11
Tóreankwata Umulbain Bóktan
(Metyu 6:9-13; 7:7-11)
1 Darrpan ngürr Yesu darrü pokodó tóre yarilürr. Oya tóre akoa nóma blakónórr, da oya darrü umulbain oloma bóktanórr oyaka wagó, “Lod, ma kibü umul tinünüm Godka tóre bako iada, wata Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Pam tóba umulbain olmalzan umul ninóp.”
2 Olgabi Yesu bóktanórr ibüka wagó, “E Godka nóma tóre kwarilo, igó ekolamke magó,
“ ‘Ba,
marü ngi gyabiana; pamkolpama marü ngi ki ⌊ótók⌋ kwarilün.
Marü Kingzan Balngomóla ugó ki tam.
3 Kibü darrpan-darrpan ngürrzan alo kla alión namülün.
4 Ma kibü kolae tonarr torrgonónóm,
zitülkus kibüka kolae tonarr nidi tómbapóndako, ki ta ibü kolae tonarr barrgondakla.
Akó kibü balngomólgu kolae tonarr tómbapónóm.’ ”
5 Olgabi Yesu bóktanórr tóba umulbain olmaldó wagó, “Darrüpa yabükagabi kubó aprrapórr wame kamadan müótüdü irrüb zokrrok, da kubó bóktóne wagó, ‘Kürü gódam, gyaurka, kya kürü aüd brred mató külió, darrem ka sab marü mókyeno solkwat. 6 Zitülkus kürü darrü gódama aibwóbdügabi tübzile, da wa kankü aega, ó kürü ta bumat kla babula oya akyanóm.’ 7 Olgabi ene müót kugupidü gódama kubó bóktan salkomóle wagó, ‘Ma kürü müp akyan-gu! Mamtae murrausürrüna, ó ka ta kólba olmalpükü ut bwóbdümla. Ka bupadóm gaoandó kokela marü darrü kla akyanóm.’ 8 Ka yabü igó byaldóla. Solodó, wa kubó bupude, ene pam alo kla ekyene oya ubi ngarkwatódó, a ene igó pokodógabi koke, igó zitülkus wa oya gódame, a zitülkus wa mengre tangbamtinüm batoda. 9 Da ka yabü igó byaldóla, yatolam Godón, da yabü sab nókyerre. Yamkülam, da e sab esenane. Mamtae alkólam, da God sab yabünkü tapakue. 10 Zitülkus módóga, nótó nóma yatole, sab ipüde. Nótó nóma yamküle, sab esene. Akó mamtae nótó nóma alkóle, God sab tapakue oyankü. 11 Ia yabü aodó igó ab asine, tóba oloma ne wapim nóma bato-e, ia wa kubó büdülngal ekyene? 12 Ó wa ne oya póyae urgupüm nóma yato-e, wa ia kubó oya walipwalip ekyene? Koke! 13 Enana e kolae tonarr pamkolpamakla, a e ma umulakla yabiób olmal morroal elklaza gail. Da amkoman, yabü kwitüm Aba sab igósidi tóba Samu nókyerre, oya nidi atodako!”
Yesu akó Be-elzebul
(Metyu 12:22-30; Mak 3:20-27)
14 Darrü tonarrdó, Yesu kolae samu amanikürr darrü pamdógabi, oya bóktan-gum nótó elealórr. Ene kolae samua ene bóktan-koke pam nóma amgatórr, ene pama bóktanóm bainürr. Pamkolpam ola nidi koralórr gübarirr aengóp. 15 A ngibürr pamkolpama ma Yesunkwata igó bóktanónóp wagó, “Be-elzebul,*Be-elzebul satanian darrü ngia. kolae samuab singüldü pam nótóke, oya ene arüng wató akyanda kolae samu amanóm.”Metyu 9:34; 10:25
16 Ngibürr pamkolpama oya apókóm yangónónóp, da imtinónóp darrü kwitümgab ⌊wirri tulmil⌋ tónggapónóm igó poko amtyanóm wagó, oya arüng amkoman Godkagabia.Metyu 12:38; 16:1; Mak 8:11 17 Yesu ibü gyagüpitótók umul bainürr, da wa ibüka we bóktanórr wagó, “Darrü kingan balngomól bwób pamkolpama tibiób nóma bürrgrrütórre tibióbka bóka bamgünüm, ibü bwóba sab kolae baine. Akó darrpan müótüdü pamkolpama tibiób nóma bürrgrrütórre, i sab myamem dabyórrün koke kwarile. 18 Da ene ta inzana, satani akó tóba kolae samua ne tibiób nóma bürrgrrütórre, da oya balngomóla sab myamem koke zamngóle. Ka ini poko bóktandóla, zitülkus e igó bóktandakla wagó, ka kolae samu Be-elzebulün arüngi amandóla. 19 A ka kolae samu ne Be-elzebulün arüngi nóma amandóla, da yabüka nidi atandako, i ma kolae samu noan arüngi amandako? Ini zitülkusdü i sab yabü igó zaz nirre wagó, e obaedakla e nóma bóktandakla wagó, ka kolae samu Be-elzebulün arüngi amandóla. 20 A ka wa kolae samu Godón tang pyómi amandóla. Akó ini klama igó poko okaka amzazilda wagó, Godón Kingzan Balngomóla yabüka kuri tame.
