TUMA SOMO
ANEPOI TAME eme Jisas eterken sewurbetem tame. Eme eterken sewuren eri tuma meten eri yaku kerebetem. Eme erne kenawaike abobetem. Ete tame emne gabo tuma etep wobe, disaipel. Tame ep yekwo let ep yekwo let tewo bor pes kei tame (12-pela) eme Jisas eteri anepoi tame temenem. Emri sig gwo. Pita, Jems, Jon, Andru, Filip, Bartolomyu, Matyu, Tomas, Alfias eteri yen Jems, Tadius, Saimon Selot, Judas Iskariot. Kem Matyu 10:1-40 etek late. Gwopte nema etep wobe. Jisas erne kenawaike abobe tatame eme Jisas eteri anepoi tatame, eteri disaipel. Kem Luk 14:25-27 etek late.
APOSEL TAME eme Jisas eterken temenem tame. Eme eter nenbetemkap labetem, eme tatame nogwape nogwape emne etep wusoubetem. Jisas ere sam, ere sene wayen yim. Erne etep wosoubetem tatame eme Jisas eteri anepoi tame emne aposel tame wom. Kem Luk 6:12-16 etek late. Aposel e Grik tuma. Tuma somo gwo. God eter won yim tame.
BABILON e kantri Irak kiyiri kom sag wuri. Babilonri tatame eme Israel etemri peiktame temenem, eme Israel etemken ei naibetem. Babilon tuma somo gwo. Kom yaper. Buk Baibel tuma wobekap, ete kom te yaper tem, sene beke kip te. Jon ere bas rasem siglou, Revelesen, e Babilon kom wobe. E sekur sakur tuma. Tuma somo e gwo. Nowselri wule yaper tobobe tatame etemri kom sag eisau e Babilon. Kem Revelesen 18 etek late. Kem sigelou 571 kir late.
BEA e por wuri, ere muremame. Ere pap wayebe, ere tame kenake tarasbe. Kem Revelesen 13:2 etek late. Kem siglou 563 kir late.
BELSEBUL ere sikele arku, omugabo etemri tame eisau. Akei birbir yaper yaper wos eme eteri kulke tetan. Eke nema Satan erne Belsebul wobe. Kem Matyu 12:22-32 etek late.
BUK SONG e Olpela Testamenri siglou wuri. Kiyi eme ete siglou Buk Sam wobetem. Keryen Devitken akeite porereken Israel tameken eme ete BukSongke tetan sekwo nogwape basem. Ete Buk Song tatame eme God erne sukye woran lombetem, eme ete Buk Songri sekwo lombetem. Kem gwote siglou late. Luk 20:41-44, 24:44; Efesus 5:19; Kolosi 3:16.
DONKI eme hos, eme porkap. Tatame eme donki etemri magel luke sin yibe, o eme wos donki etemri magel luke rasen eme ek sen yibe. Kel worken tame eme kamel o hos tukbe. Eikse akse tatame eme donki tukbe, eke donki eme sig nebule tetan. Kiyi Jisas ere donki magel luke sin Jerusalem komke yin wurim. Kem Matyu 21:1-11 etek late. Kem sigelou 257, 348 kir late.
DEVIT ere Jisas eteri warege. Ere kiyi temenem tame, ere Israel etemri keryen temenem. Ere tame yenbo temenem, ere God erne kenawaike abobetem. Ere sekwo nogwape basem. Sekwo siglouri sig gwo, BukSong o Buk Sam. Kem gwote siglou late. Matyu 22:42; Revelesen 5:5, 22:16 etek late. Kem siglou 257 kir late.
DEVIT ETERI KOM e Jerusalem. Kiyi Jerusalem e Jebus tatame etemri kom nebule, eke Keryen Devit ere eri ei nai tame emne panen yin nayin ete kom petem. Yuri Jerusalem ere Israel etemri kom sag eisau tem. Devit ere kau keryen etemken eme Jerusalem kom ager sene nenem, eke eme Devit eteri kom sag wobetem. Keryen Devit eri maime kom seken, Betlehem, eke eme etep wobe, Betlehem e Keryen Devit eteri kom. Kem gwote siglou late. 2 Samuel 5:6-10; Matyu 2:1-12; Luk 2:4. Kem siglou 60 kir late.
EGE SI YABEL e gabo tumak wobe, De Sabat. Yabel ep yekwo let ep yekwo let ges wuri kei (6-pela) tatame eme yaku kerebe, yabel wurinabu eme ege sibe, Keryen God eterne sukye worabe. Kem Matyu 12:1-14 etek late.
