9
Yesu Tóba 12 Umulbain Olmal Zirrnapónóp
(Metyu 10:5-15; Mak 6:7-13)
1 Yesu tóba 12 umulbain olmal darrpan pokodó ngibaunürr. Wa ibü wirri arüng akó dümdüm nókyenóp blaman kolae samu amanóm akó azid alakónóm. 2 Olgabi wa ibü zirrnapónóp pamkolpamdó amgolóm Godón Kingzan Balngomólankwata akó azid pamkolpam dólóng bainüm. 3 Wa ngaen-gógópan bóktanórr ibüka wagó, “Yenkü darrü kla ódódgu ini agólde: tupuru, angasangap angón alóp, alo kla, mani, akó ngibürr mórrkenyórr. 4 E ne müótüdü barrbuno, wata ola bamilke, kókó e ene basirr sab amgütane. 5 Pamkolpama yabü ne morroal tonarre koke nóma yazebrre darrü basirrdü, ene basirr amgütamke, wapórdó buru we bainamke. Ini tonarra sab igó poko umul nirre wagó, ibü ⌊kolaean darrema⌋ sab tame Godkagab.”Luk 10:10; Apostolab Tórrmen 13:51
6 Da módóga, ene umulbain olmala we bazebórr basirr-basirr. I Morroal Bóktan büdrratkü ogoblórr, dakla azid pamkolpam dólóng bainkü, i ne bwób-bwóbdüma ogoblórr.
Errod Abün-abün Gyagüpitótók Yazebórr Yesunme
(Metyu 14:1-12; Mak 6:14-29)
7 Galili prrobins alngomól wirri pam Errod arrkrrurr, blaman ne elklaza tómbapón kwarilürr. Wa abün-abün gyagüpitótók yazebórr, zitülkus ngibürr pamkolpama igó bóktan kwarilürr wagó, “God Zonón ⌊Baptaes Bain⌋ Pam wa büdüldügab kuri irsümüle.”Metyu 16:14; Mak 8:28; Luk 9:19 8 Ngibürr isa igó bóktan kwarilürr wagó, “Prropet Ilaeza akó okaka tübine.” Akó ngibürra wagó, “Darrü prropeta, ngaen usian nótó ngyabelórr, nurrótókórra, da akó kuri türsümüle arróldó.” 9 A Errod wagó, “Kürü gazirr pama Zonón singül nam itülóp wata kazan nilóp.Mak 6:17-29 A ini wa dama nótóke, ka inzan poko noanbóka arrkrrudóla?” Da módóga, Errod Yesun asenóm kain yarilürr.
Yesu 5,000 Pam Ngabyónürr
(Metyu 14:13-21; Mak 6:30-44; Zon 6:1-14)
10 Yesun umulbain olmala nóma tóbakonórr, da Yesun izazilóp, i ne elklaza tómbapónónóp. Olgabi wa ibü yazebórra, ae ogobórr kókó Betsaeda wirri basirr minggüpanandó, i tibi ne ki korale. 11 A pamkolpamab ngoroa ma kari güblange barrkrrurr Yesu nebóna tótókóm kain yarilürr, da zutalórr oya solkwat. Yesu ibü morroal yazebórr, da ibüka bóktanórr Godón Kingzan Balngomólankwata, da wa ibü dólóng nyónónóp, dólóng bain nidi amkün koralórr.
12 Abüsa nóma mórralórr, ene 12 umulbain olmala oyaka togobórr, da i oyaka bóktónóp wagó, “Ini pamkolpamab ngoro ugó zirrnapónónóm minggüpanan basirrdü akó madmad kabedó ne müótko, alo kla azebóm akó ut bwób byamkünüm, zitülkus ini kolpam-koke bwóba.”
13 A Yesu ibü nilóp wagó, “E yaib ibü ngibürr alo kla nülinam.”
I ma bóktónóp wagó, “Kibü wata 5 brredako akó nis wapiamli. Marü ia ubia, ki ogobo ini abün pamkolpamabkü alo kla bumiógüm?” 14 (Ene pokodó blaman kókó 5,000 pam koralórr.)*Zu pamkolpama olommokur pamzan ngakan kwarilürr, i 12 pail ama kwit. Kol a olmal go asi kwarilürr, da wata paman etóngóp.
