Morroal Bóktan Yesunkwata,
Mak
Ne Bóktan Wialómórr
Ngaensingül Bóktan
Darrü pam ngi Zon Mak ini peba wató wialómórr. Zon Mak darrü Yesun zaget pam yarilürr. Wa ⌊apostol⌋ Pol akó apostol Pita ibü gódam yarilürr. Yesu ngaen-gógópan kwitüdü kasilürr, da Mak ini peba solkwat we wialómórr. Wa ugón Rrom wirri basirrdü ngyaben yarilürr. Ene tonarrdó, Pita ta ola ngyaben yarilürr. Wa ngaen Yesun umulbain olom yarilürr, da wa Makka Yesun bóktan tulmil okaka izazinürr, oya tangamtinüm ini peba wialómóm. Ene igósüm, pamkolpama Yesun zaget akó oya morroal bóktan metat gyagüpi amanóm.
Ini peban póep Isrrael kantrri tómbapónórr, Rrom alam kan-koke yarilürr. Isrrael pamkolpam Zu pamkolpambóka ngiblianónónóp. Zu pamkolpam Isrraelón olmalbobatal kwarilürr, oya darrü ngi Zeikob. Isrrael Eibrra-amón bobat yarilürr. Eibrra-am akó oya olmalbobatal God ⌊ótók⌋ kwarilürr. Zu pamkolpama Godón gida mamoan kwarilürr, wa Mosesón ne kla siliónórr, ngaen nótó ngyabelórr. Yesu solkwat tómtómólórr.
Isrrael pamkolpama Ibrru bóktan akó Arram bóktane bóktan kwarilürr. A Zu-koke nidipko akó abün Zu pamkolpama Grrik bóktane bóktan kwarilürr. Da módóga, Mak tóba peba Grrik bóktane we wialómórr.
Yesun amtómól tonarrdó, Rrom singüldü pama barre bwób idi balngomól kwarilürr, darrü Isrrael kantrri yarilürr. Ibü king sisabóka ngilianónóp. I gabena zirrapónóp, ngi Paelat, Isrrael pamkolpam balngomólóm akó i ibü zirrnótóknóp taks mani aliónüm.
Ngaen Zu balngomól pama abün gida kwitüm omelólórr ene gida, God Mosesón ne kla siliónórr. Ini pamab gida kari müp koke kwarilürr Zu pamkolpamdó. Yesu umul bain yarilürr wagó, zitülkus babula ini gida mamoanóm. We ngarkwatódó, Zu balngomól pama ngürsil kwarilürr Yesuka.
Ini Peban Bóktan Zono Módógako:
A. Zon Baptaes Pam 1:1-13
B. Yesun zaget panzedó Galili prrobinsdü 1:14–9:50
C. Yesun zaget wa nóma agóltagól yarilürr Galili prrobinsdügabi ama Zerrusalem wirri basirrdü 10:1-52
D. Dómdóm udaidü Zerrusalemóm akó minggüpanandó 11:1–13:36
E. Yesun amigóp akó büdülümpükü emkólóp 14:1–15:47
F. God Yesun irsümülürr büdüldügab 16:1-8
G. Yesu tóba okaka tübyónürr pamkolpamdó akó kwitüdü alkomólórr 16:9-20
1
Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Paman Bóktan
(Metyu 3:1-12; Luk 3:1-18; Zon 1:19-28)
1 Morroal Bóktana ae bókyanda, Yesu Kerrisonkwata, Godón Olom. 2 Enezan wialómórróna ⌊prropet⌋ Aesayan pebadó, God ⌊Kerrisodó⌋ ne poko bóktanórr wagó,*Aesaya Zonónbóka apón yarilürr, Baptaes Bain Pam.
“Turrkrru! Ka sab kólba bóktan ódód pam zirrapono marü singül kwata.
