12
Yesu ⌊Sabadan⌋ Loda
(Mak 2:23-28; Luk 6:1-5)
1 Wirri ngarkwat babul, Yesu tóba umulbain olmalpükü Sabad ngürrdü ⌊wit⌋ apapana tótók yarilürr. Oya umulbain olmal aloa nóma yazebórr, da wit küp we zulkulóp, da alokü ogoblórr.*Ene tonarr, Zu pamkolpamab gida asi yarilürr, pama alo büdül nóma ki yarile kwatana agólde, oya dümdüm asi yarile ngibürr wit küp alom darrü apapdógab.Duterronomi 23:25 2 Parrisia nóma esenóp, i Yesuka we bóktónóp wagó, “Ngaka! Marü umulbain olmala darrü zaget tónggapóndako, gyabi ne klame Sabad ngürrandó!”
3 Yesu ibüka we bóktanórr wagó, “E ia koke kuri etóngarre Godón Wibalómórrón Bóktandó, Deibid ne kla tónggapónórr, we tonarr, wa tóba pam kopopükü alom nóma yarilürr?1 Samuel 21:1-6 4 Wa Godón ⌊Palae Müótüdü⌋ bangrinürr, da prrista ne gyabi brred urrbulürr Godón obzek kwata, tóba pampükü we elorr! Wa ne gyabi yarilürr alom, Mosesón gida ngarkwatódó, i we kla elop.†Prristab blaman udaizan zaget yarilürr, brred arrbünüm Godón Palae Müótüdü. Darrü ⌊singüldü prrista⌋ ene brred Deibidün iliónürr. Oya ngi Abyatarr yarilürr (Mak 2:26). Mosesón gida ngarkwatódó, wata dümdüm ibü yarilürr ene brred alom, prrist nidi kwarilürr.Lebitikus 24:9 5 Akó e ia koke etóngarre Mosesón gida wagó, blaman Sabad, prrista zagetódako, da i ta Sabad gida alkamüldako? Da ene ma ugón iada? Godón ilküpdü, i ugón darrü kolae koke tónggapóndako.Bótang Peba 28:9-10 6 Ka yabü igó byaldóla, ini pokodó pam asine wirrian nótóka ⌊Godón Gyabi Müótüdügabi⌋!‡Yesu tóbabóka apón yarilürr. 7 Godón Buka igó bóktanda wa, ‘Kürü ubi inzanóma, e wata ⌊urdü amsel lar⌋ koke simarruane, a e ta gyaur kwarilo pamkolpamdó.’Metyu 9:13; Oseya 6:6 E ne tai ini bóktanan küp umul nóma ki kwarila, e ibükwata, kolae-babul nibióbko, koke ki bóktónane igó, i kolae tonarr kuri tómbapórre. 8 Zitülkus módóga, ka Pamkolpamab Olomzanla, ka Sabadan Lodla.”§Sabadan Lod, oya küp módóga: Sabadan Wirri Pam. Oyakama tónggapónóm ubi bainda Sabad ngürrdü.
Tang Bidal Pam
(Mak 3:1-6; Luk 6:6-11)
9 Yesu ene wit apap amgatórr, ama darrü ⌊Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü⌋ bangrinürr. 10 Da módóga, ola darrü pam yarilürr, tutul tang bidal akó sarrpi airrün. Ngibürr Parrisiab ubi yarilürr Yesun kotóm ain bóktan amanóm tóba bóktan tulmildügabi. Da i we imtinóp wagó, “Mibü gidadógab ia taia Sabad ngürrdü pam dólóng ainüm?”
11 Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “Yabü darrüpan ne ⌊sip⌋ nóma yarile, da kukurru kugupidü nóma aupe Sabad ngürrdü, ia ma ene kugupidügab koke irruno, ama kwitüdü sigasilo? Amkoman, ma ma kubó büsai-büsai arruanóm wamo.Luk 14:5 12 Da pam wa kari kla kokea sipdügabi. Módóga, mibü gidadógab wa taia morroal tónggapónóm Sabad ngürrdü.” 13 Da wa ene pam we yalórr wagó, “Moba tang ugó adrrat.”
Wa adrratórr, da oya tanga tóba gaodó alkomólórr, tai we bainürr darrü tangzan. 14 Parrisia kwóbbazen müót amgütóp, Yesun amkal bóktan we ingrinóp.
