Zud
Ne Peba Mórrag Wialómórr
Ngaensingül Bóktan
Nótó wialómórr ini tugup peba mórrag tóba igó pupo tübyónürr, wa Zud. Wa tóbakwata tai koke pupo tübyónürr, wata wa igó poko wialómórr wagó, wa Zeimsün narezoret yarilürr. Zeims umulürrün ngi yarilürr ene tonarrdó, da ngibürr pama ma kuri eserre igó poko amkomana wagó, ini nadü Zeims yarilürr Zeimsün peba mórrag nótó wialómórr Küsil Buk kugupidü akó singüldü pam yarilürr Zerrusalem sos kugupidü. I nizan, Zeims a Zud, Yesun zoret nis namülnürri. (Merri a Zosep solkwat akó ngibürr olmal nósenóp.)
Ini Peba Mórrag Atang Kolpam akó Zudün Wialóm Tulmilankwata
Ngaensingül opordó, Zud igó okaka simzazilürr wagó, wa Yesun amkoman angun pamkolpamdó wialómórr, da wa ma koke bóktanórr i ne ngyabenónóp, ngibürrazan winólómóp tibiób peba mórragdó Küsil Bukdü. Zudün peba mórrag kari morroal kokea blaman Yesun amkoman angun pamkolpamdó, a wa ne poko wialómórr okaka amzazilda, wa wata darrpan sosdó wialómórr, ta ia ngi-ngi sosdó winólómóp.
Aprrapórr abün bótang pam Zu pam koralórr Yesun amkoman angun pam nidi koralórr. Zud abün bóktan opor yazebórr Ngaep Bukdügab akó ngibürr ⌊Zu pamkolpamab⌋ wialómórrón pebadógab. Oya wibalóm tulmil umulürrün kla yarilürr blaman Zu bótang pamdó.
Zudün Zitülkus Ini Peba Mórrag Wialómóm
Ini peba mórrag kugupidü, Zudün ubi zidbainankwata wibalómóm yarilürr (atang opor 3). A wa ma gyagüpitótók esenórr ipadórr igó pamkolpamabkwata wialómóm, nidi bóktan kwarilürr wagó, “Ki Yesun amkoman angun pamkolpamakla,” a i ma Godón tai amkoman koke angun kwarilürr. Ini kolpamab ⌊moboküpdü ubi⌋ ta tai Godka koke kwarilürr, a i ma metat kwób bazelórr darrpan pokodó amkoman bangun pamkolpampükü. Ini obae buli bangun pamkolpamab kolae tonarr akó obae umulbain bóktana amkoman bangun pamkolpam apól kwat bómtyan kwarilürr. Zud nilóp Yesun amkoman nidi yangunóp, ene kolae kolpam ia bómzyatódako. Wa ibü arüng nütünóp amkoman umulbain bóktandó arróbóm akó kolpam tangbamtinüm, amkoman nidi bangun kwarilürr a arüngi koke, akó nibiób ilklió nülinóp.
Zud tóba peba mórragdó ene Yesun amkoman angun pamkolpam ikik nókrrónóp laró ki tómbapórre (atang opor 3 akó 20-23). Akó ini peba mórragdó Zud ngibürr zitülkus pupo bainda amkoman bangun pamkolpama iade ki tómbapónórre ene elklaza, da ene obae buli bangun kolpamab tulmil koke ki munumanórre.
Ini Peba Mórragan Bóktan Zono Módógako:
A. Ini peba mórragan tapaku bóktan 1-2
B. Godkamóm ubi-koke pamkolpamab kolae tonarr akó ibü darrem 3-16
C. Ikik bókrran metat Godón amkoman angunüm 17-23
D. Dómdóm alakón bóktan 24-25
1
Ini Peba Mórragan Tapaku Bóktan
1 Ka, Zud, ini peba mórrag kótó wialómdóla. Ka Yesu Kerrison ⌊leba zaget olomla⌋ akó ka Zeimsün narezoretla.
Ka yabüka wialómdóla, ngibliarrón nidipko, God mibü Aban ⌊moboküpdü ubi⌋ nibióbkama. God yabü Yesu Kerrisonkü lalda.
