1 Akó Yesu we bókyanórr pamkolpam umul bain Galili Malu kabedó. Wirri pamkolpamab ngoroa oya amarüksimarük yangónónóp. Kan babul nóma yarilürr, da wa butüdü igósidi we kasilürr, we mórran-mórran bainürr. But wa naedó yarilürr, dudu ngoroazan bórranglórr malu kabedó, nae ngarkwatódó.Luk 5:1-3 2 Olgabi Yesu ibü alap-alap abün elklaza umul bain yarilürr. Wa ibüka bóktanórr wagó,

3 “Tübarrkrru! Darrü küp barit pama we wamórr ⌊wit⌋ küp tüpdü aman-aman aritüm*aman-aman arit: Zu pamkolpama ngibürr alo kla aman-aman arit kwarilürr. apapdó. 4 Wazan ene küp amalórr, ngibürra kwat kabedó balóklórr. Póyaea togobórr, we ololórr. 5 Ngibürra wirri ingülküppükü tüpdü balóklórr. Ene pokodó, kari tüp yarilürr. Ene wit guba büsai-büsai igósidi tübausürr, zitülkus ene ingülküp kwitüm tüp tumuman yarilürr. 6 Abüsa nóma tübanikürr, oya urura ene küsil zid igósidi toklomóp, da odalan ngintinóp, zitülkus ibü simkün babul kwarilürr. 7 Akó ngibürr küpa tórezpükü sólmól pokodó balóklórr. Ene sólmóla nóma dódórr bain yarilürr, da ene wit zid ola sarrpi ninóp. Ene zida igósidi küp koke bapónóp. 8 Ngibürr küpa ma morroal tüpdü balóklórr. Ene küpa we bamkenóp, dódórr bainóp, da küp we bapónóp, ngibürra 30, ngibürra 60, akó ngibürra 100, darrpan küpdügab.”

9 Da Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Güblang noane arrkrrum, wa ki turrkrru!”

10 I tibi-tibi pokodó nóma kwarilürr, Yesuka atan pamkolpam akó oya 12 umulbain olmala oya imtinóp ene alap-alap bóktan müsirrga ainüm. 11 Wa ibüka we bóktanórr wagó, “Godón Kingzan Balngomólankwata anikürrün klambóka umul yabü akyarróna. A umulbain olmal-koke ne pamkolpamko, ka go enan alap-alap ikikdóla. 12 Ene igósüm,

13 Yesu ibü nümtinóp wagó, “E ia koke apadódakla ini alap-alap bóktanan küp? E kubó ngibürr alap-alap bóktanan küp ia-ia yazebane? 14 Ene küp barit pama Godón bóktan aritóda. 15 Ngibürr pamkolpam inzanako, kwat kabedó ne küpa balókórr. I bóktan nóma arrkrrudako, satania tótókda ó ene bóktan ibü bübdügab ausda. 16 Ngibürr pamkolpam inzanako, ingülküppükü tüpdü ne küpa balókórr. I Godón bóktan nóma arrkrrudako, bagürwómpükü apadódako. 17 A ene bóktana ibü bübdü tai koke mórran-mórran bainda, zitülkus oya simkün babulako, da ene bóktana wirrianbóka aebókande koke ngyabenda. Ngibürr müp tonarra nóma tótókdako ibüka ó ngibürr pamkolpama ibü wirri müp alióndako, zitülkus i Godón Bóktan amkoman angundako, i büsai-büsai bóleandako amkoman bangun-gum. 18 Ngibürr pamkolpam inzanako, tórezpükü sólmól pokodó ne küpa balókórr. I Godón bóktan arrkrrudako, 19 a tüpan gyakolae, mórrelwómóm ubi, akó ngibürr elklazam ubia ibü gyagüpitótókdó barrbündako, da Godón bóktan sarrpi aindako. Da ene pamkolpama küp koke igósidi bapóndako. 20 A ngibürr pamkolpam inzanako, morroal tüpdü ne küpa balókórr. I Godón bóktan arrkrrudako, apadódako, da i küppükü igósidiako. Ngibürra 30, ngibürra 60, ó ngibürra 100, darrpan küpdügab.”

21 Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Ia darrü oloma zyón kla sidüde, da alópe ngalo-e ó ut bwób lorodó ingrine? Koke! Zyón kla wata kumngyindü amngyelórrón yarile!Metyu 5:15; Luk 11:33 22 Dadanzan, blaman barrón ne elklazako errkya, sab ma tübause panzedó, ó blaman ngablaorrón ne elklazako, sab zyóndü togobe.†Ene tonarr, Godón zyón akó Godón Kingzan Balngomól anikürrün namülnürri ngibürr pamkolpamdó. I Yesun alap-alap bóktan koke ipüdóp (Mak 4:11b, 12). Darrpan ngürr ene nis klam nis sab popadan namüli. 23 Darrü oloman ne güblang asi nóma namüli arrkrrum, wa ki turrkrru!”

