5
Yesu Ngaen-gógópan Umulbain Olmal Ngibaunürr
(Metyu 4:18-22; Mak 1:16-20)
1 Darrpan ngürr Yesu Genesarret Malu*Genesarret Malu, oya darrü ngi Galili Malu. Oya nae naeana, kapórr kokea. kabedó zamngólólórr. Da pamkolpama oya myangrao apónóp Godón bóktan arrkrrum, tibiób zamngól pabo bóleankü.Metyu 13:1-2; Mak 3:9-10; 4:1 2 Wa nis but nósenórr malu kabedó amrókrrón, wapi baib pama ne kla nümgütóp. Ene pama tibiób net bagulnónóp. 3 Yesu darrü ene butüdü kasilürr, Saemonón ne kla yarilürr. Da Saemonón imtinürr karianbóka but aodóbóna anenóm. Yesu mórranórr butüdü, da pamkolpam olgabi umulbain yarilürr, garoardó nidi kwarilürr.
4 Yesun pamkolpam umulbaina nóma blakónórr, da Saemonón yalórr wagó, “But yane kukurru bwóbdü net agóbóm naedó, wapi bumiógüm.”
5 Da Saemon Yesunbóka wagó, “Wirri pam, ki wapim dudu irrüb enan kuri baerrla. Da taia, mazan namüla, ka kubó but amaiko aodó, net amanóm.”Zon 21:3 6 I ene poko nóma tólaelóp, da abün wapi bumigóp; neta batürrüm kain kwarilürr.Zon 21:6 7 Da módóga, darrü butüdü kamdal pamdó tang bóngapnóp, ibü tangbamtinüm tótókóm. I nóma togobórr, nizan but nis nanop, kókó but nisa nae baitüm kain namülnürri. 8 Saemon Pita ene tonarr nóma esenórr, wa tüp we simbalkalórr, wakósingüli mórranórr Yesun obzek kwata. Wagó, “Usi wam kürükagab, Lod, zitülkus ka kolae tonarr pamla!”
9 Wa inzan igósidi bóktanórr, zitülkus watóka akó i nisakü kwarilürr ene nis butüdü, blamana gübarirr aengóp, i ne abün wapi bumigóp. 10 Saemonón wapi baib gódam nis Zeims akó Zon, Zebedin olom nis, ta gübarirr aengrri. Yesu Saemonón yalórr wagó, “Ma gumgu! Ini tonarrdógab kókó ugórr, ma sab pamkolpam bumiógolo.”
11 Ene kakóm, i blamana tibiób but sórenóp, blaman kla ola bimgütóp, da Yesuka we zutalórr.
Yesu Soso Azid Pam Dólóng Yónürr
(Metyu 8:1-4; Mak 1:40-45)
12 Yesu darrü wirri basirrdü nóma yarilürr, da darrü pam ola asi yarilürr, büb blaman soso azida gwarrarrón. Wa Yesun nóma esenórr, wa tóba we bumanikürr, wakósingül nülkamülürr, singül ama tüp, da wa yatorr wagó, “Wirri Pam, marü ubi ne nóma yarile, ma gaodó namulo kürü tóman arrgonóm Godón ilküpdü.”†tóman arrgonóm Godón ilküpdü: Soso azid kolpam tómanpükü kwarilürr Godón ilküpdü. We ngarkwatódó, i gaodó koke kwarilürr darrü basirr ó ⌊Godón Gyabi Müót⌋ kal akólórrón pul basirrdü barrbünüm.
13 Yesu tóba tang orrakórr, da ene pam we yamurrürr. Yesu oyaka we bóktanórr wagó, “Kürü ubia. Tómana ki barrgonóm!” Dümdüman, ene soso azida we amgatórr. 14 Da Yesu oya arüng bóktan ekyanórr wagó, “Ma darrü olom azazilgu! A ma wam prristdü, moba bómtyanke, da wa marü büb sopae tai ki ngamka. Ma ⌊gyaur kla⌋ kubó ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋ idódke prrista ola urdü agasilüm marü tóman barrgonóm Godón ilküpdü, Moses ne gida bóktan pokozan nókyenóp. Ene igósüm, pamkolpam amtyanóm igó, marü soso azida kuri blakóne, da marü tómana kuri barrgone Godón ilküpdü.”Lebitikus 14:1-32
15 A Yesunkwata bóktana we wirribóka bayolórr ngaendógab. Ini zitülkusdü abün pamkolpama serrngamlórr bóktan arrkrrum, wa ne poko umulbain yarilürr, akó Yesu ibü dólóng bainüm tibiób azidüdügab. 16 A Yesu bobarr piküpan burrualórr kolpam-koke bwóbdü tórem.
