10
Yesun Tóba 12 ⌊Apostol⌋ Irrbünürr
(Mak 3:13-19; Luk 6:12-16)
1 Yesu tóba 12 umulbain olmal tóbaka ngibaunürr. Wa ibü balngomól arüng nókyenóp kolae samu amanóm ó pamkolpam dólóng byónüm blaman tibiób wirri a kari azidüdügab. 2 Ene 12 apostolab ngi módógako: ngaen-gógópan Saemon (akó ngiliarrón Pita), solkwat oya narezoret Endrru, Zeims akó oya zoret Zon, Zebedin olom nis nidi namülnürri, 3 Pilip, Barrtolomyu, Tomas, Metyu, taks mani dakabain pam nótó yarilürr, akó darrü Zeims, Alpeiusün olom nótó yarilürr, Tadeius, 4 akó darrü Saemon, ngaen Zilot*Zilot ngian küp aprrapórr nisamli. Ngibürr Godón Bukbóka wirri umul pam igó bóktandako wagó, wa ngaen gazirr pam yarilürr. Ene tonarrdó, Zilot pama Rrom pamkolpam, ene bwób nidi ngakan kwarilürr, amkoman alzizi boman kwarilürr. Ngibürra ibükagab gazirr tómbapónónóp Rrom pamkolpampükü.
Ngibürr Godón Bukbóka wirri umul pama ma igó bóktandako wagó, ene Zilot ngi, oya küp módóga: wa gum-koke, tae bamgün pam yarilürr. Darrü ngi ma Patrriot. pam nótó yarilürr, dómdóm ma Zudas Iskarriot, Yesun sab nótó ingrine wirri ngi pamab tangdó.
Ngibürr Godón Bukbóka wirri umul pama ma igó bóktandako wagó, ene Zilot ngi, oya küp módóga: wa gum-koke, tae bamgün pam yarilürr. Darrü ngi ma Patrriot. pam nótó yarilürr, dómdóm ma Zudas Iskarriot, Yesun sab nótó ingrine wirri ngi pamab tangdó.
Yesun Tóba 12 Umulbain Olmal Zirrnapónóp
(Mak 6:7-13; Luk 9:1-6)
5 Yesu tóba ini 12 umulbain olmal solkwat zirrnapónóp zagetóm. Ngaen-gógópan wa ikik bókrran yarilürr tibiób zagetankwata wagó, “Zu-koke nidipako, e ibü bwób órdóbóna tótókgu. Akó ⌊Samarria⌋ pamkolpamab wirri basirrdü ta inzan. 6 A e wata sab Isrrael Müótüdü pamkolpamdó ogobke, zitülkus i Godón bamrükürrün ⌊sipako⌋. 7 E sab ola nóma ogobo, da ini bóktan amgolamke magó, ‘Godón Balngomóla minggüpanandó kuri tame!’Luk 10:4-12 8 Azid pamkolpam dólóng nyólamke, ursilünke büdül pamkolpam, kolae sopae azid nidi balmildako dólóng nyólamke, akó kolae samu zomalónke. E ini arüng popa yazebane, darrem babul; e ta popa inzan gail kwarilo. 9 E ⌊gold⌋, ⌊silba⌋, akó kopa mani amarrugu yabiób pam alópdó. 10 Akó ngibürr kla amarrugu yabiób agóltagólde: angasangap angón alóp, ngibürr mórrkenyórr, ngibürr wapórdó bamel kla, akó tupuru. Zitülkus módóga, zaget paman dümdüm asine tóba alo kla azebóm ibükagab, nibiób tangbamtinda.1 Korrint 9:14; 1 Timoti 5:18