A Yesu ma tóba umulbain olmaldó bóktanórr wagó, “Ibü mórran-mórran ninam kopo-kopo, darrpan kopodó kóta 50 kolpam ngarkwat.”
15 Oya umulbain olmala tónggapónóp wazan nilóp, kókó ene pamkolpama blamana bobrranórr. 16 Yesu ene 5 brred akó nis wapi yazebórr, kwit yazilürr, da Godón eso ekyanórr. Wa ene brred akó wapi syórr nangónóp, da tóba umulbain olmal nülinóp ene pamkolpam gyabalómóm. 17 I blamana nóma elop, ibü bikóma nólóngóp. Umulbain olmala bamirrün alo poko dakainóp akó 12 alóp murrnausóp.
Pita Yesun Müsirrga Yónürr
(Metyu 16:13-19; Mak 8:27-29)
18 Darrpan ngürr, Yesu tebe nóma tóre ekolórr, oya umulbain olmal ta wankü asi kwarilürr. Olgabi oya tórea nóma blakónórr, da nümtinóp wagó, “Pamkolpama ia bóktandako, ka nótókla?”
19 Umulbain olmala bóktan yalkomólóp Yesuka wagó, “Ngibürr pamkolpama igó bóktandako wagó, ma Zonla, Baptaes Bain Pam. Ngibürra ma igó bóktandako wagó, ma prropet Ilaezala. Ngibürra go wagó, ma darrü prropetla, ngaen usian nótó ngyabelórr, nurrótókórra, da akó kuri türsümüle arróldó.”Metyu 14:1-2; Mak 6:14-15; Luk 9:7-8
20 Wa ibü nümtinóp wagó, “A yadi, e wa ia gyagüpi tótókdakla kürükwata, ka nótókla?”
Pita bóktan yalkomólórr wagó, “Ma ene ⌊Kerrisola⌋, God noan zirrsapónórr.”Zon 6:68-69
Yesu Tóba Azid Aeng akó Büdülankwata Bóktanórr
(Metyu 16:20-28; Mak 8:30–9:1)
21 Yesu ibü arüng bóktan we nókyenóp wagó, “Darrü olom azazilgu igó, ka ene Kerriso módógla.” 22 Yesu akó bóktanórr wagó, “Ka, Pamkolpamab Olom nótókla, wata sab abün-abün azid aeng namulo. ⌊Balngomól byarrmarr pam⌋, ⌊wirri prrist⌋, akó Mosesón gida umulbain pama sab kürü wata alzizi kümaniknórre. Sab kürü büdülümpükü kómkólórre a aüd ngim ngürrdü God kürü sab kürsümüle arróldó.”
23 Olgabi Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Nadü oloman ubi yarile kürüka solkwat akyanóm, wa tóbabóka imrüke. Wa blaman ngürrzan tóba krros bügasile azid aengóm kazan, ó kürüka solkwat tókyale.Metyu 10:38 24 Zitülkus módóga, nadü oloman ubi yarile tóba tüpan arról zid ainüm, wa sab tóba ⌊ngarkwat-koke arról⌋ imrüke. A nadü oloma sab tóba tüpan arról imrüke kürübókamde, wa sab tóba ngarkwat-koke arról zid ine.Metyu 10:39; Luk 17:33; Zon 12:25 25 Ia laró morroala, darrü pama ini tüpan elklaza blaman azebóm, a tóbanan ngarkwat-koke arról ma ki imrüke? Babula! 26 Nadü oloma büód aengda kürükwata akó kürü bóktanankwata, ka Pamkolpamab Olom nótókla, sab ta büód aengo oyakwata, ka nóma tamlo kólba ⌊wirri kómal zyónpükü⌋, Ab akó gyabi anerru ne wirri kómal zyóna myangrao bapónda. 27 Ka yabü amkoman poko byaldóla: e ngibürr aini nidipakla bórrangórrón, sab koke nurrbarino kókó God ini tüp Kingzan alngomól nóma bókyene.”