Yesu, Godón Zaget Pam
15 Yesu umul yarilürr wagó, Parrisia oya amkal bóktan tónggapón kwarilürr, da ene poko we amgatórr. Abün pamkolpama oyaka we zutalórr. Wa blaman azid is we dólóng nyónónóp, 16 da ibü arüng bóktan we nókyenóp wagó, “Ngibürr büzazilgu ka nótókla.” 17 Yesu blaman ini poko igósidi tómbapónórr, Lodón bóktan küppükü ainüm, wa prropet Aesayaka ne poko bóktanórr pamkolpamdó adrratóm wagó,
18 “Ngakónam, ini kürü zaget pame, ka noan ipadórró,
ka noaka ubila akó ka noan bagürdóla.
Ka sab oyaka kólba Samu ingrino,
akó wa sab kürü dümdüm ngyabenankwata bóktan wató ayole ibüka, Zu-koke nidipko.
19 Wa sab koke ongyal akó taegwarr yarile.
Pamkolpama oya sab wirri arüngi bóktande koke arrkrru kwarile kwatódó.
20 Wa sab koke alkamüle arrngür-arrngür surpid,
akó ne zyón klaman zyóna kari bainda, wa sab koke itamüne,*Ini bóktanan küp módóga: Wa sab gyaur yarile taiwan arüng-koke kolpamdó, akó sab zao-zao yarile dam kolpamdó.
kókó wa sab kolae errgrróte tóba dümdüm balngomóle.
21 Zu-koke nidipko, i sab oya amkoman yangurre tibiób zid bainüm.”Aesaya 42:1-4
Yesu akó Be-elzebul
(Mak 3:20-30; Luk 11:14-23)
22 Da ngibürr kolpama Yesuka pam ugón sidüdóp. Wa ilküküp murrbausürrün akó koke bóktan yarilürr, zitülkus oya büb kugupidü kolae samu asi yarilürr. Yesu ene pam we dólóng yónürr, wa igósidi bóktanóm bainürr akó ilküp nisa we bamgorri. 23 Ene dudu pamkolpamab ngoroa gübarirr aengóp. I tibiób we bamtinónóp wagó, “Ia ini aprrapórr ⌊Deibidün Olome⌋?”
24 Parrisia nóma barrkrrurr inikwata, tibióbka we bóktanónóp wagó, “Wata kolae samuab singüldü pam Be-elzebul†Be-elzebul satanian darrü ngia. nótóke, ini pam ene arüng wató akyanda kolae samu amanóm.”Metyu 9:34; 10:25
25 Yesu ibü gyagüpitótók umul bainürr, da wa ibüka we bóktanórr wagó, “Darrü kingan balngomól bwób pamkolpama tibiób nóma bürrgrrütórre, tibióbka bóka bamgünüm, ibü bwóba sab kolae baine. Ne wirri basirr ó müót pamkolpama tibiób nóma bürrgrrütórre, i sab myamem dabyórrün koke kwarile. 26 Da ene ta inzana, satania ne darrü tóba kolae samu nóma amanike pamdógab, i ene tibiób kuri bürrgrrüti. Da satanian balngomóla sab myamem koke zamngóle, da oya arünga ta sab igósidi we blakóne. 27 A ka kolae samu ne Be-elzebulün arüngi nóma amandóla, da yabüka nidi atandako, i ma kolae samu noan arüngi amandako? Ini zitülkusdü i sab yabü igó zaz nirre wagó, e obaedakla e nóma bóktandakla wagó, ka kolae samu Be-elzebulün arüngi amandóla. 28 A ka kolae samu amandóla Godón Samuan arüngdügabi. Akó ini klama igó poko okaka amzazilda wagó, Godón Kingzan Balngomóla yabüka kuri tame.
29 “Ka akó igó bóktono: darrü pam gaodó kokea arüng paman‡Ini alap-alap bóktana. Ene darrü pam Yesu-e. Ene arüng pam satania. Yesu ini kla tónggapóne, wa pamkolpam nóma zid nirre satanian tangdógabi. müótüdü popa bangrinüm, oya elklaza azebóm. Ngaen-gógópan wa ene arüng pam sye-i amróke, da ene kakóm oya müót igósidi amkene, oya elklaza azebóm.