Wa sab marü kwat wató ngagróte.”Malakae 3:1
3 “Darrü pama taegwarrdase ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋ wagó,
‘Kwat ngagrótam ⌊Lodón⌋ tótókóm
akó kwat morroal dümdüm alótam oyankü.’ ”†Ini bóktan alap-alap angrirrüna; paman moboküpbóka apónda.Aesaya 40:3
4 Da Zon Baptaes Bain Pama we okaka tübyónürr ngüin-koke bwóbdü, bóktan igó amgolkü wagó, “Godka tübyalüngam yabiób kolae tonarrdógabi. Da ka yabü baptaes ninünümo. Ene igósüm, God yabü kolae tonarr sab norrgorre.” 5 Blaman pamkolpama ogoblórr, Zudia prrobins kugupidü ne basirrdügabi akó Zerrusalem wirri basirrdügabi, Zonón bóktan arrkrrum. I tibiób kolae tonarr nóma okaka uzazilürr, da Zon ibü baptaes nyónónóp Zodan tobarrdó.
6 Zon wa ⌊kamel⌋ ngüin mórrkenyórr bamelórrón yarilürr, akó wa lar sopae belt baterrón yarilürr. Oya alo kla we kla yarilürr, paza tónók akó molpokodó gus mor.2 King 1:8 7 Wa ibüka bóktan amgolórr wagó, “Darrü pama kürü solkwat tótókda, wirri arüng nótóke kürükagab. Ka ta ngarkwatódó kokela tüp aupüm oya wapórdó bamel kla sye agom.‡Ini bóktanan küp módóga: “Ka ta ngarkwatódó kokela oya ngibürr zaget tólbaelóm.” 8 Ka yabü nae-e baptaes baindóla, a wa sab yabü Godón Samu-i baptaes bain yarile.”
Yesun Baptaes Ain akó ⌊Satanian⌋ Alngomól Yesun Kolae Tonarr Tómbapónóm
(Metyu 3:13–4:11; Luk 3:21-22; 4:1-13)
9 Ene tonarrdó, Yesu we tübzilürr Nazarret wirri basirrdügab, Galili prrobins kugupidü, ó Zon oya we baptaes yónürr, Zodan tobarrdó. 10 Dümdüman Yesu naedógabi nóma saogórr, wa pülpül esenórr nóma tapabakulürr. Akó wa Godón Samu we esenórr, kwitümgabi abindi akó oya kwitüdü amngyelde nurre póyae buli. 11 Kwitüdügabi bóktan kümüla we sidórükürr wagó, “Ma kürü kólbanan olomla. Kürü ⌊moboküpdü ubi⌋ marükama. Ka kari barnginwóm kokela marüka.”Bwób Zitül 22:2; Wórr Peba 2:7; Aesaya 42:1; Metyu 3:17; 12:18; Mak 9:7; Luk 3:22
12 Dümdüman oya Godón Samua we idódürr ngüin-koke bwóbdü. 13 Wa olazan yarilürr, wa 40 ngürr amanórr, satania nóla alngomólóm kain yarilürr kolae tonarr tónggapónóm. Yesu nurr larpükü ngyabelórr ama ⌊anerrua⌋ oya we tangamtinóp.
Yesu Tokom Wapi Baib Pam Ngibaunürr Oyaka Solkwat Atanóm
(Metyu 4:12-22; Luk 4:14-15; 5:1-11)
14 Zonón tümün müótüdü we ingrinóp. We kakóm, Yesu ma Galili wamórr, Godón Morroal Bóktan amgolkü. 15 Wagó, “Ene tonarra kuri tübzile. Godón Kingzan Balngomóla minggüpanan kuri tübine. Yabiób kolae tonarrdógabi ugó tübyalüngam, ama Morroal Bóktan amkoman angunüm!”Metyu 3:2
16 Yesu Galili Malu§Galili Malu wa wirri mülkószana. Oya nae naeana, kapórr kokea. kabeana nóma wamlórr, wa nis pam nis nósenórr, Saemon akó oya zoret, Endrru. I net yagóbnürri naedó, zitülkus i wapi baib pam nis namülnürri. 17 Yesu ibü nyalórr wagó, “Yao! Kankü turram. Ka yabü pamkolpam bumióg umul nino.” 18 Darrpan güblang i ne arrkrrurri, tibiób net ola bimgatrri, da Yesuka we akyarri.