ESIA e provinsri sig. Ete provins kiyi temenem tame eme Esia wom. Gwotepte nema kantri Turki wobe. Kem gwote siglou late. Aposel 16:6; 1 Korin 16:19 etek late. Kem kin yekwowai siglou etek kir late.
FARISI TAME eme Juda tame beig wuri. Eme porere wurisubuk temenem tame. Emri porere gwopkap. God ere Moses erne newom wuleken etemri selpapke abobetem wuleken eme tobon etep wobetem. Nema wule yenbo kenake nenbe, eke nema God eteri tame yenbo. Etep wobetem. Eme kobo la wule beke tobo. Eme Jisas erne kenawaike beke abo, eme etep wobetem. Jisas ere God Eteri Yen berai. Etep wobetem. Jisas ere emne etep wom. Eme porere yaper, eke eme God eri tuma noub beke meten wusou. Etem tebekap, kem mane tete. Etep wom. Kem gwote siglou late. Matyu22:15-22, 34-46, 23:1-36; Luk 7:29-30, 16:14-15; Jon 11:57, 18:3. Kem ete buk etemke late. Kem siglou 58 kir late.
GALILI e Israelri distrik wuri. Jisas ere apuleyen temenem, ere anenawoken etepken etek temenem. Eme Nasaret komke temenem. Jisas eteri anepoi tame nogwape eme Galili distrikri tame. Judia distrikri tatame eme etep wobetem. Galili tatame eme porereken berai, eme tame yaper. Eme etepke wobetem. Galili peik kupa e Galili distrikke tetan. Kem gwote siglou late. Matyu 21:10-11; Mak 1:38-39. Kem kin yekwok siglou kir late.
GOD ETERI EGE SI EMI e Heven. Kiyi temenem Juda tatame eme wan gwole tebetem, eke eme God eteri emi beke yi. God eterne kenawaike abobe tatame, etemwou eme God eteri kom Hevenke yin noub som etek temente. Kem gwote siglou late. Hibru 4:9-11; Aposel 7:48-50. Kem etek late.
GOD ETERI AKE EISAU e gabo tumak ete ake etep wobe, tempel. Kiyi Juda etemri Keryen Solomon ere temenem, Juda eme God erne sukye worabe kobor eisau wuri kerem. Yuri ete ake Juda etemri peiktame eme akei berayewom. Sene Serubabel ere God eteri ake eisau sene kerem. Sene yuri apeilake tame Herod ere temenem, ere wom, Juda eme kobor wurinabu sene kerem. Eme papek kerem, ete kobor ere nabe nogwape temenem. Jisas ere temenem, ere ete koborke wurin God erne sukye worabetem. Kem Matyu 21:12-16 etek late. Kem siglou 60 kir late.
Yuri Rom tame eme Israel etemken ei nayin, eme ete kobor berayewom. Israel tatame eme sene wuri beke kere. Kristen nogwape eme abobe, Israel eme God eteri ake eisau wurinabu sene kerete. Nema Kristen tatame nema God eteri ake yenbo. Kem gwote siglou late. 1 Korin 3:16-17; 2 Korin 6:16 etek late.
GOD ETERI AKE EISAUKE YAKU KEREBETEM TAME e gabo tumak emne pris wobe. Ete tame eme Livai tame beig, eme pris yaku kerebetem. Eme God eteri tuma wusoubetem, eme Juda tatame etem nenbetem wule yaper God erne kwar pebetem. Eme sipsipken bulmakauken kwar pebetem. Eme God eterken tuma namdebetem, eteri ake eisau noub lakerebetem. Etemri warege ere Aron, Moses eteri mase. Kem Matyu 12:1-8 etek late. Kem LIVAI TAME kir late.
GOD ETERI AKE EISAUKE YAKU KEREBETEM TAME ETEMRI APEILAKE TAME e gabo tumak nema ete tame emne hetpris wobe. Eme pris yaku kere tame emne yaku won yibetem. Eme porere eisau temenem tame, eme Juda etemri wule noub abon lakerebetem. Juda eme ileksen nenen apeilake tame wuri won ten ere ete yaku keren yin sabetem, eme sene akeite tame wurinabu sene won tebetem. Kem gwote siglou late. Luk 3:1-2; Hibru 5:1-4, 9:6-7 etek late. Kem sigelou 493 kir late.
God eteri ake eisauke yaku kerebetem tame etemri apeilake tame kau eme tame yaper. Eme Jisas erne kenawaike beke abo. Eme eteri peiktame tem. Eme selpapke abom, eme God eteri yaku kerebe tame yenbo. Etep abom, eme God Eteri Yen erne tuma yaper won erne mek kwuran kwanen sam. Kem Matyu 26:57-67 etek late.
