1 Paelat Yesun ipadórr, idódürr tóba wirri müótan kal akólórrón pul basirrdü, da gazirr pama oya karrkukus sye-i we ailóp. 2 Da gazirr pama müóngdur we elóp tórez-tórez nugup tizi, da oya singüldü we emngyelóp. I akó ilulu óe-óe mórrkenyórr tupo ngarkwat we atenóp. 3 Akó togobórr oyaka, oya we yagürnóp, amkoman moboküpi-koke, a i oya ⌊tiz yangónónóp⌋ wagó, “Ma wirri kokrrap ki ngyaben namüla, Zu pamkolpamab king!”*Ene tonarrdó, Zu kinga ilulu óe-óe mórrkenyórr ó gold müóngdur püti bain koralórr. Da oya tang o-e we emkalnóp.

4 Paelat tóba palasdógab akó tubrranórr, pamkolpamdó we bóktanórr wagó, “Ala sazilam, ka oya kubó ala sidüdo yabüka, yabü umulüm ka darrü zitülkus koke kuri esena oya büdüldü angrinüm!” 5 Yesu ugón tubrranórr, tórez-tórez singül müóngdur akó ilulu óe-óe mórrkenyórr aterrón. Paelat ibübóka wagó, “Sazilam! Ene pam yóni!”

6 Wirri prrist akó ibü myelam pama oya nóma esenóp, i taegwarr ugón apónóp wagó, “Krrosdó emngyelam, oya krrosdó emngyelam!”

Paelat ugón bóktanórr ibüka wagó, “Da e yaib ugó sipüdam, akó krrosdó emngyelamke. Ka wa darrü zitülkus koke kuri esena oya büdüldü angrinüm.”

7 Pul basirrdü ne kolpam kwarilürr, bóktan we yalkomólóp wagó, “Kibü darrü gida igó bóktanda, wa ki nurrótók, zitülkus tóba igó ngi basilda wagó, wa Godón Olome.”

8 Paelat nóma arrkrrurr, oya ene pokodó wirri guma ipadórr. 9 Wa we bangrinürr palasdó. Yesun we imtinürr wagó, “Ia ma nubógabi tamórró?”

A Yesu darrü bóktan koke yalkomólórr. 10 Paelat oya imtinürr wagó, “Ia ma kubó kürüka koke bóktono? Ma ia umulóla kürü ene arüng asine marü ini pokodógab arruanóm ó marü krrosdó amngyelóm?”

11 Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “God marü ene arüng koke nóma ki mókyene, marü ene arüng babul ki yarilün. Kürü marü tangdó nadü pama†Ene pam aprrapórr Kayapas yarilürr. küngrine, wa wirri kolae kuri tónggapóne marükagab!”

12 Paelat nóma arrkrrurr ini poko, wa ngibürr gyagüpitótók byamkünürr oya ene pokodógab arruanóm. Da Zu pamkolpama oyaka taegwarr apónóp wagó, “Ma ne kubó oya ini müpdügab popa nóma irruno, ma sab igósidi Sisan‡Rrom pamkolpama tibiób king Sisabóka ngiblian kwarilürr. Mórrke-mórrke módóga: Caesar, Emperor. Wa ngaen blaman Isrrael pamkolpamab tüp tóbankü yazebórr. Ene tonarrdó, wa ma igósidi blaman Isrrael pamkolpamab kingüm bainürr. gódam-kokean namulo! Kingbóka tóba nótó ngi basilda, wa Sisaka bóka bamgünda!”

13 Paelat ene bóktan nóma arrkrrurr, Yesun pul basirrdü we idódürr, da Paelat we mórran-mórran bainürr wirri zazan mórran pokodó. Ini poko inzan ngilianónóp: “Ingülküpi Arsirrün Paug”. (Ibrru bóktane módóga wagó, “Gabata”.) 14 Ugón abüs singül küp ngarkwat yarilürr, Zu pamkolpama ne ngürr, ⌊Büdül Kórzyón Tórem⌋ elklaza tómbapónónóp. Paelat we bóktanórr kolpamdó wagó, “Sazilam, yabü king yóni!”