30 “Kankü koke nótóke, wa kürüka bóka bamgünda. Akó kankü pamkolpam koke nótó dakasuda, wa arngenda.§Yesu pamkolpam Godka amarrubóka ikikda.Mak 9:40 31 Da we zitülkusdü, ka yabü igó byaldóla, God sab kolpamab blaman kolae tonarr norrgorre akó ne kolae poko bóktandako Godónkwata. A kolae poko nótó bóktanda Godón Samuankwata, God sab oya ene kolae tonarr kokean arrgone. 32 Nadü oloma ne kolae bóktan akyanda kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, God sab arrgone. A nadü oloma ne kolae bóktan akyanda Godón Samu, sab koke arrgone, errkya ini tüpdü akó elnga tüpdü.Luk 12:10
Nugup akó Tóba Küp
(Luk 6:43-45)
33 “Morroal küp azebóm, marü morroal nugup warile. Marü ne kolae nugup nóma warile, marü sab alo-koke küp müline. Ma kubó nugup tóba küpdügabi omzyeto, wa ne tonarr küp waondo.*Morroal pam, wa morroal nugupzana, akó morroal küp, oya morroal tórrmen tulmilako.Metyu 7:20 34 E blaman kolae balóng gwarab kupoakla! E morroal poko ia bóktónane, zitülkus e kolaeakla! Darrü oloman taea we poko bóktanda, oya moboküpdü ne klame.Metyu 3:7; 15:18; 23:33; Luk 3:7; 6:45 35 Morroal oloma tóba morroal gyagu müótüdügabi wa morroal elklaza amarruda. Kolae oloma tóba kolae gyagu müótüdügabi wa kolae elklaza amarruda.†Ini alap-alap angrirrüna; gyagu müót paman moboküpa akó gyagüpitótóka, elklaza paman tórrmenako.
36 “Ka yabü igó byaldóla, Godón Kot Ngürrdü, blaman pamkolpama sab tibiób küp-koke bóktan poko pupo wyóle Godka. 37 Moba bóktandógabi God marü sab ⌊dümdüm tonarr⌋ olomóm mine, ó moba bóktandógabi God marü sab ⌊kolaean darrem⌋ mókyene.”
Yesu Aebóka Bangónórr ⌊Wirri Tulmil⌋ Okaka Amzazilüm
(Mak 8:11-12; Luk 11:29-32)
38 Da ngibürr Mosesón gida umulbain pam akó Parrisia Yesuka we bóktónóp wagó, “Umulbain Pam, ma kibünkü darrü wirri tulmil kóbó tónggapó, da ki kubó eserre, marü arüng ia amkoman Godkagabia.”Metyu 16:1; Mak 8:11; Luk 11:16
39 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “Ini lüólan pamkolpam kolaeanako akó i Godón amkoman koke angundako, zitülkus i wirri tulmilüm atodako. A ibünkü darrü wirri tulmil tónggapórrón koke yarile, wata prropet Zonakazan ne wirri tulmila tómbapónórr.Metyu 16:4; Mak 8:12 40 Zona aüd ngürr akó aüd irrüb wirri wapian dupidüzan ngyabenórr,Zona 1:17 da ka, Pamkolpamab Olom nótókla, ta sab aüd ngürr akó aüd irrüb inzan amono auma tüp kugupidü. 41 Ngaen, Zonan nóma arrkrruóp Godón bóktan amgolde, Ninebe wirri basirr pamkolpama Godka tübyalüngóp tibiób kolae tonarrdógabi.Zona 3:5 Da Godón Kot Ngürrdü, i sab igósidi Godón obzek kwata bórrónge ini lüólan pamkolpampükü, da sab ibü kolae tonarr idi pupo nirre. Tübarrkrru, Zonakagabi darrü wirri ngi pam aini asine! E Godka byalüngüm koke iadeakla Ninebe basirr pamkolpamzan? 42 Ngaen, Syiba kwina‡Syiba kwin wa Syiba kantrri ngakan warilürr, errkya Arrabia nege. Wa Zu kol koke warilürr. aibwóbdügabi katókórr king Solomonón ⌊wirri gyagüpitótók⌋ bóktan arrkrrum.1 King 10:1-10; 2 Krronikol 9:1-12 Da Godón Kot Ngürrdü, ene kola sab igósidi Godón obzek kwata zamngóle ini lüólan pamkolpampükü, da sab ibü kolae tonarr wató pupainirre. Tübarrkrru, Solomonkagabi darrü wirri ngi pam aini asine! E ia kürü wirri gyagüpitótók bóktan amkoman koke iade angundakla, Syiba kwinazan Solomonón wirri gyagüpitótók bóktan amkoman yangunürr?
