4
Satanöŋ Jisös esapköba malök.
Mak 1.12-13; Luk 4.1-13
1 *Hib 2.18; 4.15Miaŋgö andöŋe Uŋa Töröŋan Jisös kuŋgum waŋgiiga gölme qararaŋkölkölŋe Bölöŋaŋgö Toŋan esapköm waŋgimapköra aka anök. 2 Miaŋgöreŋ anda suŋgem asak 40 Anutugöra nene siŋgi mala nenegö kömuyök. 3 Nenegö kömuiga öme bohonŋini qetŋi esapesap Toŋi yaŋön asuhuba kewö jiyök, “Gi Anutu Nahönŋa akzan ewö, mi mönö kondela köt ki jim kutunöŋga letota beret aketka neman.”
4 *Dut 8.3Mewö jiyökmö, Jisösnöŋ keu kewö meleŋnök, “Qahö! Buŋa Kimbinöŋ keu kun kewö ohoget ahöza, ‘Nenenöhök ambazip malmal qahö neŋgimakzapmö, Anutugö jitŋeyök keu kamakzawi, mi pakpak tem kölinga miaŋön mönö gumohom neŋgiiga köhöiba maljin’.”
5 Mewö jiiga Bölöŋaŋgö Toŋan Jisös waŋgita Jerusalem siti töröŋe anda jöwöwöl jikegö boŋe euyaŋgöreŋ öŋgöba ali kinök. 6 *Sum 91.11-12Mewö kiniga kewö jii mörök, “Gi Anutugö Nahönŋa akzan ewö, mönö kiaŋgöreŋök luhuba emu geman. Buŋa Kimbinöŋ keu kun kewö ohoget ahöza, ‘Anutunöŋ göhöra aka garataurupŋi jim kutum eŋgiiga ölöp kököbihigetka geba kötnöŋ könage qahö guhum qizit akŋa.’
Miaŋgöra geba kude ayuhuman.”
7 *Dut 6.16Mewö jiiga kewö meleŋnök, “Qahö! Buŋa Kimbinöŋ keu kun mewöyök kewö ahöza, ‘Gi mönö Kembugi Anutu kude esapköm waŋgiman.’ ”
8 Mewö jiiga Bölöŋaŋgö Toŋan kunbuk waŋgita kunduŋi köröp tiŋtiŋi kunöŋ öŋgöba gölme pakpak yeŋgö kantri tohoŋi tohoŋi aka mieŋgö inap yuaiŋini aködamunŋinambuk pakpak kondel waŋgiyök. 9 Kondel waŋgiba kewö jiyök, “Göŋön simin köl niŋgiba waikni memba möpöseim niŋgiman ewö, nöŋön öröyuai pakpak ki mönö tököm gihibi buŋa qem aŋguba galöm köl eŋgiman.”
10 *Dut 6.13Mewö jiiga Jisösnöŋ kewö jii mörök, “Qahö! Satan gi mönö kesalnöŋ. Buŋa Kimbinöŋ keu kun kewö ohoget ahöza, ‘Gi mönö Kembugi Anutu, ia mohot simin köl waŋgiba waikŋi memba möpöseiman’.”
11 Mewö jiiga Bölöŋaŋgö Toŋan miaŋgöreŋök Jisös mosöta kesalök. Mewö aiga garata yeŋön kaba Jisös bauköm waŋgiget. Mewö.
Jisösnöŋ könahiba Galili uruŋe urugö nup meyök.
Mak 1.14-15; Luk 4.14-15
12 *Mat 14.3; Mak 6.17; Luk 3.19-20Miaŋgö andöŋe Jon O-melun azi kösö mire *Kiŋ Herodnöŋ ambi kun ölöŋ meiga Jon O-melun azinöŋ i miaŋgöra jim waŋgiiga irimŋi seholii jiiga opotöröp yeŋön Jon jöhöba kösö mire alget tarök. alget tari Jisösnöŋ mi möta Judia prowins mosöta Galili anök. 13 *Jon 2.12Anda prowins miaŋgöreŋ miriŋi Nazaret mosöta Kaperneam anda malök. Kaperneam siti mi Zebulun aka Naftali gölmenöŋ Galili o aŋgö qöhöröŋe ahöza. 14 Miaŋgöreŋ mala nupŋi meiga Anutunöŋ keu kun kezapqetok azi Aisaia sölölöhöiga jiyöhi, miaŋön ölŋambuk ahök. Keu mi kewö,
15 *Ais 9.1-2“Ambazip Zebulun gölmenöŋ aka Naftali gölmenöŋ Jordan likepŋe malgetka sutŋine köna namŋi köwetnöŋ göröken anda kinjawi aka Juda qahöpmö, kambu tosatŋan Galili prowinsnöŋ maljei,
16 könagesö mieŋön söŋaupnöŋ mala asakŋi ketaŋi ekŋe. Kömupnöŋ ambazip aum köl eŋgiiga pandaman gölmenöŋ maljei, yeŋgöra mönö miri waŋgaraŋ suruma.”
