1 “Kürü Zu zonaretal akó abal, kürü bódlang bóktan kurrkrruam, ka yabü ne kla akyanóm kaindóla!” 2 I oya nóma arrkrruóp ibüka bóktande Ibrru bóktane, i ma tai piküp bainóp, akó Pol bóktanóm bainürr wagó,

3 “Ka Zu olomla, Tarrsusüm tómtómórró, Silisia prrobins kugupidü, ama Zerrusalem wirri basirrdü dódórr bairrü. Gamaliel* Gamaliel Zu pamkolpamab darrü wirri umulbain pam yarilürr. Wa tüób Parrisi yarilürr. kürü wató umul kyónürr. Ka wirri umulbain ipadórró blaman mibü abalbobatalab gidadógab. Akó ka Godónkü kólba moboküpan ubidügab wirri arüngi zaget namülnürrü, ezan kaindakla errkya. Apostolab Tórrmen 5:34-39 4 Yesun Kwat nidi mamoan kwarilürr, ka ta ibü wirri müp alión namülnürrü tai kókó büdül ngarkwat. Ka pam akó kol bumióg namülnürrü akó ibü tümün müótüdü we arrbün namülnürrü. Apostolab Tórrmen 8:3; 26:9-11 5 Singüldü prrist akó blaman Zu ⌊balngomól byarrmarr pam⌋, i gaodómako abinüm igó, ka amkoman poko bóktandóla. Ka ibükagab wibalómórrón peba mórrag yazebórró, ibü Zu zonaretaldó Damaskus wirri basirrdü wibalómórrón, ene kolpam bumiógüm Yesun amkoman nidi yangunónóp. Da ka ola wamórró ini kolpam bumiógüm, akó sein sye-i byamrókóm ibü akonóm ama Zerrusalem, ibü kolae darrem aliónüm.

6 “Abüs singülküp ngarkwat, kazan tótók namülnürrü, Damaskus wirri basirr minggüpanan, ugósan wirri kakal zyóna kürü kwitüdügab ugón myangrao kapónórr. 7 Ka tüpdü aupürrü, da bóktan bómgól arrkrrurrü. Tóbtanórr kürüka wagó, ‘Sol, Sol, ma kürü wirri müp iade akyandóla?’ 8 Ka oya imtirrü kagó, ‘Ma ia nótókla, Lod?’ Wa bóktan salkomólórr kürüka wagó, ‘Ka Yesu, Nazarret olom, ma noan wirri müp akyandóla.’ 9 Ene ne pam kwarilürr kankü, zyón esenóp, da i ma Yesun bóktan bómgól koke emzyetóp, nótó bóktan yarilürr kürüka. 10 Ka imtirrü kagó, ‘Ka ia kaino, Lod?’ Akó Lod kürüka bóktanórr wagó, ‘Bupa, da Damaskus wirri basirrdü ugó bangri, da ola sab marü blaman bóktan darrü pama müzazile, ka marü ne zaget akyandóla tónggapónóm.’ 11 Ka koke ngabkan namülnürrü ene babzelan zyónanme, da kürü gómdamala tangdó igósidi komonóp akó kürü we kolngomólóp Damaskus kugupidü.

12 “Ene basirr kugupidü darrü pam asi yarilürr, ngi Ananias. Wa Godón minggüpanandó ngyaben pam yarilürr, mibü gida nótó arrkrru yarilürr, akó Zu pamkolpama oyakwata morroal poko bóktan kwarilürr, nidi ngyaben kwarilürr ola. 13 Wa tamórr kürüka, kürü minggüpanan zamngólórr akó bóktanórr wagó, ‘Sol, kürü Yesun amkoman angun zonaret, ngabkalónke akó!’ Dümdüman, ka ugón oya eserró. 14 Wa bóktanórr wagó, ‘Mibü abalbobatalab God nótóke, marü kuri müpüde oya ubibóka umul apadóm, oya Dümdüm Zaget Pam ilküpi asenóm, Yesun, akó arrkrrum bóktande tóbanóm taedógab, 15 zitülkus ma sab oya bóktan adrrat pam namulo blaman kolpamdó, ma mobanóm ilküpi ne kla basen namülnürrü, akó mobanóm güblange ne kla arrkrrunürrü. 16 Da ma iade ürrbaindóla? Bupa errkyadan, da ⌊baptaes⌋ ipadke, akó marü kolae tonarr bagulürrün kwarile, ma oya ngizan karrasirr namulo.’

