4
Yesun ⌊Satania⌋ Kolae Tonarr Tónggapónóm Alngomólóm Kain Yarilürr
(Mak 1:12-13; Luk 4:1-13)
1 Ene kakóm, Yesun Godón Samua we idódürr ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋, ⌊debóla⌋ oya ki elngomóle kolae tonarr tónggapónóm.Ibrru 2:18; 4:15 2 Yesu ene pokodó 40 ngürr akó 40 irrüb alo-koke amanórr.*Yesu darrü alo poko koke elolórr, zitülkus wa tóba Abdó tóre yarilürr tóba tangamtinüm, solkwat ne elklaza tómbapónórre. Solkwat oya tai aloana we ipadórr. 3 Debóla we tamórr oya alngomólóm kolae tonarr tónggapónóm. Oyabóka wagó, “Zitülkus ma Godón Olomla, ma ini ingülküp ugó nilnünüm brredóm büzazinüm.”
4 A Yesu ma oyabóka wagó, “Koke! Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, ‘Pama brredane koke ngyabene, a blaman ne bóktana bausdako Godón taedógab.’ ”Duterronomi 8:3
5 Da debóla Yesun Zerrusalem idódürr, Godón wirri gyabi basirrdü, da we emngyelórr ⌊Godón Gyabi Müót⌋ wirri kwitüm pokodó. 6 Oya we yalórr wagó, “Zitülkus ma Godón Olomla, algabi ugó aup. Zitülkus módóga, Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó,
“ ‘God kubó tóba anerru arüng bóktan nókyerre marü adlangóm.
I marü kubó tibiób tange kwit mirre,
igósüm ma moba wapór koke bómkolo ingülküpdü.’ ”Wórr Peba 91:11-12
7 Yesu oya bóktan we yalkomólórr wagó, “Koke! Godón Wialómórrón Bóktana akó igó bóktanda wagó, ‘Ma Lodón, moba God nótóke, apókgu asenóm, wa ia amkoman Goda.’Duterronomi 6:16”
8 Debóla oya akó we idódürr wirri kwitüm pododó, da oya we emtyanórr blaman ini tüpan kingab balngomól bwób akó tüpan blaman arrbirrün nadü elklazako. 9 Oya we yalórr wagó, “Ma ne wakósingül nóma nülkamulo kürü ⌊ótókóm⌋, ini blaman ne elklazako, ka sab blaman igósidi marü mülino.”
10 Yesu oya we yalórr wagó, “Kokean! Kürükagabi usi wam, satani! Ka marü koke ótók namulo, zitülkus Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, ‘Ma wakósingül nülkamulo Lodón obzek kwata, marü God nótóke, akó wata oya ótók namulo.’ ”Duterronomi 6:13
11 Olgabi debóla Yesun we amgatórr. Da módóga, anerrua we togobórr Yesun tangamtinüm.
Yesu Tóba Zaget Galili Prrobinsdü Ngarkwat Bókyanórr
(Mak 1:14-15; Luk 4:14-15)
12 Yesu nóma arrkrrurr wagó, Zonón tümün müótüdü kuri ingrirre, wa Galili we alkomólórr.Metyu 14:3; Mak 6:17; Luk 3:19-20 13 Wa Nazarret wirri basirr kwatana we errgrratórr, ama Kaperrna-um wirri basirrdü wamórr ngyabenóm, Galili Malu†Galili Malu wa wirri mülkószana. Oya nae naeana, kapórr kokea. kabedó, Zebulun akó Naptali‡Zebulun akó Naptali, ⌊Zu pamkolpamab⌋ zitül nis namülnürri, Galilim nidi ngyaben namülnürri. zitül pamkolpama ne ngyaben kwarilürr. 14 Ini pokoa igósidi tómbapónórr, Lodón bóktan küppükü ainüm, wa prropet Aesayaka ne poko bóktanórr pamkolpamdó adrratóm wagó,
15 “Zebulun zitül akó Naptali zitül,
yabü bwób Galili Maludübónada, Zodan tobarr dakla dorrodó.
Galili, mogob pamkolpamab ngyaben bwób, Zu-koke nidipako!