15 Pamkolpama wirri taegwarre we górrganónóp wagó, “Ugó sipüdam! Idüdam! Krrosdó emngyelam!” Paelat ibü nümtinóp wagó, “Ka ia errkyadan yabü king krrosdó emngyelo?” Wirri prrista bóktan igó yalkomólóp wagó, “Kibü darrpan king wata módóga: Sisa!”

16 Da Paelat Yesun gazirr pamab tangdó we ingrinürr krrosdó amngyelóm.

Gazirr pama Yesun amigóp, da we idüdóp. 17 Wa tóba krros bügasilürr, we burruanórr Zerrusalem wirri basirrdügab. Tamórr kókó darrü bwób poko, ngi módóga, “Singül Kak”§Aprrapórr ini pokoan ngi Singül Kak yarilürr, zitülkus podo yarilürr singül kak obzeksyókpükü. (Ibrru bóktane igó ngiliandako wagó, “Golgota”.) 18 I oya krrosdó we emngyelóp; akó nis pam nis we nómngyelóp tibiób krrosdó, darrü tutul kwata, akó darrü banól kwata; Yesu ibü aodó yarilürr. 19 Paelat bóktan opor wibalómórr nugup pósekdó, krrosdó azitüm. Wa inzan wialómórr wagó, “Yesu Nazarret olom, Zu pamkolpamab King”. 20 Abün kolpama atang kwarilürr, zitülkus Yesun ne pokodó emngyelóp, wirri kan koke yarilürr wirri basirrdügab. Paelat aüd bóktane wialómórr: Ibrru, Letin,*Letin Rrom pamkolpamab bóktan yarilürr. akó Grrik. 21 Wirri prrista we bóktónóp Paelatka wagó, “Ma inzan wibalómgu: ‘Zu Pamkolpamab King’. A inzan wibalóm: ‘Ini pama inzan bóktanórr, ka Zu Pamkolpamab Kingla.’ ”

22 Paelat wagó, “Ka ne kla wialóma, wata inzan yarile!”

23 Gazirr pama Yesun krrosdó nóma emngyelóp, ene kakóm, ene tokom pama oya tumum mórrkenyórr tokom órpókal nangónóp, da we arrgrrütóp tibióbkü. Oya auma mórrkenyórr ta ipüdóp. Darrpan mórrkenyórr poko-e arrgüpürrün yarilürr. 24 Da igósidi gazirr pama tibióbka we bóktónóp wagó, “Mi ini auma mórrkenyórr koke syórrpókal yangórre; mi ngi amkün kla amandakla ini mórrkenyórrüm, umul bainüm wagó, kubó ia nótó ipüde.” Ini pokoa ugósüm tómbapónórr, Godón Wialómórrón Bóktan küppükü ainüm, enezan bóktanórr wagó,

25 Yesun krros minggüpanan idi bórranglórr: oya aip, oya aipan narezoret, darrü kol ngi Merri (Klopasón kol), akó Merri Magdalin. 26 Yesu tóba aip akó darrü umulbain olom, Yesun ⌊moboküpdü ubi⌋ neanka yarilürr, ola zamngólde nósenórr. Da wa tóba aipdü bóktanórr wagó, “Kürü aip, ngaka, wa marü olome!”

27 Akó wa umulbain olomdó bóktanórr wagó, “Ngaka, wa marü aipo!” We ngürrdügab, ene umulbain oloma oya tóba müótüdü ugón udódürr ngyabenóm.

28 Yesu ugón umul yarilürr wagó, blaman kla wa kuri blakóne. Godón Wialómórrón Bóktan küppükü ainüm, wa bóktanórr wagó, “Ka naemla!”Wórr Peba 69:21; 22:15

29 Darrü kübül, muran waenpükü arrngamórrón, ola yarilürr. Darrü pama mórrkenyórr pokozan kla†mórrkenyórr pokozan kla, Mórrke-mórrke módóga: sponge. Kübül akó spun bagul klama. kübüldü yanggóbólórr, aul pepeamdó amrókórr, da kwit yónürr. Yesun taepurrdü we ingrinürr. 30 Yesu ene muran waen nóma yusürr, da we bóktanórr wagó, “Kuri blakóne!”