21 “Darrü arüng pam abün gazirr elklazapükü nómada akó tóba müót nóma ngakanda, oya elklaza kubó zid kwarile. 22 A kubó ma darrü arüngan pama gazirrüm nóma sisingül akyene, akó oya nóma ⌊ut-ut ine⌋, olgabi ene wirri arüngan pama ene gazirr elklaza kubó imtine, wa ne klamdó ngambangólda. Da kubó ene wirri arüngan pama arrgrrüte kamdalpükü ene arüng paman elklaza.†Ini alap-alap bóktana. Oya küp módóga: arüng pam satanie, wirri arüngan pam ma Yesu-e. Yesu satani ngaen ut-ut yónürr, da oya arüng kolae samu amanóm satanidügab koke tótókda, a Godkagabi tótókda.
23 “Kankü koke nótóke, wa kürüka bóka bamgünda. Akó kankü pamkolpam koke nótó dakasuda, wa arngenda.‡Yesu pamkolpam Godka amarrubóka ikikda.Mak 9:40
Kolae Samua Nóma Alkomólda
(Metyu 12:43-45)
24 “Kolae samua nóma burruanda pamdógab, wa agóltagóldase nae-koke bwóbdüma, ngón ngagón bwób byamkünkü. Wa darrü koke nóma asenda, wa tóbaka bóktanda wagó, ‘Ka ma alkomóldóla ka ne müót amgatórró.’ 25 Wa nóma abzilda ene müótüdü, wa morroal pabzaurrün akó ngarkwatódó asenda. 26 Wa tótókda, da ngibürr 7 amkoman kolaean samu we amarruda. I blamana ene müótüdü we barrbündako ola ngyabenóm. Da ene tonarrdó ene pam ugón ma tai kolaean pokodóma ngaensingülan pokodógabi.”
Amkoman Bagürwómdü Nidipko
27 Yesun ini pokozan bóktan yarilürr, darrü kola wirri pamkolpamab ngorodógab ugón tórrgóganórr wagó, “Bagürwómdü we aipo marü nótó mulngumilürr akó ngómdü nótó müngrinürr!”
28 A Yesu ma bóktan yalkomólórr wagó, “Taiwan bagürwóm idipako, Godón bóktan nidi arrkrrudako akó tórrmendó nidi arrbündako!”
Pamkolpama Yesun Wirri Tulmilüm Yatop
(Metyu 12:38-42)
29 Pamkolpamab ngoroa oyakazan kwób tóbazelórr, Yesu bóktanórr wagó, “Ini lüólan pamkolpam kolaeanako. Zitülkus módóga, i kürü wirri tulmilüm atodako. A ibünkü darrü wirri tulmil tónggapórrón koke yarile, wata prropet Zonakazan ne wirri tulmila tómbapónórr. 30 Zonaka ne klama tómbapónórr, ene igó wirri tulmil yarilürr Ninebe wirri basirr pamkolpama amzyatóm wagó, oya God zirrsapónórr. Da darrpan ngarkwatódó, kürüka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab ne klama tómbapóne, ene igó wirri tulmil yarile ini lüólan pamkolpama amzyatóm wagó, kürü God zirrkapónórr.§Abün Godón Bukbóka wirri umul pama gyagüpi tótókdako ene wirri tulmilan küp módóga: Zona aüd ngürrüm wapian dupidü ngyabelórr. Dadan ngarkwatódó Yesu ta sab gapókdó aüd ngürrüm yarile.
