1 Io, ira hinsaa mehet tane Krais, mu nunure be no numehet hinana ukaia ho mu pai gale linge bia. A mon puspusno. 2 Apostolo 16:19-24; 17:1-9Mu nunure be di gate huna hangungut mehet tusu Pilipai, ma pa di gale hirhir ta dahine ura gilgil hobi. Ma ing mehet ga hana tupas mu God ga habalaraan mehet ura tangtange no nuno tahut na hininaawas ta mu. Ma iga habalaraan mehet hobi nalamin ta dong ing di ga manga sungute mehet. 3 Ma mehet ga balaraan hobi ing mehet ga haragat mu ura nurnur kinong ira numehet harharagat pai gale tahuat metuma naramon ta ira sana lilik. Mehet pai gale sip ura lamlamus hakale mu ta ira linge paile tutuno ma ta ira sana tintalen. Pata. Ma ing mehet ga harpir mehet pai gale walar ura hinasakit ta mu be mu na nurnur. 4 Galesia 1:10Iesene mehet harpir ma no tahut na hininaawas haruat tano sinisip tane God. Ma i tale be mehet na harpir hobi kinong God te nes kilam mehet be mehet haruat ura hinarpir ma no tahut na hininaawas, kaie igom ter ie ta mehet. Ma ing be mehet harpir, mehet paile walar ura halaro ira turadi. Pata. Mehet walar ura halaro God nong ila nesnes naramon ta ira tinga mehet. 5 Io, mu nunure be mehet pai gale pirlet mu uta tike linge ma mehet pai gale hanawat ho ira ut na siliha barbarat ing di sie ira nudi sana sinisip. God i tale be na suro haut kakarek uta mehet. 6 Ma mehet pai gale sip bileng be mu be ari mes na turadi na pirlet mehet. Iesene igor tale mehet be mehet na tange hadades ta mu be mu na taram. Ma igor tale be mehet na gil hobi kinong mehet ira apostolo tane Krais. 7 Iesene mehet ga matien na turadi nalamin ta mu, hoke tike makai ila balbalaure timaan ira natine. 8 Io, mehet ga so ira kati mehet ta mu hobi, kaie mehet ga laro ura tamtabar mu ma no tahut na hininaawas. Iesene pata be ikinong sene mon. Pata. Mehet ga laro bileng ura tamtabar mu ma ira numehet nilon kinong mehet ga manga sip mu. 9 Apostolo 20:34Ira hinsaa mehet, mehet nunure be mu lik leh ira numehet gingilaan nalamin ta mu be mehet ga pirpir mu ma no tahut na hininaawas tane God. Ira kaba bungbung, ra kasasa be ra bung, mehet git manga papalim uta ira amehet nian ma pane bileng ira numehet mes na sunupi. Ma mehet git kilkilingane ra ngunungut ta kike ra pinapalim waing mehet pai nale kap ter ra tirih ta tikenong.

10 I tale mu be mu na suro haut ira numehet mangana nilon nalamin ta mu ira ut na nurnur. Ma ne God bileng i tale be na suro haut hobi. Mehet git murmur ira gamgamatien na tintalen, mehet git gilgil ira takados, ma pai gale tale tikenong ura kilkilam mehet be mehet ga gil tike sasana. 11-12 Apostolo 20:31Ma mu nunure be mehet ga harahut mu hoke ira tama nari ila harahut ira nati di. Mehet git habalaraan ma haragat mu be mu na lon haruat tano sinisip tane God nong ila taato mu utuma tano nuno kingdom ma tano minamar tana.

13 2 Tesalonaika 2:13Ma mehet la tangtanga tahut bileng tane God kinong be mu ga hatur kawase ira nianga tane God ing mu ga hadade leh ta mehet, mu ga bala leh ie. Pa mu gale lik be a nianga gar na turadi mon. Pata. Mu ga bala leh ie hoke ra nianga tane God. Ma tutuno sakit, a nianga tane God ikinong, nong i papalim naramon ta mu ira ut na nurnur. 14 Apostolo 17:5Ira hinsaa mehet, i palai be no nianga tane God i papalim hobi naramon ta mu kinong ira mangana ngunngutaan ga hana tupas mu i haruat ma ing iga hana tupas ira matanabar tane Krais Jisas ing di lotu tupas God ta ira nudi hala na lotu tuma Iudeia. Ira turadi tano numu katano di ga haragawai ta mu hoke ira Iudeia di ga haragawai ta ira matanabar na lotu tuma Iudeia. 15-16 Apostolo 9:23,29; 13:45,50; 14:2,5,19Ma kike ra Iudeia di ga ubu bing no Watong Jisas ma ira tangetus, ma di ga tula isisai bileng ta mehet. Di walwalar ura tutur bat mehet be mehet pai nale tange no tahut na hininaawas ta di ing pa dile Iudeia ma di nahula kap no nilon. Ma ing di walar ura tutur bat mehet hobi pa dile halaro God. Pata. Di malentakuane ira turadi bakut. Ma ing be di gil hobi di te gil haruatne ira humangana sana tintalen ing di la hung ter me. Iesene no ngalngaluan tane God te manga hana tupas um di.

17 Io, ma bar hinsaa mehet, ing di ga sunang mehet ura hinana sukun mu mehet ga manga supi mu ing be mehet te hana talur mu a bar bung mon nalalie. Tutuno, mehet ga hana sukun mu, iesene ira numehet lilik i kis ter ta mu. Io, mehet ga manga walar iat be mehet na nes habaling mu. 18 Mehet ga sip be mehet na tapukus baling ukatika ho mu. Ma iou, Pol, iou ga walar ari pana be ni tapukus ukaia. Iesene Satan ga tur bat mehet. 19 Pilipai 2:15-16; 4:1; 2 Tesalonaika 1:4Io, mehet ga ura taptapukus ukaia kinong be Jisas no nudait Watong na hanawat ma dait na tur ra matmataan tana, io, mu iat, mu no burwana be mehet na balaraan, be mehet na kap ra gungunuama, ma be mehet na latlaat. 20 Tutuno sakit, mu no minamar ta mehet ma no numehet gungunuama.