Yesun Büba Darrü Tonarr Bainürr
(Metyu 17:1-8; Mak 9:2-8)
28 Aprrapórr 8 ngürr kakóm Yesu ibü yazebórr, Pita, Zon, akó Zeims, da podo bangürlürr usakü, tórem.2 Pita 1:18 29 Yesuzan tóre yarilürr, oya obzeka darrü tonarr bainürr. Oya mórrkenyórra ongang bapón yarilürr gabülplie. 30 Da módóga, pam nisa we okaka tübyórri, Moses a Ilaeza,†Moses akó Ilaeza ngaerrón prropet nis namülnürri. Yesukü ikikdi. 31 I ta wirri kómal zyónpükü okaka tübyórri. I igó poko ikik kwarilürr, Yesu sab nadü tonarre nurrótóke. Wa karipoko yarilürr Godón bóktan tórrmendó angrinüm Zerrusalem wirri basirrdü. 32 Pitan tóba gódam nispükü uta arüm yarilürr, a i tai nóma tübarsinürr, i esenóp Yesu ne wirri kómal zyóndü yarilürr akó i ta nósenóp ene pam nis wankü nidi zamngólnórri. 33 Moses a akó Ilaezazan bupadóm kain namülnürri, da Pita Yesuka bóktanórr wagó, “Wirri Pam, mi morroal ainizanakla! Ki kya aüd twal müót balmerre, darrü marünkü, darrü Mosesónkü, darrü Ilaezankü.” (Pita koke emzyatórr tóba bóktanan küp tai laró yarilürr.)
34 Pita enezan bóktan yarilürr, da módóga, pülpül pokoa we tamórr, a ibü ngatolop. Ene umulbain olmal gum kwarilürr pülpül pokoa ibüzan ngablao yarilürr. 35 Pülpül pokodógab bóktan bómgóla sidórükürr wagó, “Ini kürü Kólbanan Olome. Oya kótó ipadórró. Oya bóktan amkoman ipadólamke!”Aesaya 42:1; Metyu 3:17; 12:18; Mak 1:11; Luk 3:22; 2 Pita 1:17
36 Ene bóktan bómgóla nóma blakónórr, umulbain olmala Yesun tóbanan esenóp. I koke bóktan kwarilürr inikwata, wata tibióbka ola yarilürr. I ene tonarrdó darrü olom kokean izazilóp, i ne elklaza nósenóp.
Yesu Kolae Samupükü Olommokur Dólóng Yónürr
(Metyu 17:14-18; Mak 9:14-27)
37 Darrü ngürr Yesu tóba aüd umulbain olmalpükü nóma tübinürr pododógab, wirri pamkolpamab ngoroa tóbazenórr oyaka. 38 Da módóga, darrü pama ene pamkolpamab ngorodógabi tórrgóganórr Yesuka wagó, “Umulbain Pam, ka marü atodóla kólba siman olom ngakanóm, zitülkus kürü wata darrpan olom módóga! 39 Kolae samua blaman tonarrdó nóma amiógda, ugósan kubó taegwarran ngitine. Ene kolae samua kubó tórrngónan ngitine, da tüpdü singalkóle tae godeapükü. Ene klama wirri ngarkwatóm koke amgatóda, dakla oya büb kulainda. 40 Ka marü umulbain olmal enan natonóma ini kolae samu amaiküm, a ibü gaodó koke yaril.”
41 Yesu blamandó bóktan yalkomólórr wagó, “E amkoman bangun-koke akó kolae tonarr lüól pamkolpamakla! Ia ka yenkü nadüzan ngarkwat ngyabelo yabü amkoman bangun kokede?” Da wa ene pamdó bóktanórr wagó, “Moba olom ala sidó.”