Jisas ere neremri God eteri ake eisauke yaku kerebe tame etemri apeilake tame. Kem Hibru 3:1, 5:1-5, 8:1-6, 9:11 etek late.
Kristen tatame eme God eteri ake eisauke yaku kerebe tatame. Kem gwote siglou etek late. 1 Pita 2:5,9; Revelesen 1:5-6.
GOD ETERI AKE PURI YENBOSUBUWAI e God eteri ake eisau sebken yekwok temenem. God ere maime etek temenem. God eteri ake eisauke yaku kerebetem tame etemri apeilake eterwou ere ete eruke wurbetem. Nabe wurare wurarek ere tewo wurik wurbetem. Kem Hibru sapta 9 etek late. Ete ake puri gabo tumak wobe, Rum Tambu Tru. Tuma Namderasem Bokis etek temenem.
GOD ETERI TUMA WUSOUBETEM TAME. Ete tame emne gabo tuma emne etepke wobe, profet. God ere ete tame emne wurare wurare wopeten eteri tuma wusoute won yim. Be wos be wos tebetemkap ete tame eme noub sin meten abon somoken wusoubetem. Tatame etem simenemkap ete tame eme etep abon wusoubetem. Yurik tete nenbe wosken God ere emne ete wos kir wusoubetem, sene eme tatame nogwape emne wusoubetem. Kem Matyu 1:22 etek late.
Tame kau eme yikwokwo tuma wusoubetem tame. Gabo tumak nema emne wobe, giaman profet. Ete tame emne God ere beke wopeten beke won yi. Eme God eteri tuma seken beke wusou. Eteke eme tatame emne tuma me yikwokwobetem. Kem 1 Jon 4:1 etek late.
Gwopte God eteri Wou ere tatame kau emne God eteri tuma wosoube mure newobe. Kem 1 Korin 12:10, 14:1 etek late.
GOD ETERI WOLBAYE EISAU. Ete wolbaye eisau God ere etek kom panem sitan. Ete wolbaye e yenbowai, e geipawai. Tatame o apeilake eme etek beke kip si. Beraiwai. God eterwou ere ete wolbayek sin nowselken nelken lakerebe. Kem gwote siglou etemke late. Aposel 7:48-49; Hibru 4:16, 12:2; Revelesen 4:1, 5:14, 7:9-17, 20:11-15.
GOD ERE MOSES ERNE NEWOM WULE. Juda tatame eme kantri Isipke temenem, eme Isip tatame emri yaku kerebetem. Etep tebetem, God ere Moses erne wom, ere Juda tatame emne panen kantri Isip mesginen yim. Eme kelu yibetem, Moses ere Sainai kowke yawon God eterken tuma namdem. Namdem, God ere eteri wule Moses erne newom. Tenpela mandatoken akeite wuleken God ere erne wom, Moses ere rewokap peta papek bas rasen sen yeirin Juda tatame emne newom. Gwopte Juda eme ete wule som toboten. Kem Aposel 7; 2 Korin 3 etek late.
Kristen kau eme ete wule akei tobobe, kau eme akei beke tobo. Kem Buk Rom late. Ete wule e Olpela Testamen siglou etek bas rasten. Kem Kisim Bek 20:1-17 late. Tenpela mandato nema Kristen nema noub tobobe. Tenpela mandato gwopke wobe.
1. Kem God eterwoune sukye worate. Kem akeite wos mane sukye worate. Kem memake mane regen sukye worate.
2. Kem God eri sig bepou mane wote.
3. Yabel nogwape (6-pela) kem yaku kerete. Yabel wurinabu kem God eterne abon yaku mesginen ege site.
4. Kem anenawo etepri tuma wan wurik metbetete. Etep nente, kem nabe nogwape temente.
5. Kem mane alwo pen sate.
6. Kem sir mane yite.
7. Kem sir mane pette.
8. Kem tuma mane yikwokwote.
9. Kem e tatameri ake mane malte.
10. Kem e tame eteri ta o ta teri tame mane malte. Kem tatameri yaku kere ta o tame etemne mane malte, etemri bulmakau por mane malte, etemri wos mane malte.
Jisas eter ere Moses erne newom wule tobobetem. Kem gwote siglou etek late. Matyu 5:17, 22:36; Jon 1:16.
GOD ERE KOM PANEN SIBE, e gabo tumak wobe, kingdom bilong God, o kingdom bilong Heven. E tuma e somo pes tetan. Tuma somo wuri e God eter ere nogwape wos lakerebe. Eter ere kom panen sibe. Gwopte nogwape wos eme eteri kulke tete mo wobe. Yuri komken tatameken eme akei God eteri kulwaike temente. Heven e God eter panen sibe kom. E tuma somo wuri.