Solkwat wa singül tüp elkomólórr, da tóba samu Ab we ekyanórr.

31 Zu wirri ngi pama Paelatón we imtinóp, ibü dümdüm bóktan aliónüm krros kwitüdü ne pam kwarilürr, ibü wapór kus amgünüm,‡Wapór kus ugósüm nümgünóp, büsai nurrótókóm. akó krrosdógab alókóm ibü büb azebóm. I Paelatón yatop, zitülkus ugón Prraede yarilürr, ⌊Sabadankü⌋ elklaza tómbapón ngürr. Ibü ubi koke yarilürr, büb krrosdó koke ki koral Sabad ngürrdü. Ene amkoman gyabian Sabad ki yarile.§Ene amkoman gyabian Sabad ki yaril, zitülkus ugón Büdül Kórzyón Tóre yarilürr. 32 Gazirr pama we ogobórr, ngaen-gógópan oloman wapór nis nülkamülóp. Akó darrüdü ogobórr, Yesukü nibiób krrosdó emelóp, akó oya wapór nis ta nülkamülóp. 33 A i Yesuka nóma ogobórr, i oya we esenóp, wa ngaen-gógópan nurrótókórr, da i oya wapór nis igósidi koke nülkamülóp. 34 Darrü gazirr pama Yesun mobobdó we anóbórr kyabe; dümdüman óe a nae darrpan mün tópkarri. 35 (Ini kla nótó esenórr tómbapónde, wa tüób igósidi adrratórr, e sab amkoman yangunane! Oya bóktan amkomana. Wa umula, wa amkoman poko bóktanda.) 36 Ini klama ugósüm tómbapónórr, Godón Wialómórrón Bóktan küppükü ainüm, enezan wialómórróna wagó, “Oya bübdü darrü kus sab kokean alkamülórre.”Bazeb Tonarr 12:46; Bótang Peba 9:12; Wórr Peba 34:20 37 Darrü Godón bóktan igó wialómórróna wagó, “Pamkolpama sab ngakanórre noan anóbóp.”Zekarraea 12:10; Okaka Amzazirrün Kla 1:7

38 Ene kakóm, Zosep, Arrimatia wirri basirr pam, Paelatón imtinürr Yesun büdül bübüm. (Zosep Yesun darrü umulbain pam yarilürr, da wa tóba koke pupo bainürr, zitülkus wa Zu wirri ngi pamab gum yarilürr.) Paelat abinürr, da Zosep we wamórr Yesun büb apadóm. 39 Nikodimus wankü wamórr. Ngaen-gógópan, Yesu tóba zaget nóma ngarkwat bókyanórr, Nikodimus Yesun asenóm wamórr darrü irrüb.Zon 3:1-21 Nikodimus a Zosep büdül apadóm nóma aurrürri, wa we kla imarrurr, aprrapórr 30 kilo morroal ilang kla: mirr*mirr nugupdügab morroal ilang idia. Mórrke-mórrke módóga: myrrh. akó aloes†Aloes darrü morroal ilang nugupan burua. yarrisarri apórrón. 40 Ene nis pam nisa Yesun büb ipadrri, ene morroal ilang klampükü, ngibürr wirri darrem baeb mórrkenyórr poko-e errgótarri Zu isab gida ngarkwatódó, büdül tómbapónóm gapókdó angrinüm. 41 Yesun ne emkólóp, didiburr asi yarilürr. Ene didiburrdü küsil gapók asi yarilürr, we klamdó darrü olom ngaen koke ne ingrinóp. 42 Zitülkus ugón Sabadankü elklaza tómbapón ngürr yarilürr‡Sabadankü elklaza tómbapón ngürr Prraede ngürr yarilürr. Zu pamkolpamabkü, akó gapók minggüpananzan yarilürr, i Yesun büb we igósidi ingrirri.