24 Akó wa ibüka bóktanórr wagó, “E wata umul-umul, e ne poko barrkrrua! E ne morroal nóma arrkrru koralo, God yabü sab umul nülirre. Da ini ma sab kari koke yarile.‡Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: Ma ne atanin klame atanindóla, ene klame marü sab ngibürra mütanirre. Akó marü ngibürr elklaza sab mülirre. E ne morroal koke nóma arrkrru koralo, God yabü sab wata kari umul nülirre.Metyu 7:2; Luk 6:38 25 Zitülkus módóga, noanko, sab akó oya ene tumum ngibürr iline. Babul noanko, oya sab imtine, oya kari-kari ne klame.”§Aprrapórr Yesu tóba umulbain bóktanbóka apónda. Yesun bóktanan küp nidi apadódako, i sab wirribóka küp ipüdórre.Metyu 13:12; 25:29; Luk 19:26

26 Yesu ibüka akó alap-alap bóktanórr wagó, “Godón Kingzan Balngomól inzana. Darrpan oloma küp baritóda tüpdü. 27 Irrüb wa utóda, ngürr wa arsümülda. Ngibürr ngürr kakóm, ene küp bamkerrónako, da i ma morroal dódórr baindako. Wa umul-kóka ia-ia tómbapónda. 28 Tüpa tüób tómbapónda zid dódórr ainüm ó küp basenóm; urr amankü dódórr baindase kókókó singüla tubrrune. Küpa ugón tómbapónda. 29 Küpa nóma ngórr angurinda, da pama ugón atülda turriki, zitülkus abül ngarkwat kuri semrróne.”Zo-el 3:13

30 Yesu akó bóktanórr wagó, “Ia mi Godón Kingzan Balngomól larópükü atanirre? Ó mi laró alap-alap bóktane ene Balngomólbóka bóktórre? 31 Ene inzana, wamaka karian*karian, Mórrke-mórrke módóga: mustard, alo misan ngitan klama. küpa. Ene karian küpa blaman küpdügab tüpdü. 32 A darrü pama ene küp nóma artümülda tóba apapdó, ene zida dódórr bainda kókó wirri bainda blaman didiburr zidüdügab. Oya tiz ta wirriako, da kwitüm póyaea igósidi tibiób müót balmeldako oya murrdü.”

33 Yesu tóba bóktan nóma büdrratlórr pamkolpamdó, wa abün inzan alap-alap bóktan tómbapón yarilürr. Wa ibüka blaman elklaza tibiób ngarkwatódó bóktan yarilürr, ibü morroal arrkrrum. 34 Wa ibüka wata alap-alap bóktane bóktalórr. Wa tebe nóma yarilürr tóba umulbain olmalpükü, wa blaman kla ugón müsirrga nyónónóp ibüka.

35 Akó ene ngürr simaman, Yesu bóktanórr tóba umulbain olmaldó wagó, “Mi dakla dorro baurrdakla.” 36 Da i pamkolpamab ngoro ola bimgütóp. Oya umulbain olmala butüdü bamselórr, Yesu ne butüdü mórran yarilürr. I usakü we bazebórr, oya dakla dorrodó ódódóm. Ngibürr but ta asi koralórr ene pokodó, da i usakü we ogoblórr. 37 Amkórrónde, wirri arüng wóra ugón tubsorr. Goblola but kari poko isurrunópma. Naebait kari poko yarilürr. 38 A Yesu wa ngól updü ut yarilürr. Oya singül müózdü angrirrün yarilürr. Umulbain olmala oya irsümülóp. Oyaka bóktónóp wagó, “Umulbain Pam, ma ia gyaur kokela? Mi brariakla!”

39 Yesu türsümülürr, ó wa wór agórr wagó, “Ma piküp!” Akó wa maludü bóktanórr wagó, “Ma ugó bólea!” Ene pokodó, wóra we piküp bainürr. Ene ngarkwat, malua ta morroal amkónórr. 40 Wa tóba umulbain olmaldó we bóktanórr wagó, “E gum iadeakla? E kürü amkoman koke angundakla?”

41 Da i kari gum koke ipüdóp, ó i tibióbka bóktan koralórr wagó, “Ini wa ia nótóke? Wór akó malua ta oya bóktan arrkrrudamli!”