Tuma somo wurinabu e Jisas erne kenawaike abobe tatame etemwou eme God eteri wakse, eme eteri kulke tetan. God ere emne kom panen sibe. Kem gwote siglou late. Matyu 3:2. 4:35; Mak 12:34; Jon 3:3, 15:50; Jems 2:5.
GRIK tatame etemri kom sag e Atens. Emri kantri e Gris. Kiyiri sig e Masedonia provins. Kiyisape eme tatame nogwape temenem, eme nowselri tatame nogwape emne teitkwunen panen simenem. Teitkwunen panen simenem, akeite tatame eme Grik wule peten tobobetem. Grik tatame eme Juda berai. Kem Aposel 20:21 etek late. Eme epkap epkap memake regen sukye worabetem. Kem 1 Korin 1:21-25 etek late. Yuri Rom tame eme Grik etemken ei nayin teitkwunen eme Grik tatame emne kom panen sin lakerebetem. Eme kir, eme Grik etemri wule nogwape tobon Grik tuma namdebetem. Nupela Testamen bas rasem tame eme Grik tumak bas rasem. Yuri akeite tame eme Grik tuma lan Latin tuma, Inglis tuma, Jerman tuma, akeite akeite tuma God eteri Tuma Yenbo sene bas rasem. Gwopte kir eme ete yaku som kerebe. Kem Galesia 3:28-29 etek late.
HEVEN e God eteri kom. Tatame nogwape eme etep wobe. God eteri kom, Heven, e nelke tetan. Ete kom ere yenbosubuwai. Jisas Krais eterne kenawaike abobe tatame etemwou eme ete komke yin noub som temente nenbe. Kem Matyu 11:25; Aposel 7:49; Kolosi 1:5 kem etek late.
HIBRU e Israel tatame etemri namdebe tuma sig. Olpela Testamen eme Hibru tumak bas rasem. Kem gwote siglou late. Jon 19:13-21; Aposel 6:1; Filipai 3:5. Hibru tuma seken late, e Mak 5:41; 7:34; 15:34 etek tetan.
HISOP e me nebule. E mosubkap. Ete me God eteri akek yaku kerebetem tame etemri apeilake ere wule kau nenbetem, ere ete me peten ok o nepke tesup peten woske neberan sewurbetem. Kem Jon 19:28-30; Hibru 9:19-22 etek late.
ISIP e kantri eisau, e kantri Israel mekinke tetan. Kem kin yekwowaike tetan siglou late. Kiyi temenem Isip tatame eme God erne beke abo. Eme eikena abona memake regen sukye worabetem, ou selke rasbetem sukye tare worabetem.
Kiyi Juda tame wuri, Jekop, ere yentaken eme Isipke yin temenem. Emri yennan eme nabe nogwape (400) etek temenem. Sene God ere Moses erne wom, ere emne panen Isip mesginen yim, eme kantri Israelke sene yin tem. Israelri nowselri kiyiri sig e Kenan. Kem Aposel 7:9-43 etek late. Yuri Isipri tame eme Israelri tame etemken ei tewok tewok naibetem. Yuri Isipri tatame eme memake regen sukye worabe wule mesginem, sene eme God erne kenawaike abobetem. Eme eri sig Ala wobe. Eme God eterwoune kenawaike abobe, eme God Eteri Yen, Jisas Krais erne kenawaike beke abo. Eme Kristen etemri wule beke tobo. Emri lotu e lotu Islam. Tatame emri sig Muslim. Gwopte Juda tatameken Kristen tatameken eme Muslim tatameken kuyese beke te.
Jisas ere geibile temenem, anenawo epe erne Isipke sen yim. Kem Matyu2:13-23 etek late. Kem kin yekwowai siglouke late.
ISRAEL e Juda tatame etemri kantri sig. Etemri warege, Jekop, ere temenem, God ere erne sig ager, Israel, wom. Sene eme ete sig metem, eme metekwasen etep wom. Nema Israel eteri yen. Etep wom. Juda tatameken etemri kantriken nema Israel wobe. Kenan e Israel nowselri kiyiri sig. Kem gwote siglou etek late. Luk 4:25-27; Rom 10:1; 11:25-32. Kem kin yekwok siglou kir late.
JUDA e Israelri tatame etemri sig wuri. Israel tatame etemri warege wuri eri sig Juda. Ere Jekop eteri yen. Juda e Israel tatame etemri tame beig wuri. Israel apeilake tame nogwape eme Juda tame supa. Jisas Krais eter kir ere Juda tame supa. Kem Hibru 7:11-14; Revelesen 5:5 etek late.
