, oya nótó tang amtilürr akó Godón nótó ótók yarilürr, ibü ngibaunürr tóbaka tótókóm. 8 Wa ibü blaman poko nüzazilóp ene ne klama tómbapónóp, da we zirrnapónóp Zopa.

9 Darrü ngürr, abüs singülküp ngarkwat, ene aüd pamazan ogoblórr Konilius nibiób zirrnapónóp, da Zopa wirri basirrzan ngorram yónónóp, Pita Zopa wirri basirrdü müót mórrkakak ugón kasilürr Godka tóre akom.§ Ene tonarrdó mórrkakak taptap kwarilürr akó pamkolpama ola mórran kwarilürr. 10 Wa tórezan ekolórr, oya wirri aloa ugón ipadórr. I oya alozan tónggapónónóp, wa ugón aerr yarilürr, da nuszan kla esenórr. 11 Wa kwit tapabakurrün esenórr, akó wa darrü kla esenórr abindi tüpdü, wamaka wirri mórrkenyórr pokoa . Ene wirri mórrkenyórr pokoan tokom kub amiógürrün kwarilürr, tüpdü nóma solkomólnóp. 12 Ene klamdó, abün-abün obzek tokom wapórpükü lar asi kwarilürr, abün-abün obzek tüpdü ngübyón elklaza, akó abün-abün obzek kwitüm póyae.* Ngibürr ene lar, Zu pamkolpama alóng kwarilürr, ngibürr ma gyabi kwarilürr alóngóm. 13 Da bóktan bómgóla tóbtanórr oyaka wagó, “Pita, ugó bupa; emkal da ugó elóng!”

14 Wa wagó, “Koke Lod, ka ngaen alóng-koke murr kokean elóngórró, marü ilküküpdü tómanpükü ne klamko!”

15 Bóktan bómgóla akó nis ngim tóbtanórr wagó, “God ne kla tómbapónórr i ⌊tóman-kokeako⌋, ma ini kla ngiblian-gu, igó, i tómanpükümako.” 16 Ini klama aüd mün tómbapónórr; dümdüman ene mórrkenyórr poko we amurrutóp kwitüdü.

17 Pita abün-abün gyagüpitótókpükü nóma yarilürr ene nuszan klaman küpankwata, Konilius ne pam zirrtapónóp, umul bainóp Saemonón müót, da i we bórrangórr pul basirr mamtaedó. 18 I górrgónóp wagó, “Ia Saemon, oya darrü ngi módóga Pita, ia wa asine ola müótüdü?”

19 Pita nuszan kla enezan gyagüpi amaniklürr, Godón Samua oyaka ugón bóktanórr wagó, “Turrkrru, aüd pama marü amkündako, 20 da bupa, ugó abi tüpdü. Ma kubó bangón-gu inkü tótókóm, zitülkus ibü kótó zirrnapónónóma marüka.” 21 Wa tüpdü we tübinürr, da bóktanórr ene aüd pamdó wagó, “Ka módógla ene olom, e noan amkündakla. E iade togoba?”

22 Ene pama bóktan yalkomólóp wagó, “Kibü Konilius wató zirrtapórre, gazirr pamab kopo ngakan wirri pam. Wa dümdüm ngyaben akó Godón ótók pama; blaman Zu pamkolpama oyakwata morroal poko bóktandako. Gyabi anerrua wató bóktanórr oyaka, marü tótókóm oya müótüdü. Oya ubi arrkrruma ma kubó ia poko bóktono.” 23 Da Pita ene pam ngibaunürr alom akó darrpan utüm ene müótüdü.

Darrü ngürr Pita, ene aüd pam, akó ngibürr Zopa wirri basirr Yesun amkoman angun zonaretal, we bazebórr Sesarria wirri basirrdü tótókóm. 24 Darrü ngürr i babzilürr Sesarria. Konilius ibüzan bókyan yarilürr, wa tóba blaman zonaretal akó minggüpanan gómdamal ngibaunürr oya müótüdü tótókóm. 25 Pita müót kugupidü nóma bangrinürr, Konilius oya emrranórr, da wa wakósingül nülkamülürr oya wapór minggüpanan, oya ótókóm. 26 A Pita oya zamngól-zamngól yónürr. Konilius zamngólórr, da Pita oyaka bóktanórr wagó, “Bupa! Ka wata mazan popa pamla.” 27 Pita a Konilius ikikpükü bangrirri müótüdü, da Pita abün kolpam nósenóp darrpan pokodó kwób bazerrón. 28 Wa bóktanórr ibüka wagó, “E blaman wirri umulakla wagó, kibü Zu pamkolpamab gida-a igó bóktanda wagó, mogob pamkolpampükü gómdamal bangun-gu akó ibü basen-gu. A God wa kürü kómtyanórr wa, ka darrü olom koke ngilino tómanpükü Godón gidankwata. 29 Ka koke igósidi bangórró yabüka tótókóm, e bóktan nóma zirrsapónarre. Da ka yabü kóbó nümtinünüm: e bóktan laró zitülkusdü zirrsapónarre kürüka?”