11 “E wirri basirrdü ó kari basirrdü nóma barrbuno, basirr kolpam nümtinamke morroal tonarr olom nótóke. E wata oyaka bamilke, kókó e ene basirr sab amgütane. 12 E müótüdü nóma barrbuno, da bóktónamke magó, ‘Paud asi ki yarilün ini müótüdü!’ 13 Ene müót kolpama yabü ne morroal nóma nóserre, ene paud wata ibüka ki yarilün. A i yabü ne morroal koke nóma nóserre, ene pauda yabüka ki tolkomól. 14 Müótüdü pamkolpam ó basirr pamkolpama yabü ne morroal tonarre koke nóma yazebrre akó yabü bóktan koke nóma arrkrru kwarile, ene basirr amgütamke, wapórdó buru we bainamke.Apostolab Tórrmen 13:51 15 Ka yabü amkoman poko byaldóla: Godón Kot Ngürrdü, wa sab Sodom akó Gomorra†Sodom akó Gomorra pamkolpam kari kolae pamkolpam koke kwarilürr. God ibü nis basirr nis uri kolae nyónürr (Bwób Zitül 19:24-25). A i Zidbain Pam Yesunbóka akó Godón Kingzan Balngomólankwata koke barrkrrurr wirri basirr pamkolpam ⌊kolaean darrem⌋ nókyerre. A wa ma ini basirr pamkolpam tai wirrian kolaean darrem nókyerre.Metyu 11:24
Godón Pamkolpam Sab Akrranóm Nangónórre
(Mak 13:9-13; Luk 21:12-17)
16 “E tübarrkrru! Ka yabü zirrbapóndóla arüng-koke sipzan wirri nurr ume‡wirri nurr ume, Mórrke-mórrke módóga: wolves. ngorodó. E umul-umul ngyaben kwarilo gwarzan.§gwarzan: Zu pamkolpama gwar igó ngakan kwarilürr, wa ⌊wirri gyagüpitótók⌋ akó umul-umul ngyaben klama. Sorazan güblang orrngoroda, wa inzan ngyabenda. Akó e ta nurre póyaezan kwarilo: wa kolae tonarr koke tómbapónda.Luk 10:3 17 E umul-umul kwarilünke pamab gum. I yabü sab wirri pamab tangdó urrbule kotóm. I yabü sab karrkukus sye-i ola nyólnórre tibiób kwóbbazen müótüdü.Mak 13:9-11; Luk 12:11-12; 21:12-15 18 Kürübókamde i sab yabü imarrunórre gabena akó king, ibü obzek kwata, kürükwata Morroal Bóktan amgolóm ibüka akó Zu-koke nidipako. 19 I sab yabü wirri pamab tangdó nóma urrbule kotóm, e gyakolaegu e sab iazan bóktónane akó e sab ia poko bóktónane. Zitülkus módóga, ene tonarrdó Godón Samua yabü bóktan wató nülirre bóktanóm. 20 Zitülkus módóga, yabü kubó ne bóktan yarile, yabü yabióbankagab koke yarile. Ene bóktana sab yabü Aban Samudügab tame, yabü ulitüdügabi ne bóktan yarile.
21 “Pamkolpama sab tibiób zonaretal wirri pamab tangdó urrbule büdüldü arrbünüm, akó abala ta sab dadanzan kairre tibiób olmaldó. Olmala sab tibiób aipalabaldó bóka bamgün kwarile akó ibü ta sab inzan wirri pamab tangdó urrbule büdüldü arrbünüm.Mak 13:12; Luk 21:16 22 Blaman pamkolpama yabü sab alzizi zomale, zitülkus e kürü mamoandakla. A kürü amkoman angunüm karrkukus nótó zamngólda kókó blakón tonarrdó, God sab oya zid ine.Metyu 24:9, 13; Mak 13:13; Luk 21:17 23 Yabü wirri müp nóma alión korale ene basirrdü, olgabi busuamke ama darrü basirrdü. Zitülkus módóga, ka yabü amkoman poko byaldóla: e sab koke elakónane Godón Morroal Bóktan büdrrat Isrraelóm blaman ne wirri basirrdü kókóta ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab akó tüpdü nóma tolkomolo.
