Okaka Amzazirrün Kla
Yesu Kerriso Zonka Ne Kla Okaka Simzazilürr
Ngaensingül Bóktan
Zon ini peba wató wialómórr, Zebedin siman olom, Zeimsün zonaret. Wa tüób ta Yesun darrü umulbain olom yarilürr. Zon ini peba aprrapórr ugón wialómórr, pail 95 nóma yarilürr Kerrison amtómól kakóm, Patmos kaodó (1:9). Ene tonarrdó Rrom king Yesun amkoman angun pamkolpam wirri müp nüliónónóp, zitülkus ibü ubi koke yarilürr Rrom king ⌊ótókóm⌋. Wa Zon Patmos kaodó zirrapónórr, zitülkus Zon Morroal Bóktan Yesunkwata büdrrat yarilürr. Patmos 100 kilomita yarilürr Epesus wirri basirrdügab, Eisian Maludü, Eisia Maenorr kugupidü. Epesus Zonón ngyaben basirr yarilürr. Patmos kao errkya Grris kantrridüma akó Epesus Tórrki kantrridüma.
Zon ini peba igósüm wialómórr, Yesun amkoman angun pamkolpam arüng bótanóm, karrkukus bórrangóm müp tonarrdó. Wa wialómórr ene dómdóm wirri gazirrankwata, ⌊satania⌋ sab Godpükü nóma gazirr yarile. Satania sab amkoman bangun pamkolpam wirrian müp alión yarile, a God sab ibüka tóba timam irrbüne, igósüm satani gaodó koke yarile ibü kolae bainüm. Dómdóm God sab satani dudu utut ine akó blaman oyaka nidi bóka bamgündako. Wa sab tüp akó pülpül küsil nine akó tóba pamkolpama sab ene küsil klamdó ngyaben kwarile, bagürwómpükü akó paudüdü.
Ini peba igó ngarkwatódó wialómórróna, elklaza dandangabkwata. Blaman amkoman bangun pamkolpam gaodó kwarilürr ene bóktanan ⌊küp amzyatóm⌋, a ngibürr pamkolpam koke. Namba 7 wirri namba in pebadó. Ene namban küp módóga: dudu.
Ini Peban Bóktan Zono Módógako:
A. Ngaensingül bóktan 1:1-8
1. Ini pebankwata umulbain bóktan 1:1-3
2. Tapaku bóktan Zonkagab 7 sosdó 1:4-8
B. Nuszan kla Kerrisonkwata 1:9-20
C. Yesu Kerrison bóktan 7 sosdó 2:1–3:22
D. Kwitüm kingan mórran kla 4:1–5:14
1. Godón kwitüdü ótók 4:1-11
2. Arrngamórrón peba akó Sip Kupo 5:1-14
E. 7 Gus poko-e ngalaorrón sye 6:1–8:5
F. 7 Mobolzan kla 8:6–11:19
G. Kol, wirri atrrórrzan kla, akó nurr lar 12–13
H. Ngibürr pokoa tómbapón 14
I. 7 Godón ngürsilpükü kübül 15–16
J. Babilon 17:1–19:5
K. Sip Kupoan alongalo kol amióg tóredó 19:6-10
L. Nótó mórran yarilürr gabülpli os kwitüdü 19:11-21
M. Kerrison balngomól akó Godón balngomól 20:1–22:5
1. Yesu sab 1,000 pailüm balngomól yarile 20:1-6
2. Satanian dómdóm zóngang akó oya ut-ut ain 20:7-10
3. Godón büdül zaz bain 20:11-15
4. Küsil pülpül akó küsil tüp 21:1-8
5. Küsil Zerrusalem 21:9–22:5
N. Dómdóm alakón bóktan 22:6-21
1
Ini Pebankwata Umulbain Bóktan
Ini pebadó Yesu Kerriso barrón elklaza okaka azazinda, oya God ne kla iliónürr pupainüm tóba zaget pamkolpamdó, kari poko ne elklaza tómbapónóm kaindako. Yesu ini okaka azazirrün kla tóba ⌊anerrudüma⌋ zirrsapónórr tóba zaget pam Zonka. Zon ini elklaza blaman pupo ninóp, wa ne kla nósenóp akó arrkrrurr: Godón bóktan akó Yesu Kerriso ne amkoman bóktan pupo tinóp.
Bagürwóm watóke, ⌊prropetan bóktan⌋ opor ini pebadó wirribóka nótó bótangda, akó bagürwóm idipako, nidi arrkrrudako akó ene elklaza gangga arrbündako, ne kla wibalómórrónako ini pebadó. Zitülkus módóga, tonarra tugupurr kuri tübine.
Tapaku Bóktan Zonkagab 7 Sosdó
Ka, Zon, ini peba mórrag kótó wialómdóla 7 sosdó Eisia* Zonón tonarrdó, Eisia darrü prrobins yarilürr, Rrom kinga ne bwób alngomól yarilürr. Errkya ene poko Tórrki kantrridü pokoa, Eisia Maenorr kugupidü. Prrobins kugupidü.
Ka tóredóla, ⌊gail tonarr⌋ akó moboküpdü paud sab yabüka asi ki namülam Godkagab, nótó yarilürr akó errkya nótóka akó sab nótó tame, akó ene 7 samudügab, 7 samu: Ini dandanga Godón Samum zamngólda. oya kingan mórran kla obzek kwata nidipako, akó Yesu Kerrisokagab. Yesu amkoman moboküpi bóktan amgolda Godónkwata, wa ne kla nósenóp. God oya ngaen-gógópan irsümülürr büdüldügab, akó wa ini tüpan king balngomólda.