2 Ka tóredóla, Godón ngaru bapón-koke gyaur, paud, akó moboküpdü ubi sab asi ki kwarilün yabüka.
Godkamóm Ubi-koke Pamkolpamab Kolae Tonarr akó Ibü Darrem
3 Moboküpdü gómdamal, ka go kari ubi koke namüla yabüka wialómóm mibü dapelan zidbainankwata, da kürü go igó wirri arüng gyagüpitótóka tamórr yabüka wialómóm akó yabü arüngi byalóm amkoman umulbain adlangóm. Ene amkoman umulbain Godón pamkolpam*Godón pamkolpam: Ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü inzan angrirrüna: saints. Oya küp módóga: blaman Yesun amkoman angun pamkolpam. Ini bóktan opor saints wata ⌊apostolabkwata⌋ koke apónda. tókyenóp wata darrpanóm. Darrü oloma darrü poko myamem koke emngyele ó agine. 4 Ka ini poko bóktandóla, zitülkus atang-atang pamkolpama piküpan†piküpan: Piküpan barrbün we pokobóka koke apónda igó, pamkolpama koke nósenóp barrbündi, a i obae buli igó ngarkwatódó barrbünürr wagó, i amkoman bangun pamkolpamako, a i wa amkoman we kla koke kwarilürr. barrbünürr yabü kugupidü. Ngaen Godón Wialómórrón Bóktandó wialómóp, God sab inzan kolpam zaz nirre akó kolae tonarrab darrem nókyerre. I Godkamóm ubi-koke pamkolpamako; i obae umul baindako wa, ene taia darrü olompükü utüm, marü kol ó pam koke nótóke, zitülkus God ta mibü kolae tonarr barrgonda. I Yesu Kerrison alpindako, mibü tebe püóran Wirri Pam akó ⌊Lod⌋.
5 Enana e igó poko blaman kuri umul bainane, kürü ubi yabü ki ngambangól yarilün, Lod‡Lod: Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, Yesu ngi angrirrüna Lodón pabodó. tóba kolpam zid ninóp leba zagetódógabi, Izipt tüpdügab, wata darrpanóm. A ene solkwat ngibürr Isrrael pamkolpam, oya koke nidi amkoman yangunóp, we kolae ninóp.Bótang Peba 14:29; Duterronomi 1:32; 2:15 6 Ene kwitüm kürü ubi yabü ki ngambangól yarilün, Lod atang-atang ⌊anerru⌋ kolae ninóp tibiób kolae tonarrdógabi. Ene anerrua tibiób balngomól pabo bimgütóp. Da i ma we barngenórr tibióban ngyaben marrgudügab. Lod ene anerru algón-koke tümün kwatódó irrbünürr, da i wata olamako. Wa sein sye-i kuri nómrókrre tai zürük tibiób bagogum. Wa ola ngabkanda kókó sab ene wirri Ngürr nóma semrróne, da ugón zaz nirre. 7 Kürü ubi yabü akó ki ngambangól yarilün, dadanzan, pamkolpama nidi ngyabenónóp Sodom a Gomorra wirri basirr nis akó minggüpanan wirri basirrdü, ngibürr olmalpükü ut kwarilürr, ibü kol ó morwal koke nidi kwarilürr, akó pama kamad pampükü ut kwarilürr akó kola kamad kolpükü ut kwarilürr.Bwób Zitül 19:1-25 Ne klama tómbapónórr ene pamkolpamdó§pamkolpam: God ngaen ene pamkolpam akó ibü wirri basirr uri kolae ninóp, da Zud ne tonarrdó ngyaben yarilürr, pamkolpama nósenónóp dómdóm müót büdül ne klama baminürr. akó ene anerrudü, igó poko okaka amzazilda, God inzan kolpam sab tibiób kolae tonarrab darrem nókyerre. Ene darrem módóga, ⌊metat bólmyan ur⌋.
8 Enana ini kolpam, piküpan nidi tübarrbünürr yabü kwóbdü, umulako ini elklaza, akó tibiób bübdü kolae tonarr tómbapóndako dadanzan. I igó angundako wa, God ibü ngibürr elklaza nusi büzazilda, akó we ngarkwatódó i sarrgi gómóldako, singüldü pamab bóktan alzizi amandako, akó anerruabkwata*Anerru, darrü Grrik bóktanan küp módóga: Lodón ⌊wirri kómal zyón⌋. kolaean bóktan alióndako. 9 Da ma ene wirri ngi anerru Maekol†anerru Maekol, oyakwata ngibürr pebadó bóktan asiko: Daniel 10:13, 21; 12:1; Okaka Azazirrün Elklaza 12:7. inzan koke kainürr, i ⌊debólpükü⌋ Mosesón büb nóma bólean namülnürri.‡Ini Godón Bukdü póep kokea, a ma ⌊Zu pamkolpamab⌋ póepe. Oya gyagüpitótókdó ene dümdüm babul yarilürr ⌊satanian⌋ zaz ainüm kolaean bóktan opore. A we bóktanórr wagó, “Lod marü ki mag.” 10 A ini kolpama kolaean bóktan alióndako, i koke ne kla apadódako. Da i umulako ngibürr elklaza gyagüpitótók-koke büba ibü ne poko tómbapónóm byalda, gonggo lar kyamülzan. Ene elklaza tómbapónde, tibiób kolae baindako.