16 E tümündü ne pamkolpama ngyabendakla,
e sab wirri zyón esenane,
akó e samuan ngarkwatódó büdül ne pamkolpamakla,
yabü sab zyóna warri napórre.”§Ini bóktanan küp módóga: Godónbóka umul-kók pamkolpamab zidbain ta sab asi yarile.Aesaya 9:1-2
17 Ene tonarrdó, Yesu tóba bóktan amgol we ngarkwat bókyanórr wagó, “Godka tübyalüngam yabiób kolae tonarrdógabi, zitülkus Godón Kingzan Balngomóla minggüpanan kuri tübine!”Metyu 3:2
Yesu Tokom Wapi Baib Pam Ngibaunürr Oyaka Solkwat Atanóm
(Mak 1:16-20; Luk 5:1-11)
18 Yesu Galili Malu kabeana nóma wamlórr, wa nis narezoreti pam nis nósenórr, Saemon, oya darrü ngi Pita,*Pita, Grrik bóktane oya küp módóga: Wirri Ingülküp. akó Endrru. I net yagóbnürri naedó, zitülkus i wapi baib pam nis namülnürri. 19 Yesu ibü nyalórr wagó, “Yao! Kankü turram! Ka yabü sab pamkolpam bumióg†pamkolpam bumióg, oya küp módóga: pamkolpam amarru Godka. umul nino.” 20 Darrpan güblang i ne arrkrrurri, tibiób net ola bimgatrri, da Yesuka we akyarri.
21 Yesu akó enezan wamlórr, akó nis narezoreti pam nis nósenórr, Zebedin olom nis, Zeims a Zon. I tibiób abpükü namülnürri butüdü, dakla net barrgüp namülnürri. Yesu akó ibü nginaunürr oyaka solkwat akyanóm. 22 Dümdüman i tibiób ab Zebedin ola amgatrri butpükü, da Yesuka we akyarri.
Yesu Pamkolpam Umulbain Yarilürr akó Dólóng Nyónónóp Tibiób Azidüdügab
(Luk 6:17-19)
23 Yesu we wamlórr basirr-basirr Galili kugupidü, ⌊Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü⌋ umul bainkü akó Morroal Bóktan amgolkü Godón Kingzan Balngomólankwata. Wa pamkolpam dólóng nyónónóp tibiób blaman ia-ia azidüdügab.Metyu 9:35; Mak 1:39 24 Yesunkwata bóktana bayolórr tai kókó Sirria bwóba blamana umul bainürr wagó, Yesu pamkolpam dólóng byónda, da i tibiób blaman azid pamkolpam igósidi we tübarrmülürr oyaka, abün-abün tonarr azid nidi balmil kwarilürr: kolae samupükü nidi kwarilürr, tórrngón azid akó bidal azid nidi kwarilürr. Wa blaman dólóng we nyónónóp ibü tibiób azidüdügab. 25 Oyaka wirri pamkolpamab ngoroa zutalórr Galili prrobinsdügabi akó Dekapolisgabi,‡Dekapolis, oya küp módóga Grrik bóktane: 10 basirr, zitülkus ene bwóbdü 10 wirri basirr koralórr. Zerrusalem wirri basirrdügabi, Zudia prrobinsdügabi, akó Zodan tobarr dakla dorro ne basirr koralórr.
*4:2 Yesu darrü alo poko koke elolórr, zitülkus wa tóba Abdó tóre yarilürr tóba tangamtinüm, solkwat ne elklaza tómbapónórre.
4:6 Wórr Peba 91:11-12
4:12 Metyu 14:3; Mak 6:17; Luk 3:19-20
†4:13 Galili Malu wa wirri mülkószana. Oya nae naeana, kapórr kokea.
‡4:13 Zebulun akó Naptali, ⌊Zu pamkolpamab⌋ zitül nis namülnürri, Galilim nidi ngyaben namülnürri.
§4:16 Ini bóktanan küp módóga: Godónbóka umul-kók pamkolpamab zidbain ta sab asi yarile.
*4:18 Pita, Grrik bóktane oya küp módóga: Wirri Ingülküp.
†4:19 pamkolpam bumióg, oya küp módóga: pamkolpam amarru Godka.
‡4:25 Dekapolis, oya küp módóga Grrik bóktane: 10 basirr, zitülkus ene bwóbdü 10 wirri basirr koralórr.