19 Yesu ne barrkyananbóka nóma wamórr, wa nis narezoreti pam nis nósenórr, Zeims a Zon, Zebedin olom nis. I tibiób butüdü net barrgüp namülnürri. 20 Yesu ibü we nósenórr, da ibü dümdüman we nginaunürr oyaka solkwat akyanóm. I tibiób ab Zebedin ola amgatrri butüdü, tóba zaget pampükü, da Yesuka we akyarri.
Kolae Samupükü Pam
(Luk 4:31-37)
21 Yesu tóba tokom umulbain olmalpükü wamórr kókó Kaperrna-um wirri basirrdü. Darrü ⌊Sabad⌋ ngürrdü wa ⌊Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü⌋ ugón bangrinürr, da umulbain ngarkwat we bókyanórr. 22 Pamkolpama gübarirr aengóp, wa ne ngarkwatódó umul nyónónóp. Zitülkus módóga, wa ne balngomól arüngi umul bain yarilürr, wa Mosesón gida umulbain pam nórrgrrótóp.Metyu 7:28-29
23 Dümdüman ene tonarrdó, darrpan kolae samupükü pam ibü kwóbbazen müót kugupidü we yarilürr. Kolae samua ene pam we zirratakórr wirribóka taegwarr apónóm wagó, 24 “Marü ubi laró tónggapónóma kibüka, Yesu Nazarret olom? Ia ma kibü kolae bainüm tama? Ka umulóla ma nótókla. Ma Godón Gyabian Olomla!”
25 Yesu ene kolae samu agórr wagó, “Piküp bai! Ma ugó tubrra we pamdógab!”
26 Kolae samua ene pam wirribóka inurr. Wa karibóka-koke taegwarr apónórr, da wa we tubrranórr ene pamdógabi. 27 Blaman pamkolpama gübarirr aengóp, da i tibiób bamtinónóp wagó, “Ini ia laróga? Ini küsil umulbain bóktana, balngomól arüngpükü! Wa kolae samu dele arüng bóktan aliónda akó i oya bóktan arrkrrudako!”
28 Da módóga, Yesunkwata bóktana büsai we büdólórr dudu Galili bwóbdüma.
Yesu Abün Pamkolpam Dólóng Nyónónóp
(Metyu 8:14-17; Luk 4:38-41)
29 Yesu tóba tokom umulbain olmalpükü kwóbbazen müót we amgatórr, ama Saemon a Endrru, ibü müótüdü bangrinürr. 30 Saemonón mónang güb azid warilürr, nyórrdü utürrün, da dümdüman i Yesun we izazilóp oyakwata. 31 Da Yesu azid koldó we wamórr, oya tangdó omoanórr, mórran-mórran wyónürr, solkwat we zamngólórr. Da oya ene azida wata we zumgatórr. Solkwat wa ibü alo kla we nganinóp.
32 Ene simaman, abüsa nóma mórralórr,*abüsa nóma mórralórr, ene Sabad ngürra kuri blakóne. Zu pamkolpamab gida ngarkwatódó ibü gyabi yarilürr ene ngürrdü elklaza bamselóm. pamkolpama Yesuka blaman azid kolpam akó kolae samupükü kolpam ugón tübarrmülürr. 33 Blaman ene basirr pamkolpama we kwób tóbazelórr kókó ene müót mamtaedó. 34 Yesu ia-ia abün azid kolpam we dólóng nyónónóp, akó abün kolae samu amalórr. Wa kolae samu koke ok ninóp bóktanóm, zitülkus i umul koralórr, wa nótó yarilürr.
Yesu Galilim Tóba Bóktan Amgol Yarilürr
(Luk 4:42-44)
35 Sisa balgón tai küsil yarilürr, Yesu müót zokrrok we amgatórr. Wa ene basirr amgatórr, da kolpam-koke bwóbdü wamórr. Wa ola tóre ako yarilürr. 36 Saemon tóba kamdalpükü oya amkünüm we bazebórr. 37 Nóma esenóp, i wagó, “Blaman pamkolpama marü amkündako!”