24 “Umulbain olom wirri kokea tóba umulbain pamdógabi, akó ⌊leba zaget olom⌋ wirri kokea tóba wirri pamdógabi.*Yesu alap-alap tóbakwata akó tóba umulbain olmalabkwata bóktanórr.Luk 6:40; Zon 13:16; 15:20 25 Umulbain oloman gaodóma tóba umulbain pamzan bainüm, oya ubi koke ki yarile tóba umulbain pam arrgrratóm. Leba zaget paman gaodóma tóba wirri pamzan bainüm, oya ubi koke ki yarile tóba wirri pam arrgrratóm. Da ene ta inzana: müót olom Be-elzebulbóka†Be-elzebul satanian darrü ngia. Yesu akó alap-alap tóbakwata akó tóba umulbain olmalabkwata bóktanórr: Yesu wa müót oloma; müótan kolpam umulbain olmalako. ngilian kwarilürr, da tóba müótan kolpam sab ma amkoman kolaean ngi basil kwarile!Metyu 9:34; 12:24; Mak 3:22; Luk 21:17
Mi Wata Godón Gum Kwarilo, Pamab Koke
(Luk 12:2-7)
26 “We zitülkusdü, e inzan pamkolpamab gum koke koralo. Blaman ngablaorrón ne elklazako errkya, sab ma ngabratórrón kwarile, ó blaman barrón ne elklazako, sab amarrón kwarile panzedó.Mak 4:22; Luk 8:17 27 Ka yabüka ne poko bóktandóla tümündü, ene dadan poko sab akó ngürr zyóndü amgolamke. Ka yabü güblang küpande ne bóktan nókyenónóma, e sab mórrkakakdógabi amgolamke.‡mórrkakakdógabi amgol: Yesun ngyaben tonarrdó, Isrrael kantrridü, müótab taptap mórrkakak kwarilürr. Umul-umulan ngibtan bóktan müót mórrkakakdógabi amgolnóp, elklaza bumióg bwób kabedó. 28 Da e ibü gum bangón-gu, büb nidi amkaldako. I ma gaodó kokeako samu amkalóm. A e Godón gum koralo, zitülkus oya arüng asine büb a samu ⌊metat bólmyan urdü⌋ agasilüm. 29 Ia pamkolpama kubó nis kari póyae§kari póyae, Mórrke-mórrke módóga: sparrow. nis darrpan kari mani küpi koke nümigórre? A yabü Ab wa umula, darrüpa tüpdü nóma tupe! 30 Yabü órrngóen ta blaman bótangórrónako. God blaman kla umula yabükwata. 31 Da e wa igósidi gumgu, zitülkus e Godón ilküpdü wirrianakla abün kari póyaepókaldógab!
Yesun Alpin-gu Pamab Obzek Kwata
(Luk 12:8, 9)
32 “Tóba pamab obzek kwata nótó nóma pupo baile igó, ‘Ka Yesunla,’ ka ta sab oya dadanzan pupaino kólba kwitüm Aban obzek kwata igó, ‘Wa kürüne.’ 33 A kürü nótó nóma kalpine pamkolpamab obzek kwata, ka ta sab oya yalpino kólba kwitüm Aban obzek kwata.2 Timoti 2:12
Yesu Paud Ódódóm Koke Tamórr, Wa Gazirr Turrik Sidódürr
(Luk 12:51-53; 14:26-27)
34 “E igó gyagüpitótókgu igó, ka wata tamórró paud ódódóm ini tüpan pamkolpamdó! Koke, ka wa paud koke sidódürrü, ka wa gazirr turrik sidódürrü!*Ini bóktanan küp módóga: Kürübókamde pamkolpama sab gazirr korale. 35 Ka ugósüm tamórró, sab ini klama tómbapónórre: siman oloma sab tóba ab bóka bamgün yarile. Óp oloma sab tóba aipdü bóka bamgün warile. Kolalkota ta tóba kolalkotódó bóka bamgün warile. 36 Kürübókamde, paman tóbanan müótan kolpam, sab tai oyaka bóka bamgün idi korale.Maeka 7:6
37 “Nadü oloman ⌊moboküpdü ubi⌋ wirria tóba ab akó aipdü, a inzan wirri moboküpdü ubi babula kürüka, wa ngarkwatódó kokea kürü mamoanóm. Nadü paman moboküpdü ubi wirria tóba siman olom akó ngul olomdó, a inzan wirri moboküpdü ubi babula kürüka, wa ngarkwatódó kokea kürü mamoanóm. 38 Ubi-koke nótóke tóba krros bügasilüm akó kürü solkwat akyanóm,†krros bügasil wa igóbóka apónda igó, ma koke bangono azid aengóm akó nurrótókóm Yesun mamoandógabi. wa ngarkwatódó kokea kürü wapór omkor mamoanóm.Metyu 16:24; Mak 8:34; Luk 9:23 39 Nadü olom ubi yarile tóba tüpan arról zürük amiógüm, wa sab tóba ⌊ngarkwat-koke arról⌋ imrüke. A nadü oloma sab tóba tüpan arról imrüke kürübókamde, wa sab tóba ngarkwat-koke arról esene.Metyu 16:25; Mak 8:35; Luk 9:24; 17:33; Zon 12:25
Godón Pamkolpamab Darrem Asine
(Mak 9:41)
40 “Yabü morroal tonarre nótó nóma azebda, enta igósa, wa kürü morroal tonarre apadóda. Ó kürü morroal tonarre nótó nóma apadóda, enta igósa, wa Godón morroal tonarre apadóda, kürü nótó zirrkapónórr.Mak 9:37; Luk 9:48; 10:16; Zon 13:20 41 Prropet morroal tonarre nótó nóma apadóda, zitülkus ene wa prropeta, wa sab prropetan darrem ipüde. Akó dümdüm ngyaben pam morroal tonarre nótó nóma apadóda, zitülkus ene wa dümdüm ngyaben pama, wa sab ta dümdüm ngyaben paman darrem ipüde. 42 Ka yabü amkoman poko byaldóla: popa kolpam wata enan gübarr nae nótó nóma nókyerre anónóm, zitülkus i kürü mamoan olmalako, ene oloma sab tóba darrem kla kokean arene.”