Kolae Samua Nóma Alkomólda
(Luk 11:24-26)
43 “Kolae samua nóma burruanda pamdógab, wa agóltagóldase nae-koke bwóbdüma, ngón ngagón bwób byamkünkü. Wa darrü koke nóma asenda, 44 wa tóbaka bóktanda wagó, ‘Ka ma alkomóldóla ka ne müót amgatórró.’§müót wa alap-alap paman bübbóka apónda. Wa nóma abzilda ene müótüdü, wa popa yuógan, morroal pabzaurrün akó ngarkwatódó asenda. 45 Wa tótókda, da ngibürr 7 amkoman kolaean samu we amarruda. I blamana ene müótüdü we barrbündako ola ngyabenóm. Da ene tonarrdó ene pam ugón ma tai kolaean pokodóma ngaensingülan pokodógabi. Da ene sab inzan pokoa tómbapónórre ini kolae lüólan pamkolpamdó.”
Yesun Aip akó Zoretal
(Mak 3:31-35; Luk 8:19-21)
46 Yesuzan bóktan yarilürr pamkolpamab ngorodó, da módóga oya aip akó zoretala ugón togobórr. I pulkakak bórranglórr. Ibü ubi oyaka bóktanóm yarilürr. 47 Darrü oloma oya we izazilürr wagó, “Yazil, marü aip akó zoretal bórrangde módógako kalkuma. Ibü ubi marüka bóktanóma.”
48 Yesu ene pamdó bóktan we yalkomólórr wagó, “Kürü aip ia tai nótóko? Akó kürü zoretal ia tai nidipako?” 49 Da tang we idódürr tóba umulbain olmaldó, da bóktanórr wagó, “Ngakónam, ini kürü aip akó zoretalako! 50 Zitülkus módóga, kürü kwitüm Aban ubi ne nótó tómbapónda, wa kürü zorete, ó wa kürü bólbóto, akó wa kürü aipo.”
*12:1 Ene tonarr, Zu pamkolpamab gida asi yarilürr, pama alo büdül nóma ki yarile kwatana agólde, oya dümdüm asi yarile ngibürr wit küp alom darrü apapdógab.
12:1 Duterronomi 23:25
12:3 1 Samuel 21:1-6
†12:4 Prristab blaman udaizan zaget yarilürr, brred arrbünüm Godón Palae Müótüdü. Darrü ⌊singüldü prrista⌋ ene brred Deibidün iliónürr. Oya ngi Abyatarr yarilürr (Mak 2:26).
12:5 Bótang Peba 28:9-10
‡12:6 Yesu tóbabóka apón yarilürr.
12:7 Metyu 9:13; Oseya 6:6
§12:8 Sabadan Lod, oya küp módóga: Sabadan Wirri Pam. Oyakama tónggapónóm ubi bainda Sabad ngürrdü.
*12:20 Ini bóktanan küp módóga: Wa sab gyaur yarile taiwan arüng-koke kolpamdó, akó sab zao-zao yarile dam kolpamdó.
12:21 Aesaya 42:1-4
†12:24 Be-elzebul satanian darrü ngia.
‡12:29 Ini alap-alap bóktana. Ene darrü pam Yesu-e. Ene arüng pam satania. Yesu ini kla tónggapóne, wa pamkolpam nóma zid nirre satanian tangdógabi.
§12:30 Yesu pamkolpam Godka amarrubóka ikikda.
*12:33 Morroal pam, wa morroal nugupzana, akó morroal küp, oya morroal tórrmen tulmilako.
12:34 Metyu 3:7; 15:18; 23:33; Luk 3:7; 6:45
†12:35 Ini alap-alap angrirrüna; gyagu müót paman moboküpa akó gyagüpitótóka, elklaza paman tórrmenako.
12:38 Metyu 16:1; Mak 8:11; Luk 11:16
‡12:42 Syiba kwin wa Syiba kantrri ngakan warilürr, errkya Arrabia nege. Wa Zu kol koke warilürr.
12:42 1 King 10:1-10; 2 Krronikol 9:1-12
§12:44 müót wa alap-alap paman bübbóka apónda.