38 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “Mi wata ini ngibürr basirrdüma ogoblo, ini wirri basirr minggüpanan nidipako. Ka ta ola amgolo Morroal Bóktan, zitülkus ka ugósüm tamórró.”
39 Da módóga, wa we wamlórr basirr-basirr Galili kugupidü, Godónkwata Morroal Bóktan amgolkü tibiób kwóbbazen müótüdü akó kolae samu amankü.Metyu 4:23; 9:35
Yesu Soso Azid Pam Dólóng Yónürr
(Metyu 8:1-4; Luk 5:12-16)
40 Darrpan soso azid pama tamórr kókó Yesuka. Wa wakósingül nülkamülürr, da wa we bóktanórr wagó, “Marü ubi ne nóma yarile, ma gaodó namulo kürü ⌊tóman⌋ arrgonóm Godón ilküpdü.”†tóman arrgonóm Godón ilküpdü: Soso azid kolpam tómanpükü kwarilürr Godón ilküpdü. We ngarkwatódó, i gaodó koke kwarilürr darrü basirr ó ⌊Godón Gyabi Müót⌋ kal akólórrón pul basirrdü barrbünüm.
41 Yesu oya kari gyaur koke esenórr, tóba tang orrakórr, da ene pam we yamurrürr. Yesu oyaka we bóktanórr wagó, “Kürü ubia! Tómana ki barrgo!” 42 Dümdüman ene soso azida oya we amgatórr. Tómana oya büb ugón amgatórr. 43 Dümdüman Yesu oya zirrapónórr, wirri arüng bóktanpükü 44 wagó, “Tai turrkrru! Ma ini poko darrü olom azazilgu! A ma wam ⌊prristdü⌋, moba bómtyanke, da wa marü büb sopae tai ki ngamka. Yabü ne ngaen Moses ne gida bóktan poko nókyenóp, da ene ⌊gyaur kla⌋ kubó ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋ idódke prrista ola urdü agasilüm pamkolpam amtyanóm igó, marü soso azida kuri blakóne, da marü tómana kuri barrgone Godón ilküpdü.”Lebitikus 14:1-32
45 Da ene oloma ma we wamórr, blaman bwóbdüma büdrratkü ne pokoa tómbapónórr. Wa bóktan we ayorr. Yesu ma igósidi gaodó koke yarilürr panzeana tótókóm blaman wirri basirrdü. Ene pokodó, Yesu kolpam-koke bwóbdü igósidi ngyabelórr. Ó da módóga, blaman pamkolpama bwób-bwób we togoblórr ama oyaka.
*1:2 Aesaya Zonónbóka apón yarilürr, Baptaes Bain Pam.
1:2 Malakae 3:1
†1:3 Ini bóktan alap-alap angrirrüna; paman moboküpbóka apónda.
1:3 Aesaya 40:3
1:6 2 King 1:8
‡1:7 Ini bóktanan küp módóga: “Ka ta ngarkwatódó kokela oya ngibürr zaget tólbaelóm.”
1:11 Bwób Zitül 22:2; Wórr Peba 2:7; Aesaya 42:1; Metyu 3:17; 12:18; Mak 9:7; Luk 3:22
§1:16 Galili Malu wa wirri mülkószana. Oya nae naeana, kapórr kokea.
*1:32 abüsa nóma mórralórr, ene Sabad ngürra kuri blakóne. Zu pamkolpamab gida ngarkwatódó ibü gyabi yarilürr ene ngürrdü elklaza bamselóm.
†1:40 tóman arrgonóm Godón ilküpdü: Soso azid kolpam tómanpükü kwarilürr Godón ilküpdü. We ngarkwatódó, i gaodó koke kwarilürr darrü basirr ó ⌊Godón Gyabi Müót⌋ kal akólórrón pul basirrdü barrbünüm.
1:44 Lebitikus 14:1-32