Ngibürra gyagüpi tótókdako ene tulmilan küp módóga: Zona amgol yarilürr Ninebe pamkolpamdó. Dadan ngarkwatódó Yesu amgol yarilürr Zu pamkolpamdó. Zona 3:4 31 Ngaen, Syiba kwina*Syiba kwin wa Syiba kantrri ngakan warilürr, errkya Arrabia nege. Wa Zu kol koke warilürr. aibwóbdügabi katókórr king Solomonón ⌊wirri gyagüpitótók⌋ bóktan arrkrrum.1 King 10:1-10; 2 Krronikol 9:1-12 Da Godón Kot Ngürrdü, ene kola sab igósidi Godón obzek kwata zamngóle ini lüólan pamkolpampükü, da sab ibü kolae tonarr wató pupainirre. Tübarrkrru, Solomonkagabi darrü wirri ngi pam aini asine! E ia kürü wirri gyagüpitótók bóktan amkoman koke iade angundakla, Syiba kwinazan Solomonón wirri gyagüpitótók bóktan amkoman yangunürr? 32 Ngaen, Zonan nóma arrkrruóp Godón bóktan amgolde, Ninebe basirr pamkolpama Godka tübyalüngóp tibiób kolae tonarrdógabi.Zona 3:5 Da Godón Kot Ngürrdü, i sab igósidi Godón obzek kwata bórrónge ini lüólan pamkolpampükü, da sab ibü kolae tonarr idi pupainirre. Tübarrkrru, Zonakagabi darrü wirri ngi pam aini asine! E Godka byalüngüm koke iadeakla Ninebe basirr pamkolpamzan?
Ngibürra gyagüpi tótókdako ene tulmilan küp módóga: Zona amgol yarilürr Ninebe pamkolpamdó. Dadan ngarkwatódó Yesu amgol yarilürr Zu pamkolpamdó. Zona 3:4 31 Ngaen, Syiba kwina*Syiba kwin wa Syiba kantrri ngakan warilürr, errkya Arrabia nege. Wa Zu kol koke warilürr. aibwóbdügabi katókórr king Solomonón ⌊wirri gyagüpitótók⌋ bóktan arrkrrum.1 King 10:1-10; 2 Krronikol 9:1-12 Da Godón Kot Ngürrdü, ene kola sab igósidi Godón obzek kwata zamngóle ini lüólan pamkolpampükü, da sab ibü kolae tonarr wató pupainirre. Tübarrkrru, Solomonkagabi darrü wirri ngi pam aini asine! E ia kürü wirri gyagüpitótók bóktan amkoman koke iade angundakla, Syiba kwinazan Solomonón wirri gyagüpitótók bóktan amkoman yangunürr? 32 Ngaen, Zonan nóma arrkrruóp Godón bóktan amgolde, Ninebe basirr pamkolpama Godka tübyalüngóp tibiób kolae tonarrdógabi.Zona 3:5 Da Godón Kot Ngürrdü, i sab igósidi Godón obzek kwata bórrónge ini lüólan pamkolpampükü, da sab ibü kolae tonarr idi pupainirre. Tübarrkrru, Zonakagabi darrü wirri ngi pam aini asine! E Godka byalüngüm koke iadeakla Ninebe basirr pamkolpamzan?
Ilküp Büban Zyón Klama
(Metyu 5:15; 6:22-23)
33 “Darrü oloma zyón kla nóma setene, wa koke inike ó wa alóp lorodó koke ingrine. A wa kumngyindü emngyele, da pamkolpama kubó zyón eserre, i müótan kugupidü nóma barrbüne.Metyu 5:15; Mak 4:21; Luk 8:16 34 Marü ilküp büban zyón klame. Marü ilküp ziz nómadamli, marü dudu büb ugón wirri zyóndüma; a i tümün nómadamli, marü büb wata blaman tümündüma. 35 Da ma tai ngaka, marüka ne zyóne wata amkoman zyón ki yarilün a tümün koke. 36 Da módóga, marü dudu büb ne zyóndü nóma yarile, ó darrü poko ne tümündü babul nómada, sab blaman zyóna gwarrarrón yarile, wamaka marü zyón klama warri mapóne.”