Yesu Büb Bidal Pam Dólóng Yónürr
(Metyu 9:1-8; Mak 2:1-12)
17 Darrpan ngürr, Yesu pamkolpam nóma umulbain yarilürr, abün ⌊Parrisi⌋ akó Mosesón gida umulbain pama ola bobrralórr. I darrpan-darrpan basirrdügabi togobórr Galili prrobins, Zudia prrobins, akó Zerrusalem wirri basirrdügabi. Da Lodón arüng Yesuka asi yarilürr pamkolpam azidüdügab dólóng bainüm. 18 Da módóga, ngibürr pama togobórr Yesu ne müótüdü yarilürr. I darrü büb bidal pam sidüdóp rraparrapadó. Ibü ubi ene müótüdü barrbünüm yarilürr Yesun obzek kwata angrinüm. 19 Da i gaodó koke kwarilürr barrbünüm, zitülkus pamkolpamab ngoro ola yarilürr. Módóga, i mórrkakakdó bamselórr ene pampükü, da tae apónóp. Da módóga, ene mórrkakak tae apórrón kwata we tüp solkomólóp tóba rraparrapadó, tai pamkolpamab aodó, Yesun obzek kwata. 20 Yesu ibü amkoman bangun nóma esenórr, wa ene büb bidal pamdó bóktanórr wagó, “Gódam, ka marü kolae tonarr kuri norrgonónóma!”
21 A Parrisi akó Mosesón gida umulbain pama igó gyagüpi tótók kwarilürr wagó, “Ini pam ia nótóke, Godón pabo nótó apadóm kainda? Gaodó ia nótóke kolae tonarr barrgonóm, a wata God tebean?”
22 Yesu ibü gyagüpitótók yazebórr, da bóka nütünóp wagó, “E wa ini poko yabiób moboküpdü iade gyagüpi tótókdakla? 23 Ini nis bóktan nisdügab, ia kürüka ulan nadü bóktana bóktanóm? Ia, ‘Marü kolae tonarr barrgorrónako,’ ta ia, ‘Bupa, da ma agólóm bai’? 24 Da kürü ubi igósüma, e kubó ini kla umul bainane wagó, kürüka, Pamkolpamab Olom nótókla, balngomól arüng asine ini tüpdü kolae tonarr barrgonóm.” Da wa ene büb bidal pamdó bóktanórr wagó, “Ka marü ayaldóla, ugó bupa, moba nyórr ipa da ugó wam moba müót basirrdü!”‡Godka popadana, kolae tonarr barrgon akó paman büb dólóng ain. Nizan müp darrpan ngarkwatódómamli Godka. A pamkolpamab gyagüpitótókdó, paman büb dólóng ain müpan klama kolae tonarr barrgondógabi. Yesu igósidi ene pam dólóng ainda pamkolpamab obzek kwata, ibüka igó okaka azazinüm wagó, oya ta arüng asine kolae tonarr barrgonóm.
25 Dümdüman ene pama we bupadórr pamkolpamab obzek kwata. Wa tóba ut kla ipadórr, wa ne klamdó ut yarilürr, da we wamórr tóba müót basirrdü Godón agürkü.
26 Ene pamkolpama wirri gübarirr aengóp akó i Godón we yagürnóp. I blaman kari gum koke kwarilürr Godón ⌊arüng tonarrdógab⌋, da zwapólórr wagó, “Ki errkya asen-koke tonarr kuri eserre!”
Yesu Libaen Ngyaunürr Oyaka Solkwat Akyanóm
(Metyu 9:9-13; Mak 2:13-17)
27 Ene kakóm, Yesu ene müót amgatórr, da darrü ⌊taks mani dakabain pam⌋ esenórr ngi Libae, tóba kari zaget müótüdü mórrande. Yesu oyabóka wagó, “Yao, ma kürüka tókya.” 28 Libae we bupadórr, blaman elklaza we bimgatórr, oyaka we akyanórr.
