18
Yesun Gazirr Pama Amigóp
(Metyu 26:47-56; Mak 14:43-50; Luk 22:47-53)
Yesun tórea nóma blakónórr, Yesu tóba umulbain olmalpükü Kidrron Sang Buruburu banikürr. Ene pokodó, didiburr asi yarilürr, da Yesu tóba umulbain olmalpükü we bangrinürr. Zudas, Yesun wirri pamab tangdó nótó angrinüm kain yarilürr, wa ene didiburr umul yarilürr, zitülkus Yesu tóba umulbain olmalpükü metat we kwób bazelórr. Da Zudas ola we wamórr, tóba Rrom gazirr pamab kopo akó ngibürr myelam pampükü, wirri prrist akó Parrisia nibiób zirrnapónóp. I warri, zyón kla, akó gazirr elklaza barrmülürr. Yesu blaman kla umul yarilürr, kubó laróga tómbapóne oyaka, da tebe-tebe we bumanikürr. Da wa ibü nümtinóp wagó, “E ia noan amkündakla?”
I bóktan we salkomólóp wagó, “Yesu, Nazarret olom.”
Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Ka watókla.”
Zudas, oya wirri pamab tangdó nótó angrinüm kain yarilürr, gazirr pampükü we zamngól yarilürr. Yesu ibüka nóma bóktanórr wagó, “Ka watókla,” i oyakagab kakota we banenórr, da kakota we balókórr tüpdü. Yesu akó ibü we nümtinóp wagó, “E ia noan amkündakla?”
I bóktan we yalkomólóp wagó, “Yesu, Nazarret olom.”
Yesu bóktanórr wagó, “Ka yabü kurai nilnünüma ka watókla, e ne kürü nóma amkündakla, da kürü ini umulbain olmala ugó ki ogob!” (Wa ini poko ugósüm bóktanórr, wa ngaen ne poko bóktanórr, da ene pokoa ae kuri tómbapóne: “Ba, ma kürü nibiób küliórrü, ka darrü koke kuri imrüka.”)
10 Saemon Pitan tóba gazirr turrik asi yarilürr. Wa turrik irruanórr, da singüldü prristan ⌊leba zaget⌋ paman tutul güblang we itülürr. Ene zaget paman ngi Malkus yarilürr. 11 Yesu Pitaka we bóktanórr wagó, “Moba gazirr turrik tóba pokodó yalkomól! Ia ma igó gyagüpi tótókdóla ka ia sab ini kübüldügabi koke enono,*Ini bóktanan küp módóga: “Ka ini ne azid aengdó tótókóm kaindóla, ka sab kokean areno.” kürü Aba ne kla kókyanórr?”Metyu 26:39; Mak 14:36; Luk 22:42
Yesun Anaska Idüdóp
12 Rrom gazirr pama tibiób singüldü wirri ngi pampükü akó Zu myelam pam, Yesun we amigóp, da sye-i we arümóp. 13 Ngaen-gógópan we idüdóp Anaska. Anas wa tüób Kayapasón mónang yarilürr. Kayapas ugón singüldü prrist yarilürr ene paildü. 14 Kayapas singül kwata bóktan we nókyenóp Zu wirri ngi pam nidi kwarilürr, wagó, “Morroal igósa, darrpan oloma ki nurrótók blaman pamkolpamab pabodó.”Zon 11:49-50
Pita Yesun Yalpinürr
(Metyu 26:69-70; Mak 14:66-68; Luk 22:55-57)
15 Saemon Pita akó darrü umulbain oloma Yesun mamoan namülnürri. Darrü ne umulbain olom yarilürr, ene Singüldü Prrist oyabóka umul yarilürr. Da i Yesudi igósidi bangrirri singüldü prristan müótan kal akólórrón pul basirrdü, 16 Pita kalkumazan zamngól yarilürr mamtaedó. Singüldü prrista ne umulbain olombóka umul yarilürr, wa akó kalkuma we tubrranórr, da ene mamtae ne ngul oloma ngakalórr, oyaka bóktanórr, da Pitan kugupidü we idódürr. 17 Mamtae ne ngul oloma ngakalórr Pitanbóka wagó, “Ma ene paman darrü umulbain olom ia mató kokela?”