42 Ene olommokura Yesun nóma ngorram ain yarilürr, kolae samua oya ugón tórrngónan ngitanórr, da singalkalórr tüpdü. A Yesu ma ene kolae samu agórr ene olommokur amgatóm. Ene olommokur we dólóng yónürr, da abdó we yalkomólórr. 43 Blaman pamkolpama gübarirr aengóp Godón wirri arüng nóma esenóp.
Yesu Akó Nis Ngim Tóba Büdülankwata Bóktanórr
(Metyu 17:22-23; Mak 9:30-32)
Blaman pamkolpamazan gübarirr aeng kwarilürr Yesu ne blaman elklaza tómbapónórr, da wa tóba umulbain olmaldó we bóktanórr wagó, 44 “Tai tübarrkrru, amrükgu, ka yabü ne wirri bóktan büzazilüm kaindóla. Darrüpa kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, sab pamkolpamab tangdó küngrine.” 45 A i ma Yesun bóktanan ⌊küp tai koke emzyetóp⌋. God ene bóktanan küp ibükagab inikürr, igósüm i tai koke ipüdóp. Akó i tib gum kwarilürr Yesun amtinüm oya bóktanan küpankwata.
Ia Wirrian Nótóke?
(Metyu 18:1-5; Mak 9:33-37)
46 Da módóga, ene umulbain olmala tibiób ola murr bazebdako wagó, ia amkoman wirrian nótóke. 47 Yesu wa ibü gyagüpitótók ngaen-gógópan bumiógürr, da darrü kari olom ipadórr, zamngól-zamngólan we yónürr tóba nólgóp kwata. 48 Olgabi Yesu tóba umulbain olmaldó bóktanórr wagó, “Inzan kari olom morroal tonarre nótó nóma apadóda kürü ngidü, enta igósa, wa kürü morroal tonarre apadóda. Ó kürü morroal tonarre nótó nóma apadóda, wa ta Godón morroal tonarre apadóda, kürü nótó zirrkapónórr. Ini amkoman pokoa, zitülkus karian nótóke yabü aodó, God wirrian oya angunda.”Metyu 10:40; Luk 10:16; Zon 13:20
Yesun Umulbain Olmalpükü Koke Nótó Bóka Bamgünda, Wa Ibükama
(Mak 9:38-40)
49 Zon bóktanórr Yesuka wagó, “Wirri Pam, ki darrü pam eserre kolae samu amande pamkolpamdógabi marü ngidü. Ki oya piküp ainüm kain kwarilürr, zitülkus wa minkü kokea.”
50 A Yesu ma ibü nilóp wagó, “E oya piküp ain-gu, zitülkus yabüka koke nótó bóka bamgünda, wa igósidi yabüne.”
⌊Samarria⌋ Basirr Pamkolpama Bangónóp Yesun Apadóm
51 Yesun kwitüdü kasil ngürrazan ngorram bain yarilürr, Yesun ama gyagüpbarr yarilürr Zerrusalem wirri basirrdü tótókóm. 52 Da wa bóktan bamtül pam zirrnapónóp singül kwata. Ene pama we ogobórr darrü basirrdü, Samarria prrobins kugupidü, elklaza tómbapónóm Yesunkü. 53 A pamkolpam ene basirrdü koke kwarilürr Yesun tóba umulbain olmalpükü morroal tonarre apadóm, zitülkus i Zerrusalem ki bórrgrrótórre.‡Zu pamkolpama amkoman igó angun kwarilürr wa, Zerrusalem wata ene bwób yarilürr Godón ótókóm, a Samarria pamkolpama amkoman ama igó angun kwarilürr wa, Gerrizim Podo ene bwób yarilürr Godón ⌊ótókóm⌋. 54 Zeims akó Zon igó nóma ngakarri wagó, Yesun ini pamkolpama morroal tonarre koke ipüdóp, da bóka itarri wagó, “Lod, ia marü ubia, ki kubó Godón imtini ur zirrapónóm kwitüdügab ibü almitüm?”2 King 1:9-16