Israel etemri tame supa eme ep yekwo let ep yekwo let ep yekwo tewo bor pes kei (12-pela). Emri sig gwo. Juda, Ruben, Gat, Aser, Naptali, Manase, Simeon, Livai, Isakar, Sebulun, Josep, Benjamin. Kem Revelesen7:4-8 etek late.
JUDIA e kantri Israelri distrik wuri eteri sig. Kom sag eisau, Jerusalem, etek tetan. Kem Jon 4:1-4; 1 Tesalonaike 2:14 etek late. Kem kin yekwok siglou kir late.
KWAR PEBE TIY. Ete tiy wuri tame eme God erne kwar etek pebetem. Gabo tumak wobe, alta. Kiyi Israel tame eme pape eisau peten tiy etek petebetem. Kem siglou 496 late. God eri ake eisau kwar pebe tiy eisauwai wuri etek temenem, eme God erne a yenbok kwar pebetem. Kwar pebe tiy wurinabu e God eteri Ake Puri Yenbosubuwai etek temenem. Kem siglou 493 etek late. Eme bos yenbo yabe wos etek lisbetem. Kem gwote siglou kir late. Luk 1:8-11; Revelesin 8:3-5.
KRAIS e Grik tuma wuri. Tuma somo gwo. God eter wom tame, erne kwar tarek sirim tame. Jisas erne tatame eme etep wobetem. God ere erne won yam, ere tatame etemri nenbetem wule yaperke sam, eke eme erne Krais wobetem. Hibru tumak eme etepke wobe, Mesaia. Kem gwote siglou etek late. Matyu 16:13-17; Luk 23:32-35, 24:25-27; Aposel 8:37; 1Korin1:23-25.
KRISTEN APEILAKE eme porereken, eme Kristen wule sespe tem. Eme Kristen tatame emne kobo labe, emne lakerebe. Eme God eterken tuma kenake namdebe. Eme Kristen emne sewo pan sibe. Kristen lakerebe tame eme Kristen apeilake etemri kulke teten. Gabo tumak wobe, Kristen lida o bisop. Kem gwote siglou late, kem emri kerebe yakukap noub kir late. Aposel 20:28-38; 1 Timoti 3:1-7; 4; 5; 6; 2 Timoti 2:14-26.
KRISTEN LAKEREBE TAME eme kom wuriri Kristen emne lakeren God eteri tuma emne noub wusoube. Gabo tumak wobe, pasto o katikus o prelida o hetman bilong sios. Kem gwote siglou noub late. Aposel 15:1-22; 16:4-5; 20:28-38; 1 Timoti 5:17-20; 2 Timoti 2: Taitus 1:5-9.
KRISTEN YAKU KEREBE TATAME eme God eteri akeite akeite yaku kir kerebe. Eme Kristen apeilakeken Kristen lakerebe tameken emne kobo lan yaku kir kerebe. Gabo tumak wobe, wokmanmeri bilong sios o dikan. Kem gwote siglou late, kem emri kerebe yakukap noub late. Rom 16:1; Filipai1:1; 1 Timoti 3:8-13; 2 Timoti 2:14-26.
LAION e pusi eisau. Laion eme tatame tan abe. Kem gwote siglou late. 1Pita5:8; Revelesen 4:7, 13:2. Kem sigelou 550, 563 kir late.
LIVAI TAME eme Israel etemri tame supa wuri. Israel etemri warege, Jekop, eteri yen wuri eri sig Livai. Moses eteri mase Aronken epe Livai tame. Aron ere God eteri akek yaku kerebetem tame etemri kiyi temenem apeilake. Sene Livai tame nogwape eme God eteri akek yaku kerebetem tame tem. Akeite tame supa eme ete yaku beke wuri kere. Livai tame supa etemwou eme ete yaku kerebetem. Kem gwote siglou late. Hibru 7:9; Revelesen 7:7.
MANA e a wuri eteri sig. Kiyi Moses ere Israel tatame emne panen eme kantri Isip mesginin yim, eme tameken berai emi yaperke temenem, eme a berai. God ere emne kobo lan kwokwos kwokwos ere emne mana a newon peteyeirbetem. Etep tebetem, eme keruwouke yin a peten akek sen yin abetem, eke eme noub temenem. Kem Olpela Testamen siglouke late. Kisim Bek 16:14-21; Namba 11:7-9. Nupela Testamen kem Hibru 9:4 etek late.