Yesu Parrisi akó Mosesón Gida Umulbain Pamab Kolae Tonarr Pupo Ninóp
(Metyu 23:1-36; Mak 12:38-40)
37 Yesu bóktan nóma elakónórr, darrü Parrisia oya we ngyaunürr wankü alom; da wa wamórr, müótüdü bangrinürr, da nólgópe banomólórr alom. 38 Ene Parrisia arrkürrürr wa nóma esenórr igó wa, Yesu ta tang koke bagule alom, Zu pamkolpamab bókam tumtum ngarkwatódó. 39 Da Lod oyaka we bóktanórr wagó, “E Parrisia kap a kübül wata tumum poko bagul umulakla, a kugupidü e kari kolae is kokeakla! Akó yabü ubi wata abün elklaza do bainüma! 40 E gonggo pamakla! Büb tumum sopae nótó tónggapónórr, wa auma büb kugupi ta ia wató koke tónggapónórr? 41 A kübül kugupidü ne klamko, e elklaza-koke pamkolpam nülinam, da módóga, blaman kla ⌊tóman-koke⌋ kwarile yabünkü Godón ilküpdü.
42 “E ne Parrisiakla, sab Godón ngürsila tame yabüka! Zitülkus módóga, e ⌊wantent⌋ yabiób didiburr alo misan ngitan klamdógabi†misan ngitan kla: Yesu ini alo misan ngitan klambóka apón yarilürr: mint akó rue akó ngibürr elklaza. enan alióndakla Godón. A e pamkolpam dümdüm tonarre koke bangóndakla akó yabü ⌊moboküpdü ubi⌋ Godka babula. A e ma pamkolpam dümdüm tonarre ki bangón kwarila akó yabü moboküpdü ubi Godka ki kwarile, ezan wantent alióndakla.Lebitikus 27:30
43 “E ne Parrisiakla, sab Godón ngürsila tame yabüka! Zitülkus módóga, yabü ta ene wirri ubi pokoa wirri pamab mórran pokodó mórranóm mibü kwóbbazen müótüdü. Akó yabü ta inzan wirri ubi pokoa, pamkolpama yabü morroal ngürr bóktan nüliónórre pul basirrdü. 44 Sab Godón ngürsila tame yabüka! Zitülkus módóga, e wamaka gapókakla, pamkolpama koke ne kla basendako. Akó i ene gapók kwitana agóltagóldako, umul kókme igó, büdül muru aegako.”‡Gapókdóma büdül murua abündako. Mosesón gida-a igó bóktanórr wagó, Zu pamkolpama darrü kla koke ki yamurre, büdül muru ne klama amurr yarilürr (Bótang Peba 19:16). Ene klama ibü tómanpükü nirre Godón ilküpdü. I asen-koke gapók kwitana nóma ki agóltagól kwarilürr, i ene kla ki amurr kwarilürr umul-kókme. Dadan ngarkwatódó, Zu pamkolpama Parrisidügabi tikó apad kwarilürr, umul-kókme i kolae kwarilürr auma büb kugupidü.
45 Darrü Mosesón gida umulbain pama bóktan yalkomólórr wagó, “Umulbain Pam, ma ini poko nóma bóktandóla, ma ta kibü samupükü akrrandóla!”