Oya ⌊moboküpdü ubi⌋ mibükamóma akó wa mibü ⌊aurdü semanórr⌋ mibiób kolae tonarrdógab tóbanóm óe-e. Wa mibü kuri tinóp king akó ⌊prristüm⌋ tóba Godónkü zagetóm, oya Ab nótóke. Ini blaman zitülkusdü, pamkolpama Yesun ngi wirri kwitüm ki emngyelnórre akó oyaka arüng asi ki yarile metat-metat! ⌊Amen⌋.
Tübarrkrru! Wa pülpül pokopükü tótókda, Daniel 7:13; Metyu 20:34; Mak 13:26; Luk 21:27
da sab blamanab ilküpa eserre,
enana oya nidi anóbóp, Zon 19:34, 37
akó blaman bwób-bwób pamkolpama ini tüpdü sab oyabókamde yón gyaur korale tibiób gumdügab. Zekarraea 12:10 Ó, amen!
⌊Lod⌋ God bóktanda wagó, “Ka Alpa akó Omegala, Alpa akó Omega, oya küp módóga: God blaman elklazab zitülkusa. Wa ngaen-gógópana akó wa soloa. (Alpa Grrik alpabetan ngaen-gógópan ngi zitüla akó omega dómdóm ngi zitüla.) nótó namülnürrü akó errkya nótókla akó sab nótó tamo, Wirrian Arüng Nótókla.”
Nuszan Kla Kerrisonkwata
Ka, Zon, yabü zonaret, ka yabü kamadla müp apadóm akó azid aengóm. Ka yenkümla Godón Kingzan Balngomóldó akó ka yenkü karrkukus zamngóldóla, mi Yesuka dabyórrünzanakla. Kürü kaodó küngrinóp, ngi Patmos, zitülkus ka Godón bóktan amgol namülnürrü akó Yesu ne amkoman bóktan pupo bain yarilürr. 10 Lodón ngürrdü,§ Lodón ngürr aprrapórr Sande yarilürr, zitülkus Yesun Sande ngürrdü irsümülürr. Godón Samua kürüka tübangrinürr akó wa kürü alngomól yarilürr. Da kólba kakota ka wirri bóktan bómgól arrkrrurrü, wamaka mobolzan klama* mobolzan kla, Mórrke-mórrke módóga: trumpet. bónganda, 11 igó bóktankü wagó, “⌊Arrngamórrón pebadó⌋ wibalóm ma ne kla basendóla, da ini 7 sosdó zirrnapónónómke ini 7 wirri basirrdü: Epesus, Smórrna, Perrgamum, Tiatirra, Sarrdis, Piladelpia, akó Leiodisia.”
12 Ka byalüngürrü tai asenóm kürüka nótó bóktan yarilürr. Da ka nóma byalüngürrü, ka 7 zyón klamab amngyel zitülkus nósenóp, ⌊golde⌋ tómbapórrón. 13 Ene 7 zyón klamab amngyel zitülkusab aodó, darrü olom yarilürr, wamaka pamkolpamab olome, kokrrapan mórrkenyórr baterrón tai kókó omkor, akó golde tónggapórrón sas sas beltzan mórrkenyórr pokoa. Mórrke-mórrke módóga: sash. baterrón dalgüp ngarkwat. Daniel 7:13; 10:5 14 Oya singüldü órrngóen kari gabülpli koke kwarilürr, gabülpli ⌊sip⌋ ngüinzan ó akó gabülpli pülpül pokozan. pülpül poko: Grrik bóktane snow wialómórróna. Gabülpli sip órrngóen akó snow ⌊Zu pamkolpamab⌋ ngyabendó kari gabülpli klam nis koke namülnürri. Akó oya ilküp nis inzan namülnürri, wamaka ura wirri arüngi baebda. 15 Oya wapór nis brronzzan ongang bapón namülnürri, wirri ura adüngürrün. Oya gyagüpa igó bódean yarilürr, wamaka wirri naea ukwómpükü bókanda. 16 Wa 7 wimurr amorran yarilürr tóba tutul tangdó akó oya taedógab nizan kwata zirrapórrón gazirr turrika§ nizan kwata zirrapórrón gazirr turrikwa Yesun bóktanbóka apónda. burruan yarilürr. Oya obzeka igó ongang bapón yarilürr, wamaka abüsa wirri arüngi ongang bapónda.
17 Ka oya nóma eserró, ka oya wapór nisdü aupürrü büdül pamzan. Wa tóba tutul tang kürüka semngyelórr, da kürübóka wagó, “Gumgu! Ka Ngaen-gógópanla akó Solola. 18 Ka ene arról olom módógla! Ka büdül namülnürrü, a errkya ma ka arrólóla mengrempükü. Ka gaodómla büdülan kwat akó büdülab bwóban* büdülab bwób, Grrik bóktane módóga: Hades. kwat tapakum.
19 “We ngarkwatódó, ene elklazabkwata ugó wibalóm, ma ne kla nósenónóma, errkya ne klamko, akó ibü solkwat ne pokoa tómbapónórre. 20 Ene anikürrün küp ene 7 wimurrabkwata, ma kürü tutul tangdó ne kla nósenónóma, akó ene 7 zyón klamab amngyel zitülkusabkwata, golde tómbapórrón, wa módóga: ene 7 wimurra ene 7 sosab anerrum bórrangdako, akó ene 7 zyón klamab amngyel zitülkusa ama ene 7 sosóm bórrangdako.”