*10:4 Zilot ngian küp aprrapórr nisamli. Ngibürr Godón Bukbóka wirri umul pam igó bóktandako wagó, wa ngaen gazirr pam yarilürr. Ene tonarrdó, Zilot pama Rrom pamkolpam, ene bwób nidi ngakan kwarilürr, amkoman alzizi boman kwarilürr. Ngibürra ibükagab gazirr tómbapónónóp Rrom pamkolpampükü. Ngibürr Godón Bukbóka wirri umul pama ma igó bóktandako wagó, ene Zilot ngi, oya küp módóga: wa gum-koke, tae bamgün pam yarilürr. Darrü ngi ma Patrriot.
10:10 1 Korrint 9:14; 1 Timoti 5:18
10:14 Apostolab Tórrmen 13:51
†10:15 Sodom akó Gomorra pamkolpam kari kolae pamkolpam koke kwarilürr. God ibü nis basirr nis uri kolae nyónürr (Bwób Zitül 19:24-25). A i Zidbain Pam Yesunbóka akó Godón Kingzan Balngomólankwata koke barrkrrurr
‡10:16 wirri nurr ume, Mórrke-mórrke módóga: wolves.
§10:16 gwarzan: Zu pamkolpama gwar igó ngakan kwarilürr, wa ⌊wirri gyagüpitótók⌋ akó umul-umul ngyaben klama. Sorazan güblang orrngoroda, wa inzan ngyabenda.
10:17 Mak 13:9-11; Luk 12:11-12; 21:12-15
10:22 Metyu 24:9, 13; Mak 13:13; Luk 21:17
*10:24 Yesu alap-alap tóbakwata akó tóba umulbain olmalabkwata bóktanórr.
10:24 Luk 6:40; Zon 13:16; 15:20
†10:25 Be-elzebul satanian darrü ngia. Yesu akó alap-alap tóbakwata akó tóba umulbain olmalabkwata bóktanórr: Yesu wa müót oloma; müótan kolpam umulbain olmalako.
10:25 Metyu 9:34; 12:24; Mak 3:22; Luk 21:17
‡10:27 mórrkakakdógabi amgol: Yesun ngyaben tonarrdó, Isrrael kantrridü, müótab taptap mórrkakak kwarilürr. Umul-umulan ngibtan bóktan müót mórrkakakdógabi amgolnóp, elklaza bumióg bwób kabedó.
§10:29 kari póyae, Mórrke-mórrke módóga: sparrow.
*10:34 Ini bóktanan küp módóga: Kürübókamde pamkolpama sab gazirr korale.
10:36 Maeka 7:6
†10:38 krros bügasil wa igóbóka apónda igó, ma koke bangono azid aengóm akó nurrótókóm Yesun mamoandógabi.
10:38 Metyu 16:24; Mak 8:34; Luk 9:23
10:39 Metyu 16:25; Mak 8:35; Luk 9:24; 17:33; Zon 12:25
10:40 Mak 9:37; Luk 9:48; 10:16; Zon 13:20