11 Sab Godón ngürsila tame ibüka! I sab eserre, zitülkus i Keinün§Kein Adam a Ib ibü olom yarilürr, Eibolón naret. Bwób Zitül 4:1-16. Ini atang opordó Kein igó okaka bümzazilda wagó, wa kolae akó gail-koke olom yarilürr, kolae tonarr tulmili nótó ngyabelórr. tórrmen tulmil ipüdóp, i büsai-büsai bütünóp Beilamzan*Beilam darrü-darrü godab ⌊prropet⌋ yarilürr. Beilak, Amorr king nótó yarilürr, oya wató ngisaunürr, amórr bóktan angrinüm Isrrael pamkolpamdó, i nóma agóltagól kwarilürr, ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋. Beilam umul yarilürr wagó, ini Godón ubi koke, da wa wamórr Beilakka zitülkus oya ubi mani azebóm, Beilak oya ne darrem kla ki ekyene. (Bótang Peba 22:1-35) mani tómbapónóm, akó ibü sab amkoman kolae nirre Korranzan†Korra ngibürr pampükü, Moses akó Erronka bóka bamgün yarilürr, Isrrael pamkolpama nóma agóltagól kwarilürr ngüin-koke bwóbdü (Bótang Peba 16)., zitülkus i bóka bamgündako wazan.
12 Ene kolpam tóman pokozanako‡tóman pokozanako, darrü Grrik bóktanan küp módóga: Ene kolpam wamaka ne gumüm bain ingülküpako mazadó butab buso kwatódó. alongalo tórewóm kwób bazendó, izan yenkü alongalodako, gum a büód-koke, kolae ⌊sip⌋ ngabkan pamzan tibi püóran nidi alongalodako.Izikiel 34:2
I wamaka ne ngup-koke pülpül pokoako abüsbarrdó, wóra ne kla amarruda.Ikik Bókrran Bóktan 25:14 I wamaka paildi ne nugupa waondako küp-koke akó azibrrün, da ma metat büdülümpükü. 13 Ngürsilan goblolazan tómanpükü gwerr amandako, i ta tibiób büód tulmil inzan okaka azazindako.Aesaya 57:20 I popa bumarük wimurrzanako, popa ne klama udarükdako pülpüldü. God ibünkü darrü algón-koke tümün kwat bwób lalda, i sab ne ngyabenórre metatómpükü.
14 Inok§Inok darrü pam yarilürr, Godódi nidi agóltagól namülnürri. Da God oya arról pam sipadórr, wa koke nurrótókórr pamkolpamazan nurrbarindako. (Bwób Zitül 5:18, 21-24) wa 7 ngim amtómólórrón lüól pam yarilürr Adamkagab; Adam ngaen-gógópan tómtómólórr. Inok ⌊prropetzan bóktan⌋ yarilürr ene kolpambóka sab laróga tómbapóne wagó, “Tübarrkrru, Lod amkoman tótókda, tóba atang-koke gyabi anerrupükü. 15 Wa tótókda blaman pamkolpam zaz bainüm akó blaman Godkamóm ubi-koke pamkolpam pupo bainüm wagó, i kolae tonarr pamkolpamako. Wa sab ibü metat büdül bwóbdü zirrnapórre, zitülkus i Godón ubi-koke tórrmen ne kla tómbapón kwarilürr, Godón ubi-koke tonarre. Akó zitülkus Godkamóm ubi-koke pamkolpama blaman kolae bóktan opor Lodónkwata ne bóka bamgün poko zwapólórr.” 16 Ini kolpama güblang-koke murrkurr akrrandako akó metat murrumdako, kolae büban ubi mamoande. Akó i ikub bagürdako akó mis bóktan azebdako ngibürr kolpamdó tibiób ubi klamóm.
Ikik Bókrran Metat Godón Amkoman Angunüm
17 A, moboküpdü gómdamal, yabü ngambangól kwarile mibü Lod Yesu Kerrison ⌊apostola⌋ ngaen ne poko ikik kwarilürr. 18 I yabüka igó bóktónóp wagó, “Ene dómdóm blakón tonarrdó, ⌊tiz bangón⌋ pam sab asi kwarile, amkoman bangun kolpam nidi batüng kwarile. I sab tibiób büban ubi mamoan kwarile, a Godón ubi koke.”2 Pita 3:3 19 Ene we pamkolpamako, yabü nidi arrgrratódako kopo-kopodó. Ibü tibiób büban ubia balngomólda akó Godón Samu ibüka babula.