Yuri Jisas ere temenem, ere etep wom. Aren, an Hevenke yam aom. Tatame eme ete aom abe, eme noub som temente nenbe. Etep wom. Kem Jon 6:25-59; Revelesen 2:17 etek late.
MASTAT e me sig. Mastat supa e nebulewai. Tame eme mastat supa kuten sagen kitiken abe. Kem Matyu 13:31-32, 17:20 etek late.
MEK KWURAN TAME ETEK KWANEBE WULE ere gwopkap. Kiyi Rom tame eme kantri nogwape panen simenem. Eme gavman yaku eisau kerebetem. Tame yaper, tame pen sabetem tame, sir petbetem tame, Rom wule beke tobo tame emne eme kersuken tuma namdem. Sene eme emne tewo nogwape (39-pela) kwoitobok pen sene eme emne mek kwuran kwanen nenewayen yeworuwun mesginbetem. Etep tem, eme mus eisauke meten ek sabetem. Romri gavman tame eme tame yaper emne etepke tebetem.
Krais ere etepke sam. Nema kruse o kwuraten me late, nema gwopke noub abote. Krais ere neremri wule yaperke sam. Eri nep etek yeirim. Eter, ere nemne kobo lam, eke nema yenbo tem. Gwo siglou kem late. Matyu23; Jon 19; Efesus 2:14-16; Filipai 2:8, 3:18; Kolosi 1:20, 2:14; Hibru 12:2 kem etek late. Kem siglou 73 kir late.
MELKISEDEK ere Salem komri kiyi keryen tame temenem. Ere God erne kwar pebe yaku kerebetem tame temenem. Kiyi Abraham ere peiktame emne teitkwunen emri wos akei petem. Peten ete wos ere obo ep yekwo let ep yekwo letke rasem, obo wuri ere Melkisedek erne newom. Newom, Melkisedek ere Abraham erne bretken wain okken awosein newom. Kem Jenesis 14:17-20 etek late.
Melkisedek ere Krais eter yurik nente wulekapke nenbetem. Krais ere Melkisedek eteri tame supa, ere God eteri ake eisauri yaku kerebetem tame etemri apeilake eisau. Kem Hibru 5:1-10; 7 etek late.
MOSES ere kiyi temenem tame, ere Juda etemri keryen eisau temenem. Juda emri yeiwarege eme kantri Isipke temenem, Moses ere etek kir temenem. Ere God erne kenawaike abobetem, God ere erne wom, ere Juda emne panen Isip mesginen yim. Yim, yuri Juda eme kantri Israelke yin temenem. Eme kelu yibetem, Moses ere Sainai kowke yawom. Yawom, God ere eteri wule Moses erne etek newom. Kem gwote siglou late. Aposel 6:13-15, 7:17-44, 15:1; 1 Korin 10:1-10. Kem ISIP tuma somoken PASOVA tuma somoken kir late.
PAILAT O PONTIUS PAILAT ere kiyi temenem Romri apeilake tame wuri. Jisas ere temenem, Pailat ere Judia distrikke temenem tatame emne kom panen simenem. Kem gwote siglou late. Luk 3:1; Jon 18:28-19:22.
PASOVA e Israel tatame etemri ege sibe yabel eisau (Fesdo de). Ete yabel tatame nogwape eme yaku mesginen Jerusalem komke yin Sande wuri etek ten God erne sukye woran awos nenen abetem. Kiyi etemri yeiwarege eme kantri Isipke temenem, God ere eteri kom tame won yim, eme Israel emne ei woran peiktame emri mase tobo tauryen emne pen sam. Eke nabe nabek Israel eme ete wos Pasova yabel abon God erne sukye worabetem. Kem Matyu 26:17-30; 1 Korin 5:7 etek late.
Juda tatame eme Pasova awos abe yabelke, Kristen tatame eme Jisas ere san sene wayem yabel abobe. Ete yabel nema Ista wobe.
PENTIKOS e Israelri tatame etemri nabe nabek ege sibe yabel. Pasova yabel omom, Sande ep yekwo let ep yekwo let bor pes kei (7-pela) tebek, Pentikos yabel ek tebe. Nowri awos wuri, bali, eme kutekeipbe, eke eme ege si yabel Pentikos ek tebe.
Kiyi ete yabelke Israel tatame nogwape eme Jerusalemke yin God eteri ake eisauke wurin God erne wos newobetem. God eteri ake eisauke yaku kerebetem tame eme bulmakauken memeken pen kerke lisin tatame nogwape etemri nenbetem wule yaper God erne kwar etek pebetem.