55 A Yesu ma tübyalüngürr, da ibü nagórr. 56 Olgabi ma i akó darrü basirrdü ogobórr.
Ma Ngibürr Kla Eloko Yesun Mamoanóm
(Metyu 8:19-22)
57 I kwatódó iazan tótók kwarilürr, darrü pama Yesunbóka wagó, “Ka sab marüka akyalo, enana ma nega wamlo.”
58 Yesu ma oyaka bóktanórr wagó, “Poksab§Poks nurr umezan klama. Mórrke-mórrke módóga: fox. Ma dandang ngakanke atang opor Metyu 8:20. tibiób ngyaben kugupi asiko akó kwitüm póyaeab müótako. A Pamkolpamab Oloman ma darrü ut bwób babula, ka kólba singül ne ingrino ngón ngagónóm.”
59 Olgabi Yesu akó darrü pamdó bóktanórr wagó, “Kürüka tókya!” A ene pama ma Yesuka igó bóktanórr wagó, “Lod, ma kürü ngaen-gógópan ok kyó basirrdü alkomólóm kólba ab gapókdó angrinüm.”
60 Yesu ma oya igó yalórr wagó, “Büdül nidipako tibiób büdül ki balüngnüm.*Ini bóktanan küp módóga: Samuan ngarkwatódó büdül nidipako ki balüngam büban ngarkwatódó nidi nurrbarinóp. A mató, ma wam a pamkolpamdó ayolónke ene morroal bóktan Godón Kingzan Balngomólankwata.”
61 Akó darrü pama bóktanórr Yesuka wagó, “Lod, ka sab marüka akyalo, a ngaensingülan ka kya kólba müót kolpam yawal bókyanóm wamón.”
62 Yesu ma oya igó yalórr wagó, “Darrü pama ne kesu angónde kakota nóma yazile,†Ene tonarrdó, Zu pama nóma kesu angón kwarilürr, i dümdüm ogoble. Darrü pama ne kakota nóma yazile, wa gaodó koke yarilürr dümdüm tótókóm. Ini alap-alap bóktana. Oya küp módóga: Darrü pama ne tóba kakota ngyabendó nóma yazile, wa ngarkwatódó kokea Godón zaget tómbapónóm. wa ngarkwatódó zaget pam kokea Godón Kingzan Balngomólankü.”
9:5 Luk 10:10; Apostolab Tórrmen 13:51
9:7 Metyu 16:14; Mak 8:28; Luk 9:19
*9:14 Zu pamkolpama olommokur pamzan ngakan kwarilürr, i 12 pail ama kwit. Kol a olmal go asi kwarilürr, da wata paman etóngóp.
9:19 Metyu 14:1-2; Mak 6:14-15; Luk 9:7-8
9:24 Metyu 10:39; Luk 17:33; Zon 12:25
†9:30 Moses akó Ilaeza ngaerrón prropet nis namülnürri.
9:35 Aesaya 42:1; Metyu 3:17; 12:18; Mak 1:11; Luk 3:22; 2 Pita 1:17
9:48 Metyu 10:40; Luk 10:16; Zon 13:20
‡9:53 Zu pamkolpama amkoman igó angun kwarilürr wa, Zerrusalem wata ene bwób yarilürr Godón ótókóm, a Samarria pamkolpama amkoman ama igó angun kwarilürr wa, Gerrizim Podo ene bwób yarilürr Godón ⌊ótókóm⌋.
9:54 2 King 1:9-16
§9:58 Poks nurr umezan klama. Mórrke-mórrke módóga: fox. Ma dandang ngakanke atang opor Metyu 8:20.
*9:60 Ini bóktanan küp módóga: Samuan ngarkwatódó büdül nidipako ki balüngam büban ngarkwatódó nidi nurrbarinóp.
†9:62 Ene tonarrdó, Zu pama nóma kesu angón kwarilürr, i dümdüm ogoble. Darrü pama ne kakota nóma yazile, wa gaodó koke yarilürr dümdüm tótókóm. Ini alap-alap bóktana. Oya küp módóga: Darrü pama ne tóba kakota ngyabendó nóma yazile, wa ngarkwatódó kokea Godón zaget tómbapónóm.