*1:4 Zonón tonarrdó, Eisia darrü prrobins yarilürr, Rrom kinga ne bwób alngomól yarilürr. Errkya ene poko Tórrki kantrridü pokoa, Eisia Maenorr kugupidü.

1:4 7 samu: Ini dandanga Godón Samum zamngólda.

1:7 Daniel 7:13; Metyu 20:34; Mak 13:26; Luk 21:27

1:7 Zon 19:34, 37

1:7 Zekarraea 12:10

1:8 Alpa akó Omega, oya küp módóga: God blaman elklazab zitülkusa. Wa ngaen-gógópana akó wa soloa. (Alpa Grrik alpabetan ngaen-gógópan ngi zitüla akó omega dómdóm ngi zitüla.)

§1:10 Lodón ngürr aprrapórr Sande yarilürr, zitülkus Yesun Sande ngürrdü irsümülürr.

*1:10 mobolzan kla, Mórrke-mórrke módóga: trumpet.

1:13 sas beltzan mórrkenyórr pokoa. Mórrke-mórrke módóga: sash.

1:13 Daniel 7:13; 10:5

1:14 pülpül poko: Grrik bóktane snow wialómórróna. Gabülpli sip órrngóen akó snow ⌊Zu pamkolpamab⌋ ngyabendó kari gabülpli klam nis koke namülnürri.

§1:16 nizan kwata zirrapórrón gazirr turrikwa Yesun bóktanbóka apónda.

*1:18 büdülab bwób, Grrik bóktane módóga: Hades.