Ete yabel e Kristen etemri ege si yabel eisau kir. E kiyi eme etepkap tebetem. Jisas ere sam, ere wou sene peten Heven komke yim. Yim, sene eteri anepoi tame eme akek sin God eteri Wou erne koumenem. God eteri Wou ere yan yeirin emne mure eisau newon eme e kom e komri tumak kuyese namdebetem. Namdebetem, tatame nogwape eme Krais eteri Tuma Yenbo etemri tumak metbetem. Ete yabel Kristen wule eisau tem, e Kristen etemri ege si yabel eisau. Ete tuma kem Aposel 2 etek late.
RIGRABE NENBE. Rigrabe ere wos eisauwai, tatame eme etemri murek mapke nen. Beraiwai. E God eterwou nenbe wos. Eter ere rigrabe nenbe. Gabo tumak wobe, mirakel. Jisas ere rigrabe nogwape nenbetem. Kem gwote siglou late. Matyu 8, 9, 12, 13, 15, 17; Mak 1, 5; Luk 4, 8; Jon11:1-44.
ROM e kom sag eisauwai. Ete kom e som tetan, e kantri Italike tetan. Kiyi Rom tatame eme nogwapewai temenem, eme akeite kantri nogwape etemken ei nayin teitkwunen ete tatame emne kom panen simenem. Jisas ere temenem, Rom tame eme Israel emne kom panen simenem. Gwopte berai. Pol ere Rom tatame emne Jisas eteri Tuma Yenbo wusowum. Kem gwote siglou late. Aposel 23:11, 28:16-31; Rom 1:14-15. Kem kin yekwowai siglouken siglou 319 etek kir late.
SADYUSI TAME eme Juda tame etemri tame beig wuri. Eme porere wurisubuk temenem. Nogwape eme God eteri ake eisauke yaku kerebetem. Eme kaunsil yaku kir kerebetem. Farisi tame etemri wule Sadyusi tame etemri wule e kenakena, eke eme tuma walekap naibetem. Sadyusi tame eme noub wobetem. Tatame eme sate, eme sele meike sene beke kip wayin yi. Tatame emri wou eme kir me sabe. God eteri kom e tatameken berai. Omugabo eme beke te. Eme etepke wobetem. Eme Jisas erne mo wom. Kem Matyu 16:1-12, 22:23-33 etek late.
SALPA e papekap wos. Tatame eme salpa kerke lisin ker kenawai tebe, bos yaperke yabe. Salpa pape e gwor okwokap. Kem gwote tuma late. Luk17:29; Revelesen 9:17-18, 14:10, 19:20, 20:10, 21:8.
SAMARIA tatame eme Samaria distrikke temenem. Ete distrik e Galili distrikken Judia distrikken borborke temenem. Etemri nenbetem wule e kena, eke Israel tatame eme emne yenbo beke wo. Eme emne peiktamekapke tebetem. Kem gwote siglou etek late. Jon 4:5-41; Aposel8:4-8. Kem kin yekwok tetan kantri Israelri siglou kir late.
SAION e kow sig. Jerusalem kom e ete kowke tetan. Jisas ere Heven mesginen nowselke yate nenbe, ere Saion kowke kiyi yeirin ek yate nenbe. Kem gwote siglou etek late. Rom 9:33, 11:26; Hibru 12:22-24; 1 Pita 2:6; Revelesen 14:1-5.
SELOT tame eme Juda tame, eme muresen Rom tame emne won sekiyin Juda emne mesginen Juda eme emri kantri maime sene lakerete. Nogwape Selot eme ei nayin, Rom emne won sekite wom. Jisas eteri anepoi tame wuri, Saimon Selot ere Jisas erne mak metmenem, ere Selot etemri wuri temenem. Kem gwote siglou late. Luk 6:15; Aposel 1:13.
SISAR e Rom tatame etemri tuma wuri. Tuma somo gwo. Keryen tame o kom panen sibe tame. Jisas ere geibele temenem, Sisar Ogastus ere Rom keryen temenem. Kem Luk 2:1-3, 3:1-2; Jon 19:12; Aposel 11:27-30, 25:10-12 etek late. Kem siglou 55 kir late.
STOIK TAME eme Grik wule wuri tobobetem tame beig. Eme etep wobetem. Eike tatame eme mus mette beke kip abo, eme metekwasbe wule beke kip nen, ete tatame eme Stoik emri wule noubwaike tobobe. Eme etepke wobetem. Eme be wos metbe, eme beke kip kera, o beke kip metekwas. Eme abobe, etep nenbe, e wule yenbo nenbe. Kem Aposel 17:18 etek late.