Pita bóktan yalkomólórr wagó, “Kótó koke!”
18 Gübzan yarilürr, da leba zaget pam akó myelam pama ur birró we sentenóp, da ur we myangrao apónóp. Bórrangórrón, we güb boklam koralórr. Da Pita we wamórr, ibüka zamngólóm güb boklamóm.
Singüldü Prrista Yesun Imtilürr
(Metyu 26:59-66; Mak 14:55-64; Luk 22:66-71)
19 Singüldü prrist AnasAnas wa ngaen-gógópan Singüldü Prrist yarilürr. Oya pabo ma Kayapas wató ipadórr ene paildü. Pamkolpama ma Anasón wata Singüldü Prristbóka ngilianónóp. A ene amkoman Singüldü Prrist, Kayapas wató yarilürr. Yesun imtilürr oya umulbain olmalabkwata akó tóba umulbain bóktanankwata. 20 Yesu bóktan igó yalkomólórr wagó, “Ka metat panzedó bóktan namülnürrü blaman pamkolpamdó; ka metat umulbain namülnürrü kwóbbazen müót kugupidü akó ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋, blaman Zu pamkolpama ne kwób bazendako. Ka darrü poko anik-anik koke bóktarró. 21 Ma kürü iade amtindóla? Ma ibü nümtinünüm, kürü nidi kurrkrrunónóp. I ta umulako ka ne poko bóktan namülnürrü!”
22 Yesu ini poko nóma bóktanórr, darrü müót ngakan pama oya ugón tang o-e emkalórr, da bóktanórr wagó, “Ia inzana, singüldü prristdü bóktan alkomól?”
23 Yesu oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Ka ne darrü kolae poko nóma bóktarró, ma nüzazilnüm ini kolpam, kolae ia nega. A ka ne amkoman poko nóma bóktan namülnürrü, da ma wa kürü iade kómkóla?” 24 Ene kakóm, Anas oya we zirrapónórr Kayapaska, singüldü prristdü. Wa wata sye-i amrókrrón yarilürr.
Pita Akó Yesun Yalpinürr
(Metyu 26:71-75; Mak 14:69-72; Luk 22:58-62)
25 Saemon Pita wata zamngól yarilürr, wa güb boklamlórr. Ngibürra akó oya imtinóp wagó, “Ia ma darrü ene umulbain olom módógla?”
Pita balpinürr, da bóktan yalkomólórr wagó, “Ka we olom kokela!”
26 Darrü singüldü prristan leba zaget olom, Pita güblang noan singgapinürr, oya narezoret, oya imtinürr wagó, “Ia ka darrü marü mósena wankü, didiburrdü?”
27 Pita akó we balpinürr, da bóktanórr wagó, “Kótó koke!” Dümdüman, karrakarra póyaea we bóktanórr.
Yesu Paelatón Obzek Kwata Zamngólórr
(Metyu 27:1-2, 11-14; Mak 15:1-5; Luk 23:1-5)
28 Darrü ngürr irrbianande, Zu wirri ngi pama Yesun Kayapasón müótüdügab idüdóp, ama Paelatón palasdó, gabena nótó yarilürr. Zu wirri ngi pama koke barrbünürr ene müótüdü, zitülkus i ne nóma ki barrbüne, i tómanpükü ki bairre Godón ilküpdü. Olgabi i gaodó koke ki kwarile Büdül Kórzyón Alo alom. 29 Paelat pulkaka we tubrranórr ibü bamtinüm wagó, “Ia ini pama laró kolae tónggapónórr, da e oya kürüka igósidi sidüdane?”
30 I bóktan we yalkomólóp wagó, “Ki oya marüka koke igósidi ki sidüdrre, wa ne kolae koke nóma ki tónggapóne!”
31 Paelat ibüka bóktanórr wagó, “Yaib sipüdam, yabiób gida ngarkwatódó zaz inam!”