20 A yadi, moboküpdü gómdamal, yabiób amkoman bangun dódórr ainüm, karrkukus bórrang Godón amkoman umulbaindü. Akó tóre bako kwarilün, akó Godón Samua yabü ki balngomól yarilün yabü tóre bakodó. 21 Ini poko tómbapónde, e wata sab ngyabenórre igó umulürrün wa, Godón moboküpdü ubi yabükama, Lod Yesu Kerrison gyaur akyande, ne gyaura balngomólda ⌊ngarkwat-koke arróldó⌋. 22 Yabiób gyaur okaka amzazil kwarilünke ninis gyagüpitótók nibióbkamako. 23 Ngibürr kolpam metat bólmyan urdügab büsai-büsai bumigam, zid bainüm. Ngibürrdü gyaur umul-umul okaka amzazil kwarilünke. E ta ibü büban tómanpükü mórrkenyórr gum nóngólamke, i büban ubiankwata ne kolaean tonarr alngóndako.*Zudün ini bóktan oporan küp aprrapórr módóga wa, ene amkoman bangun pamkolpam umul-umul korale ene kolaean tonarr tómbapón ispükü dabyón-gum igó pokodógabi wa, i sab ibü kolae tonarrdó koke barümórre.
Dómdóm Alakón Bóktan
24 God gaodóma yabü tangbamtinüm gorrgon bapón-gum tóbakagab akó yabü minggüpanan amarrum tóba wirri kómal zyóndü, kle-kle tonarr-koke akó wirri bagürwómpükü. 25 Wa wata darrpan Goda, mibü ⌊Lod⌋ Yesu Kerrisokama mibü nótó zid tinóp. Pamkolpama Godón ngi wirri kwitüm ki emngyelnórre, akó oyaka balngomól arüng akó wirri arüng asi namülnürri, akó dümdüm asi yarilürr balngomólóm ngaen bwób zitüldügab, errkya asiko, akó metat-metat asi ki kwarilün! ⌊Amen⌋.
*1:3 Godón pamkolpam: Ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü inzan angrirrüna: saints. Oya küp módóga: blaman Yesun amkoman angun pamkolpam. Ini bóktan opor saints wata ⌊apostolabkwata⌋ koke apónda.
†1:4 piküpan: Piküpan barrbün we pokobóka koke apónda igó, pamkolpama koke nósenóp barrbündi, a i obae buli igó ngarkwatódó barrbünürr wagó, i amkoman bangun pamkolpamako, a i wa amkoman we kla koke kwarilürr.
‡1:5 Lod: Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, Yesu ngi angrirrüna Lodón pabodó.
1:5 Bótang Peba 14:29; Duterronomi 1:32; 2:15
§1:7 pamkolpam: God ngaen ene pamkolpam akó ibü wirri basirr uri kolae ninóp, da Zud ne tonarrdó ngyaben yarilürr, pamkolpama nósenónóp dómdóm müót büdül ne klama baminürr.
*1:8 Anerru, darrü Grrik bóktanan küp módóga: Lodón ⌊wirri kómal zyón⌋.
†1:9 anerru Maekol, oyakwata ngibürr pebadó bóktan asiko: Daniel 10:13, 21; 12:1; Okaka Azazirrün Elklaza 12:7.
‡1:9 Ini Godón Bukdü póep kokea, a ma ⌊Zu pamkolpamab⌋ póepe.
§1:11 Kein Adam a Ib ibü olom yarilürr, Eibolón naret. Bwób Zitül 4:1-16. Ini atang opordó Kein igó okaka bümzazilda wagó, wa kolae akó gail-koke olom yarilürr, kolae tonarr tulmili nótó ngyabelórr.
*1:11 Beilam darrü-darrü godab ⌊prropet⌋ yarilürr. Beilak, Amorr king nótó yarilürr, oya wató ngisaunürr, amórr bóktan angrinüm Isrrael pamkolpamdó, i nóma agóltagól kwarilürr, ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋. Beilam umul yarilürr wagó, ini Godón ubi koke, da wa wamórr Beilakka zitülkus oya ubi mani azebóm, Beilak oya ne darrem kla ki ekyene. (Bótang Peba 22:1-35)
†1:11 Korra ngibürr pampükü, Moses akó Erronka bóka bamgün yarilürr, Isrrael pamkolpama nóma agóltagól kwarilürr ngüin-koke bwóbdü (Bótang Peba 16).
‡1:12 tóman pokozanako, darrü Grrik bóktanan küp módóga: Ene kolpam wamaka ne gumüm bain ingülküpako mazadó butab buso kwatódó.
1:12 Izikiel 34:2
1:12 Ikik Bókrran Bóktan 25:14
1:13 Aesaya 57:20
§1:14 Inok darrü pam yarilürr, Godódi nidi agóltagól namülnürri. Da God oya arról pam sipadórr, wa koke nurrótókórr pamkolpamazan nurrbarindako. (Bwób Zitül 5:18, 21-24)
*1:23 Zudün ini bóktan oporan küp aprrapórr módóga wa, ene amkoman bangun pamkolpam umul-umul korale ene kolaean tonarr tómbapón ispükü dabyón-gum igó pokodógabi wa, i sab ibü kolae tonarrdó koke barümórre.