46 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “E ne Mosesón gida umulbain pamakla, sab Godón ngürsila tame yabüka! Zitülkus módóga, e pamkolpam abün müp alióndakla abün gida tómbapónde ibü mamoanóm, i nabe amarrum ne kla kaindako.§Ma müsirrga ain bóktan 11:52 ngakanke. A e ma yabiób tang pyóm kubó kokean ingrinane ene müp kwit ainüm. 47 Sab Godón ngürsila tame yabüka! Zitülkus módóga, e prropetab gapók tómbapóndakla morroal obzeksyók bapónóm, prropet ngaen ne gapókdó urrbulürr - yabü abalbobatala nibiób okrralórr büdülümpükü. 48 Da ini poko tómbapónde, e igó poko okaka azazindakla wagó, e ubi baindakla yabü abalbobatala ne poko tómbapónóp: i prropet okrralórr, da e ibü gapók tómbapóndakla! 49 Ini zitülkusdü God tóba wirri gyagüpitótóke igó bóktanórr wagó, ‘Ka sab ibüka prropet akó ⌊apostol⌋ zirrnapónónómo; i ngibürr sab okrrale büdülümpükü akó ngibürr sab wirri müp nüliónórre.’ 50 Da ini lüólan pamkolpama sab müp idi ipüdórre prropetab óea ne tópkanónóp, ngaen tüpan zitüldügab, 51 tai Eibolón óedógab, kókó Zekarraean óea ne tópkanórr, ⌊alta⌋ akó ⌊Gyabi Bwób⌋, ibü aodó. Amkoman, ka yabü igó byaldóla, ini lüólan pamkolpama sab blaman müp idi ipüdórre!Bwób Zitül 4:8; 2 Krronikol 24:20-21
52 “E ne Mosesón gida umulbain pamakla, sab Godón ngürsila tame yabüka! Zitülkus módóga, e kwat murrnausnarre Godónbóka umul bainüm. E yaib ene kwat koke mamoan kwarilnürrü akó ene pamkolpam, ene kwat mamoanóm nidi kain kwarilürr, e ibü nürrmatnarre!”*Mosesón gida umulbain pama pamkolpam abün kari-kari gida bóktan poko nüliónónóp. Olgabi nabe yarilürr Godónbóka umul bainüm.
53 Yesu ene poko nóma amgatórr, ene tonarrdógab Mosesón gida umulbain pam akó Parrisia oyaka ngürsilpükü bóka bamgünüm bainóp akó oya abün elklazabkwata amtinüm we bainóp. 54 I akyan kwarilürr oya amiógüm oya bóktandógabi.
*11:15 Be-elzebul satanian darrü ngia.
11:16 Metyu 12:38; 16:1; Mak 8:11
†11:22 Ini alap-alap bóktana. Oya küp módóga: arüng pam satanie, wirri arüngan pam ma Yesu-e. Yesu satani ngaen ut-ut yónürr, da oya arüng kolae samu amanóm satanidügab koke tótókda, a Godkagabi tótókda.
‡11:23 Yesu pamkolpam Godka amarrubóka ikikda.
§11:30 Abün Godón Bukbóka wirri umul pama gyagüpi tótókdako ene wirri tulmilan küp módóga: Zona aüd ngürrüm wapian dupidü ngyabelórr. Dadan ngarkwatódó Yesu ta sab gapókdó aüd ngürrüm yarile. Ngibürra gyagüpi tótókdako ene tulmilan küp módóga: Zona amgol yarilürr Ninebe pamkolpamdó. Dadan ngarkwatódó Yesu amgol yarilürr Zu pamkolpamdó.
*11:31 Syiba kwin wa Syiba kantrri ngakan warilürr, errkya Arrabia nege. Wa Zu kol koke warilürr.
11:31 1 King 10:1-10; 2 Krronikol 9:1-12
11:33 Metyu 5:15; Mak 4:21; Luk 8:16
†11:42 misan ngitan kla: Yesu ini alo misan ngitan klambóka apón yarilürr: mint akó rue akó ngibürr elklaza.
11:42 Lebitikus 27:30
‡11:44 Gapókdóma büdül murua abündako. Mosesón gida-a igó bóktanórr wagó, Zu pamkolpama darrü kla koke ki yamurre, büdül muru ne klama amurr yarilürr (Bótang Peba 19:16). Ene klama ibü tómanpükü nirre Godón ilküpdü. I asen-koke gapók kwitana nóma ki agóltagól kwarilürr, i ene kla ki amurr kwarilürr umul-kókme. Dadan ngarkwatódó, Zu pamkolpama Parrisidügabi tikó apad kwarilürr, umul-kókme i kolae kwarilürr auma büb kugupidü.
§11:46 Ma müsirrga ain bóktan 11:52 ngakanke.
11:51 Bwób Zitül 4:8; 2 Krronikol 24:20-21
*11:52 Mosesón gida umulbain pama pamkolpam abün kari-kari gida bóktan poko nüliónónóp. Olgabi nabe yarilürr Godónbóka umul bainüm.