30 Konilius bóktan yalkomólórr wagó, “Tokom ngürra kuri bobrrone, ka tóre ako namülnürrü müótüdü ini abüs ngarkwat, ugón aüd küp nóma yarilürr simam. Da módóga, darrpan pama kürü obzek kwata ugón trramngólórr ongang bapón mórrkenyórrpükü, 31 da wa bóktanórr wagó, ‘Konilius, God marü tóre kuri arrkrrue akó wa kuri esene, ma Zu elklaza-koke pamkolpam popa ne elklaza nüliónórre. 32 Da ma pam ugó zirrnapónónóm Zopa wirri basirrdü, darrü pam apadóm, ngi Saemon. Oya darrü ngi módóga, Pita. Wa darrü paman müótüdü ngyabendase, ngi Saemon, küsil lar sopae nótó zagetóda, malu kabedó nótó ngyabenda.’ 33 We zitülkusdü, ka dümdüman bóktan we zirrapóna marüka, da ma morroal kuri tama. Da ki blaman ikwónila Godón obzek kwata mórrarrón marü arrkrrum, marü Lod ne wirri arüng bóktan müliónürr bóktanóm kibüka.”

34 Pita bóktan we bókyanórr wagó, “Amkoman, ka errkya kuri umul baina wa, God blaman pamkolpam darrpan ngarkwatódó ngabkanda. Duterronomi 10:17 35 Wa blaman bwób-bwób pamkolpam morroal barnginwómpükü azebda, oya nidi ótókdako akó morroal dümdüm nidi ngyabendako oya obzek kwata. 36 E umulakla ene Morroal Bóktan, God ne bóktan zirrsapónórr Isrrael pamkolpamdó: paud ngyaben Yesukama, blaman pamkolpamab Lod nótóke. 37 Akó e ta umulakla laróga tómbapónórr dudu Zudia pamkolpamab kantrridü. Galili prrobinsdü we bókyanórr, Zonón ⌊baptaes bain⌋ kakóm, wa ne bóktan amgol yarilürr. 38 E umulakla God Yesun, Nazarret olom, ingrinürr tóba Samu-i akó arüngi. E ta umulakla wa iazan wamlórr morroal elklaza tómbapónkü akó pamkolpam dólóng bainkü, ⌊debóla⌋ nibiób kolae bain yarilürr, zitülkus God asi yarilürr Yesuka. 39 Ki kibióbnüm ilküpi esenóp Yesu blaman ne elklaza tómbapólórr Zu pamkolpamab bwóbdü akó Zerrusalem wirri basirrdü. I oya amigóp, da nugup krrosdó emngyelóp amkalóm. 40 A God oya büdüldügab irsümülürr aüd ngürr kakóm, akó okaka simzazilürr ngibürr pamkolpama asenóm. 41 Oya abün kolpama koke esenóp, wata God nibiób yazebórr Yesun ilküpi asenóm, ki nidi alongalo kwarilnürrü wankü oya büdüldügab arsümül solkwat. 42 Yesu kibü arüng bóktan tókyenóp amgolóm pamkolpamdó wagó, God oya ingrinürr arról akó büdül pamkolpam zaz bainüm. 43 Ngaen, blaman prropeta okaka simzazilóp oya wagó, blaman pamkolpama oya amkoman nidi yangurre, ibü kolae tonarr God sab norrgorre Yesun ngidü.”

44 Pitazan bóktalórr, Godón Samua ugón tübangrinürr ibü blamandó, oya bóktan nidi arrkrru kwarilürr. 45 Yesun amkoman angun Zu pam,† Zu pam: Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: Yesun amkoman angun pam, ⌊gyabi sopae nibiób singgalgónóp⌋. Zopagab nidi togobórr Pitakü, gübarirr aengóp wagó, Godón Samua kuri tübangrine ibüka, Zu-koke nidipko, 46 zitülkus i ibü nurrkrruóp, Godón agürdi akó umul-kók bóktane bóktande.‡ umul-kók bóktan, ma müsirrga ain bóktan 2:4 ngakanke. Pita bóktanórr wagó, 47 “I Godón Samu kuri ipüdórre kizan ipüdóp; da darrü pam gaodó nótóke piküp bainüm ini pamkolpam baptaes ainüm nae-e?” 48 Wa ibü wirri arüng bóktan nókyenóp baptaes apadóm Yesu Kerrison ngidü. Ene kakóm, i Pitan imtinóp burrmatóm ola ngibürr ngürrüm.