29 We kakóm, Libae wirri alongalo tólaelórr tóba müótüdü Yesunkü, da Yesu tóba umulbain olmalpükü wamórr. Abün taks mani dakabain pam akó popa kolpamapükü alongalo kwarilürr ene müótüdü. 30 Ngibürr Parrisi akó Mosesón gida umulbain pama murrkurr nókrrónóp Yesun umulbain olmal. I bóktónóp wagó, “E taks mani dakabain pam akó kolae tonarr kolpampükü iade alo akó anóndakla?”Luk 15:1-2
31 A Yesu ma ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Azid-koke kolpam nidipko, i dokta koke amkündako, wata azid nidipko. 32 Ka ini tüpdü igósüm koke tamórró igó, dümdüm ngyaben pamkolpam ngibaunüm. A ka wa kolae tonarr pamkolpam ngibaunüm tamórró Godka byalüngüm kolae tonarrdógab.”
Küsil Gida Bóktan Poko Ngaep Gidapükü Dabyón-gu
(Metyu 9:14-17; Mak 2:18-22)
33 Ngibürr pamkolpama Yesun imtinóp wagó, “Zon ⌊Baptaes Bain⌋ paman umulbain olmala bobarr alo bütókdako tórem. Akó Parrisiab umulbain olmala ta inzan. A marü umulbain olmala ma metat iade alo akó anóndako?”
34 Yesu tóbakwata alap-alap bóktanórr ibüka wagó, “E ia gaodómakla pamkolpam zirrbótakóm alo bütóküm kol amióg tóredó, kol amióg pam§kol amióg pam wa alap-alap Yesunbóka apónda. Yesun sab sipüdrre tóba umulbain olmaldógab, da i sab oya gyaurdügab alo ugón bütókrre. ibüka nómade? Koke! 35 A ene ngürr sab semrróne, kol amióg pam ibükagabi nóma sipüdrre. Da ene ngürrdü i sab alo ugón bütókrre.”
36 Yesu akó ibüka ini alap-alap bóktan adrratórr wagó, “Darrü pama küsil mórrkenyórr poko koke atürre ngaep mórrkenyórrdü arrgüpüm tae murrausüm. Wa ne nóma tólaele, ene küsil mórrkenyórr sab atürre, akó ene küsil mórrkenyórr pokoa sab kokean tórrmamóle ene ngaep mórrkenyórrdü. 37 Darrü pama küsil waen koke errngóme ngaep lar sopae beledó. Wa ne nóma tólaele, ene küsil waena kubó ene ngaep bele amkene. Ene waena kubó bókóne akó ene lar sopae belea sab kolae baine. 38 We gaodó, pamkolpama küsil waen ki bórrngómam küsil lar sopae beledó.*Küsil waena por bapónda. Küsil lar sopae bele anggrratóda, ma küsil waen nóma errngomo, da ngaep sopae bele myamem gaodó kokea anggrratóm. 39 Pamkolpama sab ubi koke bairre küsil waendó ngaep waen anón kakóm, zitülkus i igó bóktandako wagó, ‘Ngaep waen kekama.’ ”†Ini alap-alap bóktana. Küsil elklaza Yesun umulbain bóktanóm bórrangdako akó ngaep elklaza Zu pamkolpamab gidam bórrangdako.
*5:1 Genesarret Malu, oya darrü ngi Galili Malu. Oya nae naeana, kapórr kokea.
5:1 Metyu 13:1-2; Mak 3:9-10; 4:1
†5:12 tóman arrgonóm Godón ilküpdü: Soso azid kolpam tómanpükü kwarilürr Godón ilküpdü. We ngarkwatódó, i gaodó koke kwarilürr darrü basirr ó ⌊Godón Gyabi Müót⌋ kal akólórrón pul basirrdü barrbünüm.
5:14 Lebitikus 14:1-32
‡5:24 Godka popadana, kolae tonarr barrgon akó paman büb dólóng ain. Nizan müp darrpan ngarkwatódómamli Godka. A pamkolpamab gyagüpitótókdó, paman büb dólóng ain müpan klama kolae tonarr barrgondógabi. Yesu igósidi ene pam dólóng ainda pamkolpamab obzek kwata, ibüka igó okaka azazinüm wagó, oya ta arüng asine kolae tonarr barrgonóm.
§5:34 kol amióg pam wa alap-alap Yesunbóka apónda. Yesun sab sipüdrre tóba umulbain olmaldógab, da i sab oya gyaurdügab alo ugón bütókrre.
*5:38 Küsil waena por bapónda. Küsil lar sopae bele anggrratóda, ma küsil waen nóma errngomo, da ngaep sopae bele myamem gaodó kokea anggrratóm.
†5:39 Ini alap-alap bóktana. Küsil elklaza Yesun umulbain bóktanóm bórrangdako akó ngaep elklaza Zu pamkolpamab gidam bórrangdako.