Zu wirri ngi pama bóktan we yalkomólóp wagó, “Kibü dümdüm babula darrü pam büdüldü angrinüm.”Sisa, Rrom king, ene bwób wató alngomól yarile. We ngarkwatódó, Zu pamkolpama Rrom gida mamoan koralórr. Ene gida ngarkwatódó, wata Rrom wirri ngi pamab dümdüm yarilürr pam ayalóm büdülümpükü amkalóm. 32 Da ini pokoa we ngarkwatódó tómbapólórr, Yesun bóktan küppükü ainüm, wa ne poko bóktanórr, wa sab iazan nurrótóke.
33 Paelat we bangrinürr palasdó. Wa Yesun ngisaunürr tóbaka, da imtinürr wagó, “Ia ma Zu pamkolpamab King módógla?”
34 Yesu bóktan we yalkomólórr wagó, “Ini bóktan opora ia marü mobakagab tame, ta ia marü ngibürr isa müzazilórre kürübóka?”
35 Paelat bóktan we yalkomólórr wagó, “Marü gyagüpitótók iada? Ia ka Zu pamla? Marü moba pamkolpam akó wirri prrista kürü tangdó idi küngrirre. Ia ma laró tónggapórró?”
36 Yesu bóktanórr wagó, “Ka ne bwób alngomóldóla Kingzan, ini tüpdügab kokea. Ka ne bwób alngomóldóla Kingzan, ini tüpdügab nóma ki yarile, kürü mamoan pamkolpama igósidi gazirrüm ki bairre kürü adlangóm, Zu wirri ngi pamab tangdó angrin-gum. Ka ne bwób alngomóldóla Kingzan, tüpdü ala babula.”
37 Da Paelat akó imtinürr wagó, “Ia ma kingla?”
Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “Ma müób kuri bóktóna; ka kingla. Ka ugósüm tómtómórró, da ini tüpdü we tamórró ini darrpan zitülkusankü, amkoman bóktanankwata ikiküm. Amkoman bóktandó nótóke, wa kürü bóktan arrkrruda.”
38 Paelat oya imtinürr wagó, “Amkoman bóktan ia laróga?”
Yesu Tóba Büdül Bóktan Ipadórr
(Metyu 27:15-31; Mak 15:6-20; Luk 23:13-25)
Paelat akó pulkaka tubrranórr Zu pamkolpamdó, da ibüka bóktanórr wagó, “Ka darrü zitülkus koke kuri esena oya büdüldü angrinüm. 39 A yabü darrü bókam tumtum ma inzana, ka bobarr tümün müótüdügab darrü pam popa arruandóla ⌊Büdül Kórzyón Tóredó⌋. Ia ka Zu pamkolpamab king irruno yabünkü?”
40 I oyaka bóktan we yalkomólóp wirri taegwarre wagó, “Koke, we pam koke! Kibü ubi Barrabaskamóma!” (Barrabas wa tüób gazirr-gazirr gómól pam§gazirr-gazirr gómól pam, Grrik bóktan oporan darrü küp módóga: Rrom pamdó bóka bamgün gazirr pam. yarilürr.)

*18:11 Ini bóktanan küp módóga: “Ka ini ne azid aengdó tótókóm kaindóla, ka sab kokean areno.”

18:11 Metyu 26:39; Mak 14:36; Luk 22:42

18:14 Zon 11:49-50

18:19 Anas wa ngaen-gógópan Singüldü Prrist yarilürr. Oya pabo ma Kayapas wató ipadórr ene paildü. Pamkolpama ma Anasón wata Singüldü Prristbóka ngilianónóp. A ene amkoman Singüldü Prrist, Kayapas wató yarilürr.

18:31 Sisa, Rrom king, ene bwób wató alngomól yarile. We ngarkwatódó, Zu pamkolpama Rrom gida mamoan koralórr. Ene gida ngarkwatódó, wata Rrom wirri ngi pamab dümdüm yarilürr pam ayalóm büdülümpükü amkalóm.

§18:40 gazirr-gazirr gómól pam, Grrik bóktan oporan darrü küp módóga: Rrom pamdó bóka bamgün gazirr pam.