TEGE TAME TEM TATAME. Gabo tumak wobe friman. Kiyi tatame kau eme kel worken tame emri yaku bepou kerebetem. Kem YAKU BEPOU ME KEREBE TATAME tuma somo late. Eme yaku omom, o kel nogwape rasem, eme tege tame tem. Sene eme etemri porerek nenbetem. Eme akeite tameri kulke sene beke kip te. Be wos emne sene beke kip keresuk. Krais eterke Kristen tatame eme tege tame tem. Kem gwote siglou late. Jon 8:31-59; Rom 6:15, 8:39; Galesia 3:23-29; Kolosi 3:1-11; 1 Pita 2:11-17.
TUMA YENBO e Jisas Krais eteri tuma. Ere God Eteri Yen, ere Heven kom mesginen more tame tem. Ere komke komke sewuren God eteri tuma tatame nogwape emne wusowon God eteri wule emne peterabetem. Terkwa tarkwa tatame, le si tatame, let kere tewo kere tatame, nogwape ere emne eyarbetem. Sam tame mur emne ere wou sene newom, eme kelpe sene tem. Jisas Krais erne kenawaike abobe tatame eme sate, eme wusom yenbo peten sene wayen God eteri komke yite. Eme God eterken noub som etek temente nenbe. Jisas Krais ere sene yan eteri tatame emne peten panen Hevenke yite nenbe. Etepkap tuma nema etep wobe. Krais eteri Tuma Yenbo. Gabo tumak etepke wobe. Gutnuis bilong Jisas Krais. Inglis tuma etepke wobe. Gospel. Etep wobe. Kem gwote siglou etemke late. Mak1:1, 13:9-13; Rom 1:16-17; 1 Tesalonaika 2:1-9.
WAIN OK eme gwopke nenbe. Tame eme gerep supa kupunubur supakap eme nogwape peten belesbe. Ete gerep supa ok e kupa kere tebek, tatame eme ek abe. Juda eme ok yenbo nogwape berai, eke eme awos abe, eme wain okken etep kir abe. Tame eme wain ok nogwape ate, eme sisi pete. Kem gwote siglou etek late. Jon 2:1-12; 1 Korin 11:23-34; Efesus 5:18.
WIT e awos. Wit supa eme now eisauke panbelen, eme raiskap rekwabe. Supa okwobe, eme kuten papek renen kerke lisin bret nenen ek abe. Jisas ere sekur sakur tuma etep wom. Wit e erne kenawaike abobe tatamekap. Top e tatame yaperkap. Kem Matyu 13:24-30, 36-43 etek late. Sene Jisas ere wom wit supa e God eteri tumakap. Kem Matyu 13:1-23 late. Kem siglou 21 kir late.
YAKU BEPOU ME KEREBE TATAME e gabo tumak wobe, wokboi nating o slev. Eike ta o tame eme eike tameri yaku bepou kerete, eme ete tame eri wobe yaku eme kerebe. Ere emne tukna ake newote, emne awos newote. Ere emne tokwo beke kip newo. Eme etemri porerek yaku beke kip mesgin. Berai. Eme ete tame eteri hos porkap bulmakau porkap temente. Ete yaku lakere tame ere kir tete, ete tatame emne eme tuken peten, sene eme akeite tame eteri yaku kere tatame tete. Kem gwote siglou etek late. 1Korin7:20-24; 1 Timoti 6:1-2; Revelesen 18:13.
YENBOWAI e gabo tumak wobe, holi. Tuma somo e God eterkap. God eteri porere selpap e yenbowai. Ere mureken, ere yaku yenbo kerebe. Eri porereken mureken eisauwai, eke ere tatame emri porere me teitkwunwaiten. Be wosken tatameken eme God eteri, nema wobe, etem kir, eme yenbowai. Eme God eteri yakuwou kerete, eme epkap epkap yaku beke kip kere. Kem gwote siglou late. Luk 1:49, 70, 72; Rom 1:2; 1Pita1:15-16. Kem etek late.
YIS e bret pelbe wos. Tatame eme bret nenbe, eme yis peten witmilken bulbe. Eme etepke nenbe, eke bret ere pelen sapeken tebe. Kem Matyu 13:33-34 etek late. Pasova awos abe yabel, Israel tatame eme yisken berai bret abe.
Kiyi Jisas ere sekur sakur tuma wuri won ere ete yiske wom. Tuma somo gwo. Farisi tame emri wule e yiskap. Yis kera e bret me pelbekap, etemri wule yaper, e wule nogwape yaper nenbe. Ere etep wobetem. Kem gwote siglou late. Matyu 16:5-12; Mak8:13-21; Luk 12:1.