17 *Mat 3.2Jisösnöŋ Kaperneam mala nalö miaŋgöreŋök könahiba Buŋa keuŋi jim asariba ambazip uruŋini kuŋguba kewö jiba malök, “Suep Toŋan bemtohoŋi almawaŋgö nalöŋan mönö kam kuŋguza. Miaŋgöra mönö siŋgisöndok malmalŋini mosöta uruŋini meleŋget.” Mewö.
Jisösnöŋ gwarekurupŋi mutukŋi eŋgoholök.
Mak 1.16-20; Luk 5.1-11
18 Mewö jiba liliköba mala Galili o aŋgögö göraŋe mötöteiba anda darumun yahöt Saimon qetŋi alaŋi Pitö aka munŋi Andru etkehök. Yetkön söra örörö azia mala mösakŋiri o aŋgönöŋ söra öröbitköra gila malohot. 19 Jisösnöŋ etkeka kewö jiyök, “Aziyahöt, iŋiri mönö ni nuataŋgöba kayohotka kusum etkibi ambazip söra ewö öröm eŋgimakŋahot.” 20 Mewö jiiga miaŋgöreŋök mösakŋiri mosöta könahiba Jisös wuataŋgöba anohot.
21 Jisösnöŋ yetpuk borom kun toroqeba anda kunbuk darumun yahöt Zebedigö nahönyahötŋi Jeims aka Jon etkehök. Yetkön iwiŋiri Zebedibuk waŋgenöŋ tata mösakŋini möhamgöba jöhöba malgetka eŋgeka etkoholök. 22 Mewö eŋgeka etkoholiga miaŋgöreŋök wahöta waŋge aka iwiŋiri mosöta könahiba Jisös wuataŋgöba andöŋe anohot. Mewö.
Jisösnöŋ ambazip kusum eŋgiba mem ölöwak eŋgiyök.
Luk 6.17-19
23 *Mat 9.35; Mak 1.39Jisösnöŋ anda Galili prowins uruŋe lökŋanök liliköba köuluk miriŋine öŋgöba bemtohoŋgö Ölöwak Buŋaŋi jim asariba uruŋini kuŋguba kusum eŋgiba malök. Mewö aka sutŋine ambazip kawöl aka jepajerepe könaŋi könaŋi eŋgöhöi malgeri, mi mem ölöwak eŋgiba malök.
24 Mewö memba maliga Jisösgö qetbuŋaŋan sehiba Siria kantri dop köl teköba anök. Mewö ani mi möta kawöl ambazip pakpak eŋguaŋgita yaŋgöreŋ kaget. Tosatŋan uzi kawöl aka jepajerepe könaŋi könaŋi eŋgöhöi malget. Tosatŋan ömewörömenöŋ uruŋine geiga töŋöt me kölköljiŋjiŋbuk malget. Tosatŋan tala eta eŋguiga bözok mitiba semben auba malget. Tosatŋan sileŋinaŋgö likepŋi kömukömuŋi malget. Mewö mewöŋi mieŋön Jisösgöreŋ kagetka mem ölöwak eŋgiyök.
25 Mewö ak eŋgiiga ekeraŋgöra ambazip könagesö ketaŋi yeŋön Jisösgö andöŋe wuataŋgöba kaget. Kambu ketaŋi ketaŋi mi Galili prowins aka Ten Taon distriknöhök kaget. Kambu tosatŋan Jerusalem siti aka Judia prowinsgö miri tosatŋeyök kaget. Kambu tosatŋan Jordan o likepŋeyök kaget. Mewö.