17 “Ka Zerrusalem alkomólórró, akó kazan tóre namülnürrü ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋, ka aerrde darrü nuszan kla eserró. 18 Ka Lodón eserró kürüka bóktande wagó, ‘Bupa, da Zerrusalem büsai-büsai amgat, zitülkus ini ne kolpamko ala, marü bóktan kürükwata kubó koke arrkrrurre.’ 19 Ka bóktan yalkomórró kagó, ‘Lod, i tib kari umul ta kokeako igó, ka ⌊Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdüma⌋ tótók namülnürrü ibü bumiógüm akó dom bapónóm, marü nidi amkoman angun kwarilürr. 20 Ka ta ubi bairrü, marü bóktan büdrrat pam Stibenón büdülümpükü nóma emkólóp, da ka ugón we zamngól namülnürrü oya amkal pamab tumum bamel mórrkenyórr ngabkanóm.’ Apostolab Tórrmen 7:58 21 Lod kürüka bóktanórr wagó, ‘Wam! Marü ka sab nanabwób zirrmapono ibüka, Zu-koke nidipko!’ ”

22 Pamkolpama Polón arrkrru kwarilürr, kókó wa ini poko nóma bóktanórr tóba tótókankwata ibüka, Zu-koke nidi kwarilürr; da i ma tai wirrianbóka taegwarr apónóp wagó, “Inzan pam tüpdügab imrükam! Wa gaodó kokea ngyabenóm!” 23 I taegwarr kwarilürr, tibiób tumum bamel mórrkenyórr anól kwarilürr ama tüpdü popa zomalórr, akó tüp buru zomalórr ama kwit. 24 Pamkolpama ini pokozan tónggapón kwarilürr, Rrom gazirr singüldü wirri ngi pama tóba gazirr pam arüng bóktan nókyenóp Polón tibiób ngyaben müótüdü ódódóm, akó ibü nilóp oya karrkukus sye-i ailüm. Ene igósüm, wa umul iade ki baine, Zu pamkolpama Polka inzan larógóm taegwarrdako. 25 Da i oya wapór a tang sye-i nóma nómelóp kakota ailüm, Pol bóktanórr gazirr pamab kopo ngabkan wirri pamdó,† gazirr pamab kopo ngabkan wirri pama 80 o 100 gazirr pam ngabkan yarilürr. Mórrke-mórrke módóga: centurion. nótó zamngól yarilürr ola wagó, “Ia dümdüma marüka, Rrom bwób pam nótóke karrkukus sye-i ailüm igó, oya darrü kolaedógab ta kokean kotóm nóma inóp?”

26 Ene gazirr pamab kopo ngabkan wirri pama ini bóktan nóma arrkrrurr, wa wamórr gazirr singüldü wirri ngi pamdó akó oya imtinürr wagó, “Ma ia laró tónggapónóm kaindóla? Ini Rrom bwób pama!”

27 Da ene gazirr singüldü wirri ngi pama Polka wamórr akó oya imtinürr wagó, “Kürü küzazil: ia ma Rrom bwób pamla?”

Pol bóktan yalkomólórr wagó, “Ó, amkoman.”

28 Gazirr singüldü wirri ngi pama bóktanórr wagó, “Ka wirri mani-e byamrókórró, Rrom bwób pamóm bainüm.”

Pol bóktan yalkomólórr wagó, “A ka ma Rrom bwób pama tómtómórró.”

29 Wata darrpan mün, ene ne pama amtinüm kain kwarilürr Polón, i oyakagab kakota banenórr; akó ene gazirr singüldü wirri ngi paman guma ipadórr, wa umul nóma bainürr wagó, wa Rrom bwób pam sein sye-i amrókórr.‡ Ene pama gum kwarilürr, zitülkus i Rrom bwób gida bóktan poko alkamülóp.

30 Gazirr singüldü wirri ngi paman tai zitülkus asenóm yarilürr, Zu pama Polón ne zitülkusdü amigóp kotódó zamngólóm. Da darrü ngürr wa Polón tümün müótüdügab irruanórr. Wa arüng bóktan we zirrapónórr wirri prristdü akó blaman Zu balngomól byarrmarr pamdó kwób bazenóm.§ Blaman Zu pamkolpamab balngomól byarrmarr pamab kwóbbazen, oya ngi módóga Grrik bóktane: Sanhedrin. Da wa Polón sabinürr, da we yalórr